Betegségek és megelőzésük

Fejfájás és migrén kezelése

Fejfájás az emberek jelentős részénél előfordul, de általában néhány órán belül el is múlik. Bizonyos esetekben azonban a fejfájás hosszabb ideig tart, és kellemetlen közérzettel, panaszok­kal jár. A fájdalom főleg a fej hátsó részén, a homloktájon vagy a szemek körül jelentkezik.

Jellege változó: a tompa és hosszabb ideig elhúzódótól a hirtelen beálló éles fájdalomig. Álta­lában nem alakul ki az életet veszélyeztető állapot, ritka, hogy a fejfájás súlyosabb bajt je­lezne, kezelése mégsem egyszerű, és ráadásul eredete sem mindig tisztázható.

Az orvosi gyakorlat többféle fejfájást kü­lönböztet meg:

  • tenziós fejfájást,
  • gyógyszer okozta fejfájást,
  • rohamokban jelentkező fejfájást és
  • migrént.

A fejfájás lehet más alapbetegség kísérő tünete: lázas, influenzás betegség, megfá­zás, nátha, de akár egy kiadós alkoholizá­lás is okozhatja (másnaposság formájában).

Agyi erek

(Kép fent) A migrénes típusú fejfájás oka lehet az agyi ereken bekövetkező változás: kitágulnak, majd beszűkülnek, és ez migrénes fájdalmat kelthet.

Természetesen ennél sokkal komolyabb, ám ritkább okai is lehetnek, mint pl. (jó-vagy rosszindulatú) agydaganat, amely visszatérő fejfájásokat okoz, de fejfájás alap­ja lehet az agyi artériák gyulladása, ami a halántéktájon hirtelen, hasogató fájdal­mat okozhat. Szintén súlyos ok lehet – bár ritkán – az agyhártyagyulladás (meningi­tisz), vagy egy vérzés a lágy agyhártya terü­letén. Ha a szövegdobozunkban felsorolt tünetek bármelyikét észleljük, haladéktalanul keressük fel orvosunkat, mivel ezek súlyos szövődményekkel járhatnak!

A súlyos fejfájások felismerése

Ha a következő tünetek bármelyikét észleljük, azonnal forduljunk orvoshoz!

  • Gyorsan és hirtelen fellépő súlyos fejfájás
  • A fájdalomcsillapítók ellenére romló és súlyosbodó fejfájás
  • Fejfájás után beálló hányás
  • A végtagok zsibbadása és gyenge­sége
  • Látászavar, szemek fájdalma.

Tenziós fejfájás

Ez a fejfájások leggyakoribb típusa, amely enyhe vagy súlyosabb fájdalommal járhat. A fejtető és a nyak izmainak görcsös álla­pota váltja ki. A fájdalom jellemzően a homlokon alakul ki, abroncsszerű szorítás­sal, amely hátrafelé és a nyakba sugárzik. Enyhe hányinger kísérheti, hányás azon­ban nem jellemző. Az esetek döntő több­ségében néhány órán keresztül tart, ritkán tovább is fennmaradhat. Nőknél gyakrab­ban fordul elő, mint férfiaknál.

Sokféle tényező válthatja ki a tenziós (feszüléses) fejfájást: stressz, zaj, gázok és gő­zök, látászavarok, depresszió. Testtartási hibák és hosszan tartó komputeres munka­végzés is okozhatja. Lazítási (relaxációs) technikákra vagy vény nélkül is kapható fájdalomcsillapítókra megszűnik. módon a fizikai erőkifejtés, testmozgás is javíthatja az állapotot.

Ha ezek a fejfájások visszatérő jellegűek, érdemes feljegyezni a tünetek súlyosságát és gyakoriságát. Egyes esetekben CT vizs­gálatot írnak elő a visszatérő vagy hosszan elhúzódó fejfájás okának felkutatására.

Gyógyszer okozta fejfájás

Talán alig hihető, pedig igaz, hogy bizo­nyos fájdalomcsillapítók is okozhatnak (következményes) fejfájást! Kimutatták, hogy a fejfájás csökkentésére rendszeresen szedett gyógyszerek hatása megfordulhat, és a tenziós fejfájáshoz hasonló tünetek je­lentkeznek.

A betegek erős késztetést érez­nek arra, hogy még hatásosabb fájdalomcsillapítókat vegyenek be, de ez csak ronthat az állapoton. A problémát úgy tudjuk elkerülni, ha a fájdalomcsillapítók bevéte­lét a lehetséges minimumra szorítjuk. Ha a fájdalom mégis fennmarad a hatásos fájdalomcsillapítás ellenére, akkor az alapbeteg­ség kiderítésére keressük fel orvosunkat.

Rohamosan jelentkező fejfájás

Ez ritkább kórkép, és egyelőre kevés isme­rettel rendelkezünk róla. Főként férfiakat érint, és az éjszaka közepén fellépő gyötrő, rohamszerű fájdalom jellemzi az egyik szem körül. A roham általában 15-30 per­cig tart. A fejfájás, amely naponta 1-4 al­kalommal jelentkezik, mindig hasonló mó­don zajlik le.

Ez a fejfájás fájdalomcsillapítókra és migrénellenes szerekre nem reagál, a lítium viszont – amelyet pszichiátriai betegségek­ben alkalmaznak – megelőzheti a roham kialakulását, az oxigénbelégzés pedig meg­állíthatja a már kialakult rohamot. A do­hányzás és alkoholfogyasztás növeli a rohamszerű fejfájás létrejöttének veszélyét.

Migrén

A fejfájás súlyos formája, amely a betege­ket rendkívül megviseli. Világszerte több millió ember szenved migrénben. Az arra érzékeny egyének általában 30 éves koruk előtt észlelik az első migrénes rohamot, de jelentkezhet már akár kisgyermekkorban is. 40 éveskor után már nem valószínű, hogy migrén kialakulna, és a „gyakorló” migrénes betegek rohamainak sűrűsége és súlyossága is csökken az idő múlásával együtt.

A migrén fajtái

Két típusát különböztetik meg, a klasszikus és a közönséges migrént:

  • Klasszikus migrénben a fejfájás általában csak a fej egyik oldalát érinti. Sokan észlelnek előjeleket a roham előtt, így szikrákat, cikázó fényeket, vonalakat stb. látnak. A migrének mintegy 20%-a tartozik ebbe a csoportba.
  • Közönséges migrénben az egyetlen fő tünet a féloldali fejfájás.

A migrénes betegek más tüneteket is észlelhetnek, például látászavarokat. A migrén valódi oka nem ismeretes. Való­színű, hogy bizonyos agyi erek tágulatának következményeképpen jön létre. Közvet­lenül a tünetek jelentkezése előtt az agyi kisartériák beszűkülnek, a keringés romlik. Amint a fejfájás beáll, a kisartériák eddig kiderítetlen okokból ismét kitágulnak.

A migrén valószínű okai

Bizonyos tényezők súlyosbíthatják a mig­rénes rohamot:

  • stresszhelyzetek;
  • egyes ételek, így csokoládé, kávé, sajtok fogyasztása;
  • vörösborfogyasztása;
  • egyes étkezések kihagyása;
  • fogamzásgátlók szedése;
  • menstruáció;
  • szexuális aktus.

Migrén fennállása esetén a család és a hozzátartozók is érintve vannak, hiszen közvetve ők is szenvednek (a migrénes be­tegtől).

Kezelési lehetőségek

A migrénbetegség megelőzésében a leg­fontosabb módszer a kiváltó tényezők kerülése! Érdemes betegnaplót vezetni, és feljegyezni benne, mit evett a beteg, és minden egyéb fontosnak tartott dolgot, je­lenséget, hogy később az okokat könnyebb legyen azonosítani. Számos esetben meg­felelő étrendi változtatás is elegendő lehet a kiújulás megelőzésére.

A migrénes roham kezdetén fájdalom­csillapítók és migrénellenes szerek adha­tók; ezek az agyi erekre (is) hatnak. Az or­vos javasolhat hányáscsillapítót is, vagy olyan szereket, amelyek a hosszú távú ke­zelésben megelőzhetik a rohamok kialaku­lását.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.