Betegségek és megelőzésük

Az Alzheimer-kór tünetei és kezelése

Tünetek

Az Alzheimer-kór fél évszázada, mikor még aránylag kevesen érték meg a betegség kialakulásához szükséges életkort, jóval kevesebb figyelmet kapott, mint manapság.

Ám azóta a fejlett nyugati országokban, ahol az eltelt ötven év alatt jelentősen kitolódott az élettartam, és egyre több az idős ember, szinte népbetegség lett. Jó hír azonban, hogy az elmúlt évtizedben a kutatók az Alzheimert előidéző vagy súlyosbító biológiai és életmódbeli tényezők jelentős részét azonosították. Márpedig az okok feltárása a megelőzést is nagyban elősegíti.

Tipp! Aki hetente elfogyaszt legalább két adag zsíros húsú tengeri halat, az 60%-kal csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

Örökletes?

A kutatók legalább húsz olyan gént és genetikai rendellenességet azonosítot­tak, amely felelős lehet az Alzheimer-kór kialakulásá­ban. A legismertebb gén az ApoE, mely az apolipoprotein vérkoncentrációjára hat. E speciális fehérje juttatja el a vérből a felszaporodott koleszterint a májhoz, hogy az feldolgozza. A gén kimu­tatható, de sok értelme nincs, mert nem lehet megszaba­dulni tőle. Az Alzheimer-kór kockázatának csökkentése érdekében okosabb, ha meg­tesszük a cikkben részle­tezett óvintézkedéseket.

Prevenció első körben

Hetente kétszer együnk halat! A hideg tengeri halakról már közismert, hogy „szívbarát” halak, de kiderült, hogy az agynak is ugyanolyan jót tesznek – ha nem jobbat. Mindezt a bennük lévő omega-3 zsírsavaknak (DHA, EPA, alfa-linolénsav), elsősorban a DHA-nak (angol rövidítése: DHS) köszönhetjük, mely az agyállomány fő építőanyaga. Ha kevés a DHA, feledékennyé válunk, romlik a szellemi kapacitás, gyengül a kognitív funkció, ami utat nyit az Alzheimer-kór kifejlődésének.

Az eddigi adatok szerint a DHA gátolja az ún. béta-amiloidok felsza­porodását, melyek az agyszövetben az Alzheimer-kórra patológiásán jel­lemző fehérjelerakódásokat alkotják. A halzsír az amiloidok felgyülem­lését ugyancsak elősegítő gyulladások ellen is véd.

Kutatási eredmények! Kimutatták, hogy az Alzheimer-kórra mesterségesen hajlamosított kísérleti egerek agyában kevesebb plakk képződik, ha az állatok táplálékát DHA-val dúsítják. Egy nagyszámú alany bevonásával végzett kutatásból kiderült, hogy hatvanöt éves kor felett az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata akár 60 százalékkal csökkenthető, ha az étrendben minden héten szerepel legalább két adag zsíros húsú tengeri hal (például makréla, hering, szardínia, lazac). Aki nem szereti a halat, orvosa jóváhagyásával naponta szedjen 1-2 g-os halolajkapszulát.

Rendszeres agytorna. Amikor agymun­kát végzünk (legyen az tanulás, szellemi alkotótevékenység, rejtvényfejtés, sak­kozás vagy valami szokatlan feladat végzése, például bal kézzel írás, csukott szemmel öltözés), az idegsejtek között új kapcsolatok jönnek létre, ami remekül karbantartja, sőt fejleszti az agyat. Ku­tatások szerint az agy napi rendszeres­séggel történő „dolgoztatása” az Alz­heimer-kór kialakulásának kockázatát felével, sőt háromnegyedével csökkentheti.

Jegyezzük meg! Elő tehát a rejtvényújsággal, a társasjátékokkal! Ne sajnáljuk a fá­radságot: kezdjünk bele egy új idegen nyelvbe, vagy tanuljunk meg valamilyen hangszeren játszani!

Gyalogtúra mindennap. Ha naponta tempósan gyalogolunk két-három kilométert (ami legfeljebb egyórás elfoglaltság), az Alzheimer-kór kiala­kulásának a kockázata a felére csökkenthető – legalábbis egy kanadai vizsgálat szerint, mely tízezer személy bevonásával történt.

Kutatási eredmények! Egy svédor­szági vizsgálat szerint, melyet közel másfél ezer személy bevonásával vé­geztek, felére csökken az Alzheimer-kór 20 évvel későbbi kialakulásának kockázata azok körében, akik a 40-es, 50-es éveik fordulóján hetente legalább kétszer fél órát mozogtak.

A testmozgásnak számos élettani előnye van: javítja többek között az agy vérellátását, és serkenti az agyi eredetű neurotrofikus faktor (BDNF) termelődését; ez a nemrég megis­mert csodálatos vegyület afféle tápoldat a központi idegrendszer számá­ra, mert jelentősen elősegíti az agysejtek osztódását és regenerálódását, valamint az idegek közötti új kapcsolatok kiépülését.

Súly kontroll. Kövér embernél az Alzheimer-kór kockázata majdnem kétszer akkora, mint egy normál testsúlyúnál.

Kutatási eredmények! Amerikai kutatók számos vizsgálat eredményének összesítése során kimutatták, hogy az Egyesült Államokban az Alzheimer-kóros esetek 20 százaléka (tehát minden ötödik eset) elhízásra vezethető vissza. Az összefüggés kettős: 1. Egyrészt a fölösleges hájréteg (kiváltképp a deréktájon lerakódott „úszógumi”, hovatovább a hordóhas, alma típusú elhízás) cukorbaj és szívbetegség közvetlen előidézője lehet, márpedig mindkét állapot Alzheimer-kórra hajlamosít. 2. Másrészt a lerakódott zsírból gyulladáskeltő vegyületek szabadulnak fel, melyek azután az agyban is gyulladást idézhetnek elő, ideális közeget teremtve az alzheimeres plakkok képződéséhez.

Gyógyszerek

Ugyanaz az aszpirintabletta, amelyet sokan az infarktus megelőzésére szed­nek, az Alzheimer-kór ellen is védelmet nyújthat. Egy vizsgálat szerint 80 százalékkal kevésbé fenyegeti a szellemi leépülés azt, aki legalább két éven át napi rendszerességgel szed aszpi­rint vagy más szteroidmentes gyulladásgátlót (NSAID-t), pél­dául ibuprofen hatóanyag-tartalmút, mint azt, aki rövidebb ideig alkalmaz aszpirinkúrát. Az aszpirin rendszeres szedé­sét azonban az orvosnak jóvá kell hagynia: egyénenként mérlegelni kell az alkalmazását, ugyanis több lehet a kára, mint a haszna!

Prevenció második körben

Egy kis spenót. Popeye tévhitben él, mert a spenót nem a muszklit, hanem az agyat fejleszti. Ez a zöldség ugyanis tele van folsavval, mely B-vitamin hatékonyan gátolja a vérereket roncsoló és az Alzheimer-kór kockázatát kétszeresére növelő aminosav, a homocisztein felszaporodását a szervezetben. A másik hasznos rokon vegyület a niacin; naponta leg­alább 17 mg bevitele ajánlott, mert így majdnem háromnegyedével (70 százalékkal) csökkenthető az Alzheimer-kór kialakulásának a veszélye.

A parajon (1000 ug/100 g) kívül főleg a csirkehús és a máj tartalmaz sok niacint (10 dkg-ban 8,0 mg található), valamint a földimogyoró (125 g mennyiség 10 mg-ot biztosít), de kitűnő forrásai még a hüvelyesek (bab, lencse, borsó, csicseriborsó), a diófélék (hikori, közönséges dió, mogyoró, pisztácia, mandula), a teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk (például a korpás kenyér) és a dúsított gabonapelyhek is. Fogyasszunk belőlük minél többet!

Borozgatás mindennap. Egy mérföldkőnek számító, az időskori elbutulással foglalkozó kanadai kutatás kimutatta, hogy napi egy-két pohár vörösbor elfogyasztása a felével csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát, főleg a nők esetében, ahol a rizikó mérséklődése 62 százalék. Sajnos csak a vörösbor rendelkezik ilyen tulajdonsággal: a többi szeszes italnak (fe­hérbor, sör, pálinka, konyak stb.) nincs ilyen jótékony hatása. Mielőtt azonban belevetnénk magunkat a napi rendszerességű borozgatásba, kérjük ki orvosunk véleményét, s a jelzett mennyiséget ne lépjük túl, mert az már káros a szervezetre.

A jótékony gránátalmalé. Kiderült, hogy háromnegyedével kevesebb az Alzheimer-kóros azok között, akik hetente legalább háromszor fo­gyasztanak gránátalmalét, mint azoknál, akik ritkábban vagy sohasem isszák ezt a kitűnő italt. Valószínűleg arról lehet szó, hogy az antioxidáns hatású flavonok, melyekben ez a gyümölcslé bővelkedik, semlegesí­tik az agyban keletkező fehérjelerakódások kialakulását ösztönző szabad gyököket (kártékony molekulákat).

Kutatási eredmények! Kísérleti egerek agyában a gránát­almalé kimutathatóan akadályozza az alzheimeres plakkokhoz hasonló elváltozások kifejlődését.

Bukósisak használata. Motorozás, biciklizés, jég- és görkorcsolyázás, valamint síelés közben mindig viseljünk bukósisakot, focizáskor pedig kerüljük a fejelést. Számos adat utal arra, hogy még egy enyhe fejsérülés is növelheti az Alzheimer-kór későbbi kialakulásának kockázatát (súlyos agyrázkódás esetén a rizikó majdnem négyszeresére nő).

A koleszterin szerepe.

Kutatási eredmények! Humán- és állat­kísérletek, valamint laborvizsgálatok szerint Alzheimer-kórra hajlamosít, ha a középső életszakaszban magas a vér­koleszterinszint, ez ugyanis akadályozza a betegség kifejlődésében kulcsszerepet játszó amiloid-prekurzor fehérje (APP) lebontását. (Bővebben lásd: Magas vér­koleszterin)

Az Alzheimer-kór ellen te­hát elvileg némi védelmet nyújthatnak a koleszterin felszaporodását gátló gyógy­szerek (statinok), de ilyen célú specifi­kus alkalmazásukkal meg kell várni a végleges kutatási eredményeket. Lehet­séges, hogy a statinok nem is a koleszte­rinszint csökkentésével, hanem gyulla­dásgátló tulajdonságukkal segítik elő az Alzheimer-kór – egyelőre még nem bizonyított hatékonyságú – megelőzését.

Vérnyomásmérés

Az Alzheimer-kór, valamint a szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolat egyre nyilvánvalóbb. Újabb adatok szerint a magas vérnyomás főleg azoknál sietteti az időskori elbutulást, akiknél korán romlásnak indul a memória.

Amerikai kutatók több mint ötezer nő szellemi állapotát kísérték figyelemmel három éven keresztül; a vizsgálati alanyok mindegyike enyhe fokú demenciában (elbutulásban) szen­vedett. Kiderült, hogy 160 Hgmm feletti szisztolés (felső) értéknél a mentális állapot kétszer olyan gyors ütemben hanyatlik, mint normális vérnyomás esetében. Az anginán, illetve infarktuson átesettek körében a szellemi leépülés különösen gyors.

Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatá­sára azonban a jelek szerint csökken az Alzheimer-kórra való hajlam. Hetente egyszer mérjünk vérnyomást: ha 130/85-nél magasabb értéket tapasztalunk, azonnal keressük fel az orvost. Bizonyos esetekben a fokozott testmozgás vagy az egészségesebb táplálkozás már segít, de sokszor csak gyógyszerekkel normalizálható a vérnyomás.

Egy kis kávé. Aki reggelente néhány falat után egy csésze hosszú feke­tével folytatja a napot, jól teszi – és tartsa is meg ezt a szokását. Újabb kutatások szerint a koffein óvja az ún. vér-agy gátat (BBB) a magas koleszterinszint káros hatásaitól, következésképpen védelmet nyújthat az időskori szellemi leépülés ellen. Más vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a koffein javítja az idősek memóriáját. Természetesen fontos, hogy a kávéivást se vigyük túlzásba!

A cukorbetegség sokadik szövődménye:

Egy vizsgálat szerint a középső életszakaszban kialakuló cukorbetegség (diabétesz) a férfiaknál 150 szá­zalékkal növeli az Alzheimer-kór kockázatát, függetlenül az egyén vér­nyomásától, koleszterinszintjétől és testsúlyától. A jelenség kiváltó oka valószínűleg a csökkent inzulintermelés.

Érdekes, hogy a rizikó azoknál a legnagyobb, akiknek a szervezetében nincs jelen az ún. Alzheimer-gén. (Lásd még: Cukorbetegség)

Depressziómentesen. Kiderült, hogy a súlyos (orvosi kezelést igénylő) depresszióban szenvedők között két és félszer gyakoribb az Alzheimer-kór, mint akiknél ez a pszichés betegség nem vagy csak enyhe formában áll fenn.

Kutatási eredmények! A közel félezer személy bevonásával végzett vizsgálat másik eredménye, hogy ha a depresszió hatvanéves kor előtt alakul ki, az idős­kori szellemi leépülés kockázata négyszeresére nő.

Az egyik magyarázat szerint a depresszió az agynak éppen azon a két területén okoz idegsejt-, illetve szövetpusztulást, amelyeket az Alzheimer-kór is megtámad. (Lásd még: Depresszió)

Memóriajavító technikák. Az agy karbantartása, fejlesztése nemcsak az Alzheimer-kór, de az időskori feledékenység és a szenilitás ellen is haté­kony lehet. A fókuszálás, elraktározás és felidézés egyaránt használható technika. Fókuszálás esetén összpontosítsunk egyszerre csak egyvalami­re.

Elraktározáskor a vizuális típusú emberek támaszkodjanak inkább a képekre, a verbális csoportba tartozók pedig a hangokra vagy szöve­gekre: így az új információt a legerőteljesebb impulzus formájában kapja meg az agy. A felidézés akkor megy könnyen, ha az új információt rend­szeresen ismételgetjük, egészen addig, amíg alaposan meg nem jegyez­zük, amit akarunk.

Összefoglalás

Okai. Kiváltó oka ismeretlen. Elsősorban az idősek betegsége, de aki genetikailag hajlamos rá, annál fiatalabb korban is fellép­het. Patológiás tünetek: az agy­ban képződő fehérjelerakódások (amiloidplakkok), az idegsejtek „összegabalyodása”, a kéregállo­mány pusztulása. Mindezek erő­sen hatnak az agyműködésre, a kognitív funkciókra.

Figyelmeztető tünetek. Romlik a memória; a napi teen­dők megtervezése, elvégzése nehézséget okoz; a beszéd zava­rossá válik; egyszerű szavak nem jutnak a beteg eszébe, vagy in­adekvát kifejezéseket használ beszédben, írásban; elfelejt ne­veket; ismerős helyeken eltéved; a számolási és az absztrakciós képesség hanyatlani kezd; a be­teg bizonyos tárgyakat szokatlan helyre rak; kedélye hullámzik; kö­zömbösség, érdektelenség vesz rajta erőt; viselkedését döntés­képtelenség jellemzi.

Új fejlemények. Legkésőbb negyvenéves korára szinte min­den Down-szindrómás Alzheimer-kóros lesz. Kutatók azt gyanítják, hogy az értelmileg ép alzheimeresek élete során kis részben ugyanazok a kromoszóma-rend­ellenességek alakulnak ki, mint a Down-kórosoknál. Ha ez igaz, új távlatok nyílhatnak az Alzheimer-kór megelőzése, diagnózisa és kezelése előtt.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.