• Alzheimer-kór
• demencia

Demencia (elbutulás)

Az agyi zavarok következtében beálló, fokozatos mentális képességromlást elbutulásnak (demenciának) nevezzük. Jellemzői: a memóriacsökke­nés, zavartság és az intellektuális képesség ha­nyatlása. Gyakori betegség, és az életkor kitoló­dásával egyre többeket érint. Súlyos esetben nemcsak a beteg szenved a különféle tünetektől, hanem a hozzátartozók, a környezet is.

Általában a 70 év körülieken gyakoribb, de fiatalabbakon is előfordulhat. Hasonlíthat a depresszióra, de a felismert depresszió demenciás kísérő tünetei az alapbetegség helyes kezelésére megszűnnek.

A demencia tünetei és jelei

A demencia jellemző tünetei mind összefüggésben állnak a magasabb rendű agyi, tudati funkciók zavaraival:

• emlékezetzavarok, különösen a közelmúlt eseményeire nézve;
• a gondolkodási képesség romlása;
• a beszéd és a társalgás észrevehető romlása;
• új képességek, készségek már nem elsajátíthatók;
• a beteg nem tudja uralni az érzelmeit;
• növekvő nyugtalanság; elkóborlás;
• viselkedészavarok;
• depresszió és/vagy szorongás.

A demenciát vagy annak okát nem lehet bármely egyszerű vizsgálattal igazolni. Ha az orvos demenciára gyanakszik, a speciá­lis vizsgálatok segítik őt a feltételezett diagnózis/ok kizárásában vagy megerősí­tésében.

Vérvétel alapján a laboratórium megál­lapíthatja az esetleges vitaminhiány tényét. Az agyi képalkotó felvételeken (CT, MR) látható elváltozás rávilágíthat a demencia valamely ritkább okára. Részletes kérdőíve­ket (ún. pszichometriai teszteket) töltetnek ki a beteggel, amelyek megmutatják a men­tális képességek aktuális állapotát.

A demencia leggyakoribb oka az Alz­heimer-kór és az a fajta elbutulás, amely a verőerek elzáródása miatt jön létre. Rit­kábban okozhatja az ún. Creutzfeldt-Jakob-kór is. A demenciához hasonló tüne­tekkel jár néhány egyéb betegség is, mint egyes vitaminhiányok vagy a vérszegény­ség, valamint egyes ún. nem várt vagy ked­vezőtlen gyógyszerhatások.

Kezelési lehetőségek

A demencia egyetlen formájának sincsen egyedi gyógymódja, és a tünetek az idő előrehaladtával romlanak. Ujabban már rendelkezésre állnak gyógyszerek, ame­lyek rövid távon javítják a tüneteket, de hosszú távon pillanatnyilag semmit nem tehetünk a betegség romlása ellen.

A kezelés lényege a betegről való gon­doskodás, a felügyelet, amely sajnos a leg­több betegnél az egész napos állandó felügyeletben és ápolásban végződik – az élet hátralevő időszakára nézve.

Létfontosságú a demenciás betegekről való gondoskodás! Különösen fájdalmas és nehéz lehet, ha szeretteink valamelyike esetleg erőszakossá válik, vagy nem is em­lékszik ránk… Fontos az is, hogy az ápo­lással foglalkozó (hozzátartozó) kellő szakmai segítséget kapjon egészségügyi és szociális szervezetektől, hálózatoktól. Le­hetővé kell tenni, hogy a hozzátartozók akár állásuk, munkájuk feladásával teljes tevékenységüket a demenciás beteg ápo­lásának szentelhessék.

Alzheimer-kór

Ma ezt a betegséget tekintik a demencia leggyakoribb okának. Az agy fokozatosan romló (progresszív, degeneratív) elválto­zása, amely a demenciák mintegy 70%-áért felelős. Az Alzheimer-kór az agyi idegsejtek pusztulása következtében jön létre, amikor is csökken az ingerületátvi­vő anyagok szintje, és rendellenes fehér­jék (ún. amiloidok) rakódnak le az ideg­sejtek körül. Képalkotó módszerekkel az amiloidok kimutathatóak, így az Alzheimer-kórt el lehet különíteni a demencia egyéb okaitól. Az Alzheimer-kór kialakulásának háttere ma még nem ismeretes, de genetikus oka is lehet, mivel családi hal­mozódást mutat.

(Kép fent) A bal oldali, Alzheimer-kóros agy észervehetően zsugorodottabb az egészséges jobb oldalinál.

A betegség kifejlődése

A betegség tünetei nagyon lassan alakul­nak ki; az illető egyre feledékenyebbé vá­lik, emlékezete romlik. Ahogy a kór elő­rehalad, a legzavaróbb jelenség a szemé­lyiség megváltozása, és hogy többé nem ismeri fel családját és közeli barátait. Bár az újabb gyógyszerek egyes tünete­ket javítanak, és lassítják a betegség fej­lődését, az Alzheimer-kórban szenvedők általában a diagnózis felállítását követő 10 éven belül meghalnak.

Vaszkuláris (éreredetű) demencia

A vaszkuláris demencia az agyi verőerek elzáródása miatt jön létre. A demenciák második leggyakoribb oka. Kisebb, helyi vérhiányos epizódokat követően a test egyes részeinek vérellátása romlik. így a vérhiány az agyban is oxigénhiányt, az pedig az idegsejtek pusztulását eredmé­nyezi, és funkciókiesést okoz egy-egy te­rületen. Ahogy a szélütésnél is már láthat­tuk, az alapbetegség az érelmeszesedés, amit az artériák szűkülete okoz. Ez pedig a magas zsírtartalmú étrend, a dohányzás, mozgáshiány és egyéb tényezők következ­ménye. A magas vérnyomás is jelentős ri­zikófaktor.

E betegség tünetei nem annyira nyil­vánvalóak, mint az Alzheimer-típusú elbutulásé. Függ az érintett (elpusztult) terület nagyságától, de a folyamat nagyon lassú, fokozatos, és még jellemző neuro­lógiai tünetei sincsenek, mint például gyengeség vagy zavart beszéd.

Hogyan diagnosztizálják?

A demenciának ez a formája a tünetek mintázata alapján gyakran felismerhető, de érdemes agyi CT,ill. MR felvételeket készíteni a diagnózis igazolása céljából, és egyéb lehetséges okok kizárására.

A kezelés lehetőségei

Az éreredetű demencia által okozott agy­károsodást nem lehet helyreállítani. A ke­zelés inkább a későbbi epizódok és egy esetleges életveszélyes szélütés megelőzé­sére irányul. A gyógyszerek közül a vér­nyomáscsökkentők adása fontos, valamint a vérrögképződést gátló aszpirin adago­lása.

(Kép fent) Az agyi MR felvételen kergemarhakór betegség oka látható. A károsodott rész a talamusz nevű agyterület az agy szürke­állományában (a képen zöld színnel látszik).

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.