• betegség
• szív
• szívbetegség

Szívbetegség

A szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek a fejlett országokban vezető helyen állnak

Ez igaz mind a betegek számát, mind a halálokokat tekintve. A szívhez a verőerek (koszorúserek) szállítják a vért. Ha ezek szűkebbé válnak, kevés oxigén jut el a szívhez, és a beteg mellkasi (anginás) fájdalmat érez. A koszorúserek szűkülete szívrohamhoz (infarktushoz) vezethet, amelynek következtében károsodik a szívizom. A leggyakrabban az érelmeszesedés, az erek falának megkeményedése és átmérőjük szűkülése a fő ok. A szűk artériákban könnyebben megakadhat egy vérrög, szívrohamhoz vezetve. Ilyenkor azonnali orvosi segítségre van szükség!

Másik gyakori ok a magas vérnyomás

Az érelmeszesedés mellett a magas vérnyomás a szív-problémák másik fő felelőse. Míg a kezeletlen érszűkület szívrohamhoz vezethet, a rosszul karbantartott vagy fel nem ismert magas vérnyomás következménye agyvérzés (stroke) lehet.

A sokféle szívbetegség kivizsgálása, a pontos diagnózis természetesen feltétlenül orvosra tartozik. Ezzel együtt is érdemes tudni, hogy az életmód, az étrend mindenféle szívpanasznál rendkívül fontos szerepet játszik, és a gyógyszeres kezelés kiegészítéseként sokféle népi gyógymód segíthet a panaszok mérséklésében. Ezek elsősorban akkor eredményesek, ha még nincs kialakult szívbetegség, de a kockázata fennáll.

A fiatalabbak is érintettek!

Az úgynevezett szívidegesség inkább a fiatalabbaknál és a középkorúaknál fordul elő. Az elhízásból származó szívbetegség viszont korától függetlenül bárkit fenyegethet. Reumás jellegű szívbetegség szövődményként alakul ki, például torokgyulladás után, és szívizom-károsodás vagy szívbillentyűhiba jellemzi. Egyes tüdőbetegségekhez ugyancsak társulhatnak szívbetegségek: a tüdőtágulat és a tbc többféle szívpanaszt okoz, a krónikussá vált hörghurut (bronchitis) pedig szívelégtelenséghez vezet. A változás korában lévő nőknél gyakori panasz a szívdobogásérzés, amely hozzátartozik a klimaxos tünetekhez.

Terhesség idején „szúró” szív

Fontos tudni, hogy a valódi szívbetegséggel járó mellkasi fájdalmak főleg terheléskor jelentkeznek. Nem kell tehát azonnal a legrosszabbra gondolni, ha például olyankor érzünk szívtájéki fájdalmat, amikor nem ért bennünket valamilyen fizikai megterhelés (nagy súly emelése, cipelés, futás vagy sietés, lépcsőn járás). A szívfájdalom minden szervi betegség nélkül is gyakran tapasztalható.

A valódi szívbetegségek leggyakoribb tünetei a következők: szívdobogásérzés, szabálytalan szívverés, szívtáji fájdalom (ami azonban, mint említettük, nem mindig szív eredetű), járás és munka közben fellépő nehéz légzés, fulladás, a lábon jelentkező vizenyő (ödéma). Az utóbbinak azonban ugyancsak lehet nem a szívvel összefüggő oka. Néha láz és ízületi fájdalom is jelentkezik a szívvel összefüggésben, a bőrszín, főleg az ajkak színe kékes, szederjes lehet (cianózis), és előfordulhat gyakori éjszakai vizelés (bár ez is eredhet más betegségből).

Infrarktus esetén orvos kell!

Mindenkinek tisztában kell lennie a szívroham (infarktus) jeleivel, mert ennek már a gyanúja esetén is azonnal orvost kell hívni. Ez a helyzet, ha a mellkasi fájdalom átsugárzik a bal karba, a vállba, a nyakba vagy az állkapocsba, ha a mellkasban súlyos nyomásérzés tapasztalható, ha légzési zavarok lépnek fel, izzadás, hányinger vagy hányás jelentkezik. A szív nem megfelelő vérellátása a normálistól eltérő szívveréshez vezethet (aritmia).

Életmód/ Étrend szívbetegség esetén

Ha az orvosi vizsgálat a szívet egészségesnek találja, mégis előfordul a szorító érzés, a szívszúrás és a szívdobogásérzés, valamint a mellkas nyomásra érzékennyé válik, akkor többnyire időnként fellépő, ideges szívpanaszokkal van dolgunk. A tüneteket idegesség és fizikai megerőltetés is kiválthatja, de akár egyes ételek és italok (kávé, tea, bor, sör) fogyasztása után is jelentkezhetnek. A helytelen étkezés, a vitamin- és ásványianyag-hiány, a vashiány, a vérszegénység és többféle anyagcserezavar is hozzájárulhat ezeknek a panaszoknak a kialakulásához. Nőket főleg menstruáció idején és a változó korban fenyegeti ez a veszély.

Ha szükséges, változtassunk környezetünkön, esetleg munkakörünkön. Próbáljunk harmóniát teremteni az életünkben, rendszeresen végezzünk valamilyen kedvünkre való, kreatív tevékenységet. Válasszunk ki valamilyen stresszkezelő technikát, módszert, tanuljuk meg és alkalmazzuk rendszeresen (autogén tréning, transzcendentális vagy más meditáció, relaxálás, imagináció). Végezzünk rendszeresen testmozgást.

Apróbb betegségek kezelése is fontos!

Vegyük komolyan a torokfájást, a mandulagyulladást, főleg ha vissza-visszatérően jelentkeznek. Megfelelő kezelés nélkül ezek a betegségek könnyen a szívet érintő szövődményekhez vezethetnek. Hasonló a helyzet a rossz fogakkal, ne hagyjuk hosszú időn át kezeletlenül őket. Aki rossz lakásviszonyok, nyirkos falak között, földpadlós szobában él, próbáljon mielőbb javítani körülményein.

Az evés és az ivás ugyancsak tudatosan történjen. Együnk sok zöldséget , salátát és friss gyümölcsöt, tengeri halat, teljes őrlésű gabonatermékeket, müzlit, igyunk zöldség- és gyümölcsleveket. Együnk több élelmi rostot tartalmazó ételt, különösen gélképző, nyákos rostokat (lenmag, zabkorpa, pektin stb.). Étrendünk bővelkedjen vitaminokban és ásványi anyagokban. Korlátozzuk vagy iktassuk ki életünkből a hús, a felvágott, az édesség (cukor), a kávé és az alkohol fogyasztását, és ne dohányozzunk! Ne együnk olajban sült zöldségeket, és kerüljük a táplálékallergéneket.

Pulzusteszt

Testünkben a legfontosabb izomszövet a szívben található. Pulzusunk ellenőrzésével arról is képet kaphatunk, mennyire jól működik a szívünk. A pulzus mérésére a legjobb időpont a reggel, azonnal ébredés után. Ha ilyenkor a percenkénti szívdobbanások száma 60 alatt van, a szívünk rendben működik. Ha a pulzus 80 feletti, akkor szükség lehet az étrend és az életmód felülvizsgálatára. Ha a pulzus később is gyors marad, fel kell keresnünk az orvost, hogy tisztázza az okát. Ha valaki a szívet és a keringést befolyásoló gyógyszert szed, akkor a pulzustesztnek a fent leírt formában nincs értelme.

Gyógynövények

A szívműködés ideges zavaraira ajánlott teakeverék: fa-gyöngy (10 g), galagonyavirág (5 g), galagonyabogyó (5 g), macskagyökér (10 g), szúrós gyöngyajakfü (5 g), citromfű (5 g), angelikagyökér (6 g), levendulavirág (4 g).

Szapora szívdobogás, szívszúrás, fulladással járó szívtünetek esetén a következő szívnyugtató tea javasolt: mezei szegfű (25%), galagonya (20%), gyermekláncfű (20%), macskagyökér (15%), fagyöngy (10%), rózsaszirom (10%). A teakeveréket a tünetek jelentkezésekor 2-3 napig kell fogyasztani. Fekvés helyett a betegeknek inkább a jó levegőn való séta ajánlott.

Ha a beteg a melle felső részében tompa szívfájdalmat érez, érdemes szíverősítő teát innia, amelynek az összetétele a következő: szagosmüge (30%), galagonya (30%), mezei szegfű (20%), gyermekláncfű (20%). A teát 2-3 hétig kell fogyasztani.

Szívasztmában, fulladásos rosszullétek, asztmatikus, fulladásos köhögés esetén fogyasszuk az alábbi teakeveréket: cseresznyeszár (25%), mezei szegfű (20%), ibolya (20%), kakukkfű (25%), gyújtoványfü (15%), tejoltó galaj (5%). A teakúrát hónapokon át kell végezni, napi rendszerességgel, és fekvés helyett a betegek inkább sétáljanak jó levegőn.

Ideges szívpanaszokra érdemes kipróbálni a macskagyökér tinktúrát, naponta háromszor 30 cseppet.

A galagonya olyan fontos a szívnek, mint a testnek a mindennapi kenyér. Gyenge szívműködés esetén a galagonya erősítő hatású, enyhíti a szívtáji nyomás és szorongás érzését. Különösen idősebb emberek szív- és vérkeringési panaszaira ideális szer, náluk ugyanis a meszesedés miatt beszűkült szívkoszorúerek nem képesek elegendő vért szállítani a szívizomnak, így az működésképtelenné válik. A tipikus tünetek: alkalmanként jelentkező szorító érzés a szívben és a mellben, szívidegesség, szívdobogásérzés, nehéz légzés és bármilyen fizikai igénybevétel esetén gyors elfáradás. Mindezzel szinte mindig együtt jár a magas vérnyomás. Napi 2-3 csésze, galagonyalevélből és -virágból készült tea kellőképpen megerősíti az öreg szívet, miközben a vérnyomást is csökkenti. A jó eredményekhez a galagonyateát hosszabb ideig szükséges alkalmazni, és a tünetek észrevehető javulása kb. 6 hét múlva következik be.

A galagonya azonban nemcsak az időseknek jó: azoknak is ajánlott, akik infarktuson estek át, segít továbbá erős stresszhatás alatt álló fiataloknak, menedzseri munkakörben dolgozó, keveset mozgó, 40 év körüli embereknek, valamint műtétek után, a lábadozás időszakában is.

A palástfű is rövid időn belül jelentős javulást hoz, ha teát készítünk belőle, illetve ha szívizom-károsodás esetén külsőleg alkalmazzuk szívtáji lemosáshoz.

Gyógyborok

Kiváló gyógyszer szívpanaszok esetén a kankalinvirágból készített bor. Szívpanaszok fellépésekor, szükség esetén igyunk egy-egy kortyot a borból.

Egy másik szíverősítő bor receptje: 30 g petrezselyemlevelet tegyünk egy üveg vörösborba, dugaszoljuk be, és érleljük két hétig. Ezután szűrjük át, és töltsük tiszta üvegbe

Borogatás, kar- és lábfürdő

„Szívidegességnél” segítenek a hideg vizes eljárások. Helyezzünk hűvös borogatást a szívtájra, vagy tegyük a lábunkat 3 percre hideg vízbe, aztán dörzsöljük erősen szárazra. A hideg karfürdőt úgy végezzük, hogy a karokat a kéztől egészen a felkar középső részéig merítsük 15-20 fokos hideg vízbe 20-30 percen keresztül. Ne töröljük meg a karunkat, hanem mozgással melegítsük és szárítsuk.

Illóolajok

Ideges szívpanaszoknál jó hatásúak a szorongáscsökkentő illóolajok: citromfű, jázmin, levendula, muskotályzsálya, szantálfa, tömjén. Illóolajokról itt tal haasznos információkat: illóolajok magas vérnyomás ellen.

Reflexológia

A vesezóna kezelését követően finoman és rövid ideig masszírozzuk a szív reflexzónáját a bal lábon, illetve kézen. Nyugtató hatású a napfonat zónájának kezelése.

További hasznos zónák: mellékvese, vérnyomáscsökkentő (ha szükséges), vállöv, mellkas, bordák, bütyök, mellékpajzsmirigy.

A hát és a szív tájékának masszírozása ugyancsak enyhíti az ideges szívpanaszokat.

Akupresszúra

Testen kezelendő pontok: Szb-6, Szb-7, Sz-8. Fül: Sen Men.

Táplálékkiegészítők

A szívbetegségeknél általában arra kell törekedni, hogy javuljon a szív energiaforgalma, fokozódjon vérellátása.

Fokgyma

Mindenféle szív- és érrendszeri panasznál jól bevált a fokhagyma, amely alacsonyan tartja a vér koleszterinszintjét, és értágító hatású. Különösen a szívtől távolabb eső, perifériás erek vérellátását javítja, ezért az agy, illetve a láb ereinek igen előnyös (a fokhagyma különféle alkalmazási módjairól lásd még az érelmeszesedésről szóló fejezetet).

Q10 koenzim

Mindenféle szívbetegségben segíthet a Q10 koenzim szedése. A Q10 az energiatermelésben vesz részt, adagolásával könnyebbé válik a szív munkája. Igen jó eredményeket lehet elemi vele a pangásos szívelégtelenség kezelésében. Nemcsak a szívműködést javítja, hanem nagyobb adagban a magas vérnyomást is csökkenti.

Kimutatták, hogy a szívizom normális működési képessége a vér magnéziumszintjétől függ, és sok ritmuszavarért a magnéziumhiány felelős. Ezért érdemes gondoskodni a magnézium pótlásáról, célszerűen kalciumbevitellel együtt.

Karnitin a sejtek

A karnitin a sejtek energiatermelő részecskéinek (a mitokondriumoknak) a zsírbontó tevékenységét serkenti. Hiánya csökkent energiatermelést okoz, pótlása pedig javítja a szívműködést pangásos szívbetegségekben.

Gondoskodjunk a megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitelről is, célszerűen jó minőségű, lehetőleg ne szintetikus eredetű multivitamin és multi ásványi anyag készítményt szedve. Kiemelendő a C-vitamin és az E-vitamin fontossága. Az E-vitamin megakadályozza a „rossz”, vagyis az LDL-koleszterin oxidációját, ami az érelmeszesedésben szerepet játszó, úgynevezett plak-képződés első lépése. A C-vitamin segít megőrizni a verőerek falának rugalmasságát, és hozzájárul az E-vitamin újraképződéséhez.

Érdemes gondoskodnunk a szelén megfelelő szintjéről is. Kimutatták, hogy a szelénhiány szívbetegséghez vezet. A szelén és az E-vitamin egyébként együttesen szedve még hatékonyabb. Újabban a szőlőmag kivonatot is javasolják a szívinfarktus megelőzésére, mert igen hatékony antioxidáns hatású flavonoidokat tartalmaz.

Az érelmeszesedés kockázati tényezői között tartják számon egy aminosav származéknak, a homociszteinnek a magasabb szintjét. Ennek csökkentésére alkalmas a folsav, amit B6- és B12-vitaminnal együtt érdemes szedni.

Végül, de nem utolsósorban ne feledkezzünk meg a megfelelő mennyiségű folyadék beviteléről, egyszerűbben: a vízivás fontosságáról, hiszen így is hígítjuk a vért.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.