• demencia

A demencia megelőzése és legyőzésének titkai

Már fiatal kortól kezdve nagyon sok mindent tehet azért, hogy csök­kentse a demencia kialakulásának kockázatát – az állapotot egyéb­ként gyakran az Alzheimer-kór idézi elő. Amellett, hogy odafigyel étrendjére és rendszeresen mozog, érdemes kipróbálnia a következő oldalakon felsorolt, olykor talán meglepően hangzó ötleteket is.

Zsugorítsa a hasát!

Az orvosok hosszú évek óta figyelmeztetnek, hogy a hasi zsír szív- és cukorbetegséget, valamint rákot okozhat, ám az agyra gyakorolt hatásokról nem sokat tudtunk. Koreai kutatók azonban nemrég fölfedezték, hogy a túl sok hasi zsír az agyat is megterheli.

Úgy tűnik, hogy a hasi zsír hatására összezsugorodik a hippocampus, az agynak az emlékezethez köthető központja. Sőt a hasi zsír az agysejtek közti kapcsolatokat is károsítja. Ez az úgynevezett „agyrozsda” az idősebb években rontja a me­móriát és a gondolkozási képességet s növeli a demencia kockázatát. Ne késlekedjen tehát, szabaduljon meg a fölösleges „úszógumitól”.

Fecsegjen!

Ha fölveszi a telefont és be­szélget egyet a barátaival, az védi az agyát és az emlékezetét.

Mindegy, hogy telefonál vagy e-mailezik – a lényeg, hogy tartson rendszeres kapcsolatot a barátaival és a tágabb rokonságával.

Szedjen B-vitaminokat!

A nagy dózis­ban szedett B-vitaminok a felére csökkenthe­tik az agynak az Alzheimer-kóros idősekben megfigyelhető zsugorodását, állítják az Ox­fordi Egyetem tudósai. Bizonyos B-vitaminok – a folsav, illetve a B6- és a B12-vitamin – sza­bályozzák a vér homociszteinszintjét, márpe­dig ez a vegyület összefügg az agy gyorsabb zsugorodásával és az Alzheimer-kórral. Tudó­sok megállapították, hogy azoknak az eseté­ben, akiknél nagy az Alzheimer-kór kialaku­lásának a veszélye, B-vitaminok nagy dózisú szedésével 30 százalékkal sikerült csökkente­ni az agy zsugorodását. A szakértők azonban óvatosságra intenek: feltétlenül kérje orvosa tanácsát, mielőtt az ajánlott napi bevitelt meghaladó mennyiségben kezdene vitami­nokat szedni.

A korai felismerés jelentősége

Gyakran esünk abba a hibába, hogy az öre­gedés részének tekintjük a feledékenységet. A szellemi hanyatlás korai felismerése rendkí­vül nagy jelentőségű: egyrészt mert hasonló tüneteket okozhatnak más testi betegségek, amelyek esetleg jól gyógyíthatók, másrészt ha a gyógyíthatatlan Alzheimer-kór van ki­alakulóban, nem mindegy, mikor kezdődik a kezelés és a családtagok felkészítése a demens beteg gondozására. A demencia során hanyatlik a memória, a gondolkodás, a sze­mélyiség, a viselkedés, az érzelmi-hangulati élet is. A tünetek észlelésében kiemelt szere­pe van a családnak. Az alábbiak segítenek a „diagnózis” felállításában.

1. Ellenőrizze tüneteit!

Ha önmagán (vagy egy családtagján) leg­alább hármat észlel az alábbi tünetek közül, forduljon orvoshoz!

• A munkavégző képességét befolyásoló emlékezetvesztés.
• Nehézségek ismerős feladatok elvégzésében.
• Rossz ítélőképesség.
• Hajlam a dolgok elvesztésére.
• Nyelvi nehézségek, például a helyes szó felidézésére való képtelenség.
• Idő- és térbeli zavartság.
• Nehézségek az absztrakt gondolkozásban.
• Változások a hangulatban, a viselkedésben vagy a személyiségben.
• A kezdeményezőkészség elvesztése.

2. Beszéljen orvosával!

Mondja el orvosának, miért gondolja, hogy önt (vagy rokonát) meg kellene vizsgálni, nem szenved-e demenciában. Az orvos való­színűleg kikérdezi majd a kórtörténetéről, testi vizsgálatot végez és ideggyógyászhoz is beutalhatja. Szükség lehet vér- és vizelet­vizsgálatra, valamint egy, az agyról készített felvételre is, hogy kizárják a különféle egyéb lehetőségeket – a vitaminhiányt, a szélütést, a pajzsmirigyzavarokat és az agydaganatot.

3. Fontos a korai felismerés

Remény van arra, hogy az Alzheimer-kór az eddiginél sokkal korábbi állapotában is felismerhető lesz – ezt az MRI speciális változata, az úgy­nevezett protonmágneses magrezonanciás spektroszkópia (proton-MR-spektroszkópia) teszi lehetővé, amely a szellemi hanyatlásnak még semmilyen jelét nem mutató személyek­ben is ki tudja mutatni az agyban végbement jelentős kémiai változásokat. A korai diagnó­zis azért fontos, mert lehetővé teszi, hogy a páciens olyan kezelésben részesüljön, amely késleltetni képes a betegség progresszióját. A vizsgálat arra is alkalmas, hogy kizárja az Alzheimer-kór lehetőségét, s ezzel lehetővé tegye a probléma tényleges okának kezelését.

Nyugodjon meg a kockázat felől!

Bár az Alzheimer-kórban szenvedők gyerme­keinek valamivel nagyobb kockázatuk van a betegségre, a rizikó így is viszonylag cse­kély, hiszen a kór kialakulásában akár száz gén is közrejátszhat. A brit Alzheimer Társa­ság szerint „valószínűtlen, hogy egy gyermek örökölné az összes, a betegségre hajlamosító gént”. Ha valamelyik szülője Alzheimer-kóros, a legjobb, amit tehet, hogy minél egészségesebben él. Ily módon elegendő ereje és energiája lesz a szülő támogatására, emel­lett csökkentheti a betegség kialakulásának amúgy is kis valószínűségét.

Lassítsa a leépülést gyógynövé­nyekkel!

Egyes fűszerek és gyógynövények a jelek szerint késleltetik az Alzheimer-kór kezdetét, ugyanis javítják a vérkeringést, emellett enyhítik a betegséggel gyakran együtt járó hangulatingadozásokat, szoron­gást és alvászavarokat is.

A következő gyógy­módok állítólag valóban segíthetnek.:

• Amerikai ginszeng Vegyen be egy-egy 500 mg-os kapszulát reggelinél és ebédnél.
• Schisandra-tinktúra Naponta használja a kínai kúszómagnólia (Schisandra chinensis) kivonatát.
• Gyógyteák Szorongása enyhítésére igyon szárított citromfűlevélből, golgotavirágból vagy kaliforniai kakukkmákból főzött teát.
• Ginkgo biloba Szedje táplálékkiegészítő formájában, ha ön idősebb, különösen akkor, ha érszűkülete is van. A Ginkgo biloba anti-oxidáns és vérhígító hatású gyógynövény. Azáltal késleltetheti az Alzheimer-kór kiala­kulását, hogy elősegíti az agyi véráramlást.
• Zsálya Ez a gyógynövény a szellemi ha­nyatlás ellen hagyományosan alkalmazott szerek egyike. A modern tudomány megálla­pította róla, hogy az acetil-kolin nevű agyi vegyület szintjének növelése révén hat. Adja húsételekhez, vagy készítsen belőle teát: áz­tasson néhány levelet forrásban lévő vízbe.
• Kurkuma Úgy vélik, a kurkuma megaka­dályozza az amiloidplakkok kialakulását – ezek a rendellenes fehérjék váltják ki az Alzheimer-kórt. Az erős illatú sárga fűszer ha­tóanyaga a kurkumin; az ájurvédikus gyógyí­tók előszeretettel használják. A szakemberek szerint a kurkumin lehet az oka annak, hogy Indiában olyan kevés az Alzheimer-kóros beteg: az indiai falvak 65 év feletti lakóinak körében mindössze 1 százalékos a betegség előfordulási aránya – ez a legalacsonyabb érték a világon.

Használja, hogy ne veszítse el!

A szellemileg megerőltető munka segít kiépí­teni az agysejtek közötti kapcsolatokat, ame­lyek egyfajta „kognitív tartalékként” működ­nek, és segítenek, hogy idősebb korban se alakuljon ki Alzheimer-kór. Ma már bizonyí­ték is van arra, hogy akik egész életükben rendszeresen végeznek szellemileg stimuláló tevékenységeket, azoknak az agyában keve­sebb az amiloidplakk (ezek az elváltozások az Alzheimer-kór jellegzetes jelei).

Ha munkája szellemileg nem túl megter­helő, az alábbi szabadidős tevékenységek se­gíthetnek agya egészségének megőrzésében:

• számítógépes játékok,
• rejtvényfejtés,
• rendszeres olvasás és írás.

A számítógépes játékok segíthetnek a szellemi leépülés késleltetésében.

Menjen el szemészetre!

A rendszeres szemvizsgálat nemcsak abban segít, hogy jobban lásson, hanem abban is, hogy tisztáb­ban gondolkozzon. Az idősebbek látásromlá­sát gyakran kísérheti az emlékezet és az egyéb gondolkozási készségek romlása. Azok­nak az időseknek, akiken az időskori makula-degeneráció (AMD) „nedves” változata alakul ki, és kezelés híján elveszítik látásukat, gyak­ran az emlékezetük is rosszabb, mint kezelés­ben részesülő sorstársaiknak.

Szemének megvizsgáltatása a gondolkozásának is jót tehet

Szedjen vényköteles NSAID-ket!

Azok a reumás ízületi gyulladásban szenvedő páciensek, akik nemszteroid gyulladásgátló szereket (NSAID-ket) szednek gyulladás okoz­ta ízületi fájdalom ellen, kisebb valószínű­séggel lesznek Alzheimer-kórosok, mint az ilyen gyógyszereket nem használók. Az orvo­sok úgy vélik, ennek az lehet az oka, hogy a gyulladáscsökkentő szerek az agyban ki­alakuló s a feltételezések szerint a szellemi képességek hanyatlását előidéző gyulladások­ra is hatnak.

Jelenleg is folynak a vizsgálatok annak kiderítésére, hogy az ízületi gyulladás ellen használt nagy hatású gyulladáscsillapí­tó szerek segíthetnek-e azokon, akiken már kimutatták az Alzheimer-kórt. E gyógyszerek­nek ugyanakkor nem kívánt és olykor veszé­lyes mellékhatásaik is lehetnek, és jelenleg nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy megelőző céllal ilyen készítményeket érdemes szedni.

Gyalogoljon többet!

Minél aktívabbak vagyunk 20 és 59 éves korunk között, annál kisebb lesz az Alzheimer-kór kockázata, mondják a tudósok. Sőt a testmozgás 60 éves kor után is előnyös hatású. Amerikai kutatók 71 és 93 év közötti korú nyugdíjas férfiakat vizsgáltak meg, és azt találták, hogy a napon­ta legfeljebb kétszer 400 métert gyaloglók körében kétszer nagyobb a demencia kialaku­lásának rizikója, mint a napi 3,5 km-t vagy többet gyaloglókéban.

Gyakorolja a tudatosságot!

Stockholmi kutatók megállapították, hogy a nyugodt emberekben kisebb valószínűséggel alakul ki Alzheimer-kór, mint azokban, akik könnyen kétségbe esnek, vagy borúlátó a szemléletük. Sőt a rendellenesség veszélye azon nyugodt személyek esetében bizonyult a legkisebb­nek, akik egyben nyíltak és társaságkedvelők is voltak. De vajon hogyan változhat meg egy „félig üres pohár” szemléletű ember úgy, hogy derűsebben lássa a világot?

Nos, az egyik ilyen módszer az éber figyelmen alapu­ló stresszcsökkentés (angol rövidítéssel MBSR), azaz egyfajta meditáció, amelynek célja az együttérzés, a kíváncsiság és a jelen pillanat tudatosságának fokozása. Már egy rövid MBSR-program (stresszcsökkentő cso­portfoglalkozás és rendszeres otthoni gyakor­lás) is csökkentheti a stresszt és a depressziót.

• Lazítson! Gyakorolja naponta kétszer né­hány percig a mélylégzést.
• Masszíroztasson rendszeresen! Nem számít, a masszázs melyik fajtáját választja, a lényeg, hogy jó hatással legyen önre, és be tudja illeszteni mindennapi életébe.
• Próbálja ki a jógát! Az ember soha nem lehet túl öreg ahhoz, hogy jógázni kezdjen.
• Tartson egy kis szünetet! Hosszan tartó jó hatása lehet annak, ha egy kis időre elsza­kad az élet megszokott stresszétől és terhétől.

Kezeltesse az alvási apnoét!

Tíz idős ember közül hatnál fordul elő ez az állapot, amelyben alvás közben időnként néhány másodpercre leállhat a légzés. Egy, a The Jour­nal of the American Médical Association című szaklapban megjelent cikk arra figyelmeztet, hogy ha nem kezelik, a rendellenesség követ­keztében csökkenhet a vér oxigénszintje, ami növeli a demencia kockázatát.

A kezelés rendkívül fontos: a legtöbb esetben egy műanyag arcmaszkot alkalmaz­nak, amelyet cső köt össze az ágy mellett elhelyezett készülékkel. Az eszköz enyhe túl­nyomást hoz létre, amely elég ahhoz, hogy alvás közben nyitva tartsa a légutakat.

A demencia legyőzésének titkai

2012-ben világszerte több mint 30 millióan küszködtek demenciával, s ez a szám a földi népesség és a várható életkor növekedésével minden bizonnyal tovább emelkedik. Az alábbiakban néhány jelen­leg is tanulmányozott, ígéretes módszerről lesz szó, amelyek késlel­tethetik a tünetek jelentkezését és csökkenthetik azok súlyosságát.

Még nem olyan régen is úgy vélték, hogy nem sokat lehet tenni a szellemi hanyatlás, együtte­sen demenciaként emlegetett különféle formái ellen az orvostudomány fejlődése azonban ezen a téren is jelentős változásokat hozott mind a hozzáállásban, mind a kezelések terén. A demenciának több változata is van, s az emberek egyszerre többtől is szenvedhetnek a leggyakoribb az Alzheimer-kór, a második „helye­zett” pedig a vaszkuláris (érszűkület okozta) demencia.

Támadás a plakkok ellen

Alzheimer-kór esetén úgynevezett amiloid fehérjékből álló, ragacsos plakkok (lerakódások) alakulnak ki az agy­ban, amelyek akadályozzák az idegi üzenetek továbbí­tását. A mai demenciakutatások jelentős része olyan peptidekre (a fehérjéket alkotó alegységekre) összpon­tosít, amelyek képesek lehetnek megzavarni a plakkok kialakulásának folyamatát.

A bexaro­tén a jelek szerint csökkenti a plakk-képződésben kulcs­szerepet játszó fehérjének, a béta-amiloidnak a szintjét, és növeli egy olyan fehérjének a mennyiségét, amely segít felszámolni a lerakódásokat és megőrizni az agy normális működését.

Más kutatók azt vizsgálják, rávehető-e az immunrend­szer az amiloidplakkok megtámadására és lebontására. Egy intenzív, 20 éven át végzett vizsgálat eredményeként pedig kifejlesztettek egy új gyógyszert, a CPHPC-t, amely képes eltávolítani a szérum-amiloid P (SAP) komponenst, vagyis egy, az Alzheimer-kór előrehaladása során az amiloidplakkokban lerakódó vérfehérjét. A kutatások foly­tatását tervezik annak megállapítására, hogy a SAP eltá­volítása megakadályozhatja-e a további leépülést.

Fehérjedús tea

Kutatások szerint a zöld tea egyik antioxidáns fehérjéje csökkentheti a béta-amiloid fehérje termelését. Ám a hatóanyagot a tea más vegyületei gátolják, így azt el kell majd különíteni.

Modern kezelések

Mivel az Alzheimer-kór visszafordítására egyelőre nem ismerünk módszert, a kezeléshez a tünetek kialakulását lassító gyógyszereket használnak. Emel­lett nagyon fontos, hogy a betegeknek aktív, rendezett napi rutint alakítsa­nak ki, amelynek segítségével hosszú ideig őrizhetik meg életminőségüket.

Az üzenetek javítása

Nagy előrelépést jelentett a kolinészteráz működését gátló gyógyszerek meg­jelenése. Ez az enzim az acetil-kolin nevű, az agyban üzenetközvetítő szerepet játszó vegyületet bontja le, amelynek szintje Alzheimer-kór esetén jelentősen csökken. Ebből a csoportból a donepezilt használják a leggyakrabban, de a legújabb készítmény, a galantamin hatéko­nyabban növeli az acetil-kolin-szintet, s azt a súlyos és a mérsékel­ten súlyos Alzheimer-kór kezelésére is alkalmazzák. Idetartozik még a rivasztigmin is. A kolinészteráz-gátlókat szedő páciensek gyakran tapasztalnak fokozottabb motivált­ságot, emellett javul az önbizalmuk, az emlékezetük és a gondolkozásuk, és csökken a szorongásuk is.

Kémiai egyensúly

Az egészsé­ges agyban a glutamát aktivizálja az idegsejteket, hogy azok üzenete­ket továbbítsanak az agyban. A túl sok glutamát azonban mérgező, és egyes adatok szerint szerepet játszik az Alzheimer-kórra jellemző ideg­sejt-leépülésben is. Az NMDA-antagonistáknak nevezett gyógysze­rek, például a memantin, gátolják a glutamát aktivitását, lassítják a tüne­tek romlását és segítenek az agresszivitás megfékezésében. Elsősorban a súlyos állapotú Alzheimer-kórosok-ra hatnak, illetve azokra, akik nem szedhetnek kolinészteráz-gátlókat.

Változatos napi tevékenység

Bajor kutatók egy éven át figyelték két, különböző fokú demenciában szenvedő csoport tagjait. Az összes résztvevő szedett gyógyszereket, de az egyik csoport tagjai emellett napi két órán át változatos tevékenységeket is folytattak – például rejtvényt fejtettek, kertészkedtek, testmozgást végeztek, énekeltek. Ebben a cso­portban a tünetek nem romlottak, a csak gyógyszert szedők esetében viszont folytatódott a szellemi hanyatlás. Az efféle tevékenységek tehát igen kedvező hatásúak.

A testmozgás előnyei

A Brit Kolumbia-i Egyetemen 86 idős, 70 és 80 év közötti korú, enyhe memó­riazavarokkal küszködő nőt vizsgál­tak meg, majd három csoportra osztották őket: súlyzózókra, gyalog­lókra, valamint egyensúlyt és izomtónust fejlesztő gyakorlatokat vég­zőkre. A résztvevők hat hónapon át hetente kétszer hajtották végre az előírt testmozgást. Ezután MRI- felvételekkel vizsgálták agyuk műkö­dését, és ellenőrizték emlékezetüket, figyelem-összpontosító és tervezési képességüket.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.