Betegségek és megelőzésük

A védőnő szerepe a betegségek megelőzésében

A védőnői szolgálat hazánkban közel egy évszázados múltra tekint vissza, mely szervezettségét, feladatkörét és módszereit tekintve egyedülálló módon védi a felnövekvő generációk egészségét.

Védőnői szolgálat kialakulása

A védőnői szolgálat előd­jének tekinthető Stefánia Szövetség 1915. évi megalakulásakor a csecsemőhalálozás csökkentése és a magyar nemzet „számbeli erősbítése” volt a fő célkitűzés. 1925-től a Zöldkeresztes Egészségügyi Szolgálat védőnőinek feladatköre az anya- és csecsemővédelmen túl kibővült a gyermekvédel­mi, illetve szociális tevékenységgel, a falusi lakosság egészségvédelmével („zöldkeresztes cukor- és tejakciók”). A védőnők tevékenységét és kom­petenciáit mindenkor a társadalmi szükségletekhez, valamint igényekhez igazodó jogszabályok határozták meg. A II. világháborút követően a szol­gálat felelősségi köre és feladatai folyamatosan változtak, a rendszerváltást követően egyre inkább a holisztikus szemlélet és tevékenység irányá­ba bővülnek.

A védőnői tevékenység célja

A védőnő az egyedüli olyan egészségügyi szakember, aki – az egész orszá­got lefedő körzeti felosztás szerint – otthonában keresi fel a családokat, segít felkészülni a gyermek fogadására, a szülői szerepre, elősegíti az egészség meg­őrzését, a betegségek megelőzését, és teszi mindezt – a nagy elődök szavaival élve – „ingyen, jóbarátként”. A védőnő hallatán eszünkbe jut iskolásko­runk, mikor osztálytársainkkal a védőoltásra várva egymást nyugtatva so­rakoztunk a tanácsadó előtt, vagy eszünkbe jut, amikor a családtervezési­felvilágosító órákon kamaszos sutasággal, kicsit pironkodva figyeltük az előadást. Szülőként eszünkbe jut az első gyermek fogadásával kapcsolatos bizonytalanságunk, a tanácsadások, a várt látogatások. A védőnő ott volt és segített, ha szoptatási, pelenkázási vagy bármilyen gondozási nehézség támadt, vagy csak jól esett vele beszélgetni, ha éppen lelki támaszra volt szükségünk.

Védőnők feladata

A védőnők feladata az egészségfejlesztés mellett azoknak az ártó körül­ményeknek elhárítása, melyek a jövő nemzedékek fejlődését és életképes­ségét károsan befolyásolhatják. Fő tevékenységük a tanácsadás módszeré­vel végzett megelőzés, humánus szemléletű, segítő értékrend alapján vég­zett családközpontú gondozás. A védőnői szolgálat arra törekszik, hogy az általa nyújtott ellátás minden érintett számára elérhető és hozzáférhető legyen. A védőnő nővédelmi gondozást, várandósgondozást, csecsemő- és kisgyermekgondozást, valamint iskoláskorúak gondozását végzi. A gon­dozás kiterjed az egyénre, a családra és a közösségre.

Prevenció típusai

Egy adott nemzet egészségi állapota döntően a megelőzés, a prevenció színvonalától függ, így a védőnők munkája kulcsfontosságú szerepet fog­lal el a korszerű egészségügyi ellátórendszerben. A betegségek megelőzése – az egyén életminőségén túl – számottevő nemzetgazdasági tényező is, hiszen óriási pénzmennyiségeket költünk gyógyszerekre (egyes statisz­tikák szerint többet, mint élelmiszerre). A védőnők egészségmegőrzésre irányuló erőfeszítéseinek eredményessége jelentősen csökkentheti a gyó­gyításra fordított horribilis kiadásokat.

Miért fontos a megelőzés és a kezelés?

A védőnői tevékenység – együttműködve az orvosi alapellátással – mind a primer (elsődleges), mind a szekunder (másodlagos), mind a terci­er (harmadlagos) prevenció területén megjelenik. Az elsődleges megelőzés az egészség megőrzésére, fejlesztésére, a másodlagos megelőzés a betegségek korai felismerésére, a harmadlagos megelőzés a tartós betegségben szenvedők életminőség-romlásának csökkentésére és javítására irányul.

Primer prevenció

A primer prevenció a védőnő alapfeladata, kötelezettsége és felelőssége, melynek célja a helyes egészségmagatartás kialakítása. A védőnő tanácsot ad és segítséget nyújt az életmód és életvitel azon területein, melyek nagy­mértékben befolyásolják az egészségi állapotot. A védőnő felkészült a táp­anyagszükséglet, a különböző diéták, a vitaminok és táplálék-kiegészítők terén, és a gondozottakkal való találkozások alkalmával segítséget nyújt a helyes táplálkozási szokások kialakításában. Táplálkozási tanácsadási te­vékenységével csökkentheti a helytelen táplálkozás (túlzott szénhidrát-, zsír-, sóbevitel, mesterséges adalékanyagok, kevés vitamin- és ásványi­anyag-fogyasztás stb.) okozta betegségek, úgymint a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatos betegségek kialakulásának kocká­zatát. A szervezet egészséges működéséhez elengedhetetlen a szükséges vízmennyiség bevitele, ennek ellenére az emberek többsége nem iszik ele­gendő folyadékot.

A vízhiány legjellegzetesebb tünetei

A vízhiánynak különböző tünetei lehetnek: fáradékony­ság, gyengeség, kimerültség, koncentrálóképesség csökkenése, szédülés, fejfájás, nyugtalanság, zavartság, szapora légzés, izomgörcsök. A védőnő felhívja a figyelmet a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel fontosságára.

A várandósgondozás során konkrét, személyre szabott étrendi taná­csokkal látja el a kismamákat annak érdekében, hogy a magzat a lehető legoptimálisabb körülmények között fejlődjön, és a leendő édesanya szer­vezete is felkészüljön a várandósság, szülés és szoptatás okozta terhelésre.

A csecsemőgondozás során a védőnő egyik fő feladata az anyatejes táp­lálás támogatása, elősegítése.

Kutatási eredmények! Felmérések által bizonyított tény, hogy az anyatejjel táplált csecsemők életük későbbi szakaszaiban kisebb arányban és ritkábban betegszenek meg, valamint a gyermekkor folyamán sokkal gyorsabb ütemű a szellemi fejlődésük.

Anyatejes táplálás előnyei

Az anyatejes táplálás a testi-lelki fejlődés tekintetében óriási jelentőséggel bír. Az anyatej segíti az ideg­rendszer fejlődését, erősíti az immunrendszert, elősegíti az optimális bélflóra kialakulását. A fajra jellemző fehérjék, vitaminok és sejtek fontos szerepet játszanak a fertőzések elleni védekezésben. Az anyatej által el­lenanyagok kerülnek a csecsemő szervezetébe, miközben a gyermek saját immunrendszere is erősödik. A szoptatott csecsemőknél felnőtt korban kisebb valószínűséggel alakul ki túlsúly, cukorbetegség, allergia, és a leg­újabb kutatások szerint csökkenhet egyes daganatos betegségek kialaku­lásának kockázata is.

Miben segíthet még a védőnő?

A védőnő elméletben és gyakorlatban is felkészíti az anyákat a helyes és eredményes szoptatási technikákra. Figyelemmel kíséri a gyermekek további táplálását (elválasztás, hozzátáplálás), taná­csot ad az egészséges étrend összeállítására, az ételek elkészítésére vo­natkozóan is.

Különös figyelmet fordít az iskoláskorú gyermekek fejlettségére, az alultápláltságára, vagy a kezdődő súlytöbbletre, hiszen a túlsúlyos gyer­mekből gyakran kövér felnőtt lesz.

Jegyezzük meg! A védőnő előmozdítja az oktatási intéz­ményekben az egészséges táplálkozás terjedését (alma-automaták, iskolabü­fé, iskolai menza kínálatának javítása), felhívja a figyelmet a fiatalok köré­ben népszerű cukrozott üdítőitalok, snack-ételek, hamburgerek, chipsek, energiaitalok, mesterséges adalékanyagok, magas sótartalmú ételízesítők káros hatásaira.

Hogyan éljünk egészségesen?

Az egészséges életmód fontos összetevője a személyi higiéné, valamint az egészséges és biztonságos környezet kialakítása. A családok otthoni környezet­ben történő látogatása lehetőséget ad a védőnő számára konkrét, egyénre szabott tanácsadásra. A védőnő részletes, mindenre kiterjedő tájékozta­tást nyújt a gyermeket váró szülőknek az újszülött optimális fejlődéséhez szükséges higiéniai feltételekről, hiányának súlyos következményeiről, a fertőző betegségek (paraziták elterjedése, bőrbetegségek) kialakulásának kockázatairól.

Segít a biztonságos környezet kialakításában, mely alap­feltétele lehet az otthoni balesetek megelőzésének: például mérgezések megelőzése vegyszerek, gyógyszerek elzárásával; lépcsők, bútorzat, elekt­romos rendszerek biztonságos kialakítása; gyermekmedencék, emésztő-gödrök veszélyeinek kiküszöbölése.

Jegyezzük meg! A védőnő tanácsot ad a már önálló­an helyváltoztatásra képes kisdedek balesetveszélyeinek elhárítására (pl. a saját udvaron a szülő által okozott autóbalesetek megelőzésére), vagy segít ellensúlyozni a televízióban népszerű főzőműsorok negatív példáit (amikor a sztárok kisgyermekei kavarják a forró olajon a hagymát, vagy éles késsel vágják a zöldséget).

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.