Az agy és az idegrendszer
A szervezet legfőbb központja az agy; az agy oxigénnel, tápanyagokkal és információkkal való ellátásában más szervek fontos szerepet játszanak. Az agy milliárdnyi idegsejt bonyolult hálózata, amelyek különböző kémiai információ-közvetítő anyagok (neurotranszmitterek) útján kapcsolódnak össze. Ha a finom szabályozást irányító neurotranszmitterek egyensúlya megbillen, különféle pszichés és kedélyállapotbeli változások alakulhatnak ki. Az ideggyógyászat orvosok, pszichiáterek és pszichológusok területe.
Az idegrendszer két részre tagolódik:
- központi idegrendszer: az agy és a gerincvelő,
- perifériás idegrendszer: a testben található egyéb idegek összessége.
Szerkezeti alapok
Az agyat mintegy 100 milliárd idegsejt (neuron) építi fel. Bármi, amit érzünk, látunk, gondolunk, ezen idegsejtek egymással való kommunikációjából származik. Az idegsejtek működés szerint lehetnek:
- mozgató (motoros) neuronok – amelyek az agy megfelelő jelzése alapján az izmok működését indítják meg;
- érző (szenzoros) neuronok – amelyek a testből az agyba érző információt szállítanak, amilyen a fájdalom, tapintás stb.;
- interneuronok – amelyek az idegsejtek egymással való összeköttetését biztosítják.
Gyors terjedésű jelek (szignálok)
Az idegek idegsejtkötegekből állnak; ezek szállítják a szervezet minden része, valamint az agy és gerincvelő között az információkat. Az információ elektromos jelek formájában kerül továbbításra az idegsejtek ún. hosszú (axon) és rövid (dendrit) nyúlványai mentén (lásd a túloldali ábrát). A jel egyik idegsejtről a másikra egy speciális résen, az ún. szinapszison terjed át kémiai neurotranszmitterek segítségével.
Az agy elektromos tevékenységét az EEG (elektroenkefalogram) segítségével lehet mérni és ábrázolni. Az idegimpulzusok gyorsabb terjedésére egyes axonokat zsíros szövet, a myelin nevű hüvely vesz körül. Bizonyos betegségekben (pl. szklerózis multiplexben) a myelin károsodik, és az idegimpulzus nem tud tovaterjedni.
Védelem és támogatás
A fej és a gerinc mozgásakor az idegeket szinte „kipárnázzák” az agyhártyák és a liquor. Fertőző mikroorganizmusok mégis bejuthatnak az idegrendszerbe, és az agyhártyák gyulladását (meningitisz), valamint a liquor opálosságát okozzák. A gyulladás meglétét a liquorból vett mintából lehet igazolni.
Az agy szerkezete
Az agy részei
Az emberi agy három főbb része:
- nagyagy – amely bal és jobb agyféltekéből áll;
- agytörzs – amely összeköti a nagyagyat a gerincvelővel; ez a szervezet olyan automatikus működéseit szabályozza, mint a légzés és keringésműködés;
- kisagy — az agy alsó, hátsó részén levő, fa-ágszerűen „erezett” terület, amely főként a mozgások szabályozásáért felelős.
Az idegsejt felépítése
Mindenfajta idegsejt a következő részekből áll: sejttest, hosszú nyúlvány (axon) és elágazó rövid nyúlványok (dendritek).
Központi idegrendszer
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.