Betegségek és megelőzésük

Epilepszia tünetei

Epilepsziás epizód vagy roham akkor jön létre, ha az agy normális elektromos tevékenysége valamilyen okból ellenőrizhetetlenné válik. Egyetlen görcsroham még nem jelenti azt, hogy valaki epilepsziás volna! Ha két vagy több alka­lommal jelentkezik a roham, az orvos ekkor kezd epilepszia irányában vizsgálódni. Az epi­lepszia gyakori betegség, hiszen fejlett országok­ban a lakosság mintegy 2%-át érinti. Az epilep­sziabetegek normális életet élnek, csupán egyes tevékenységeket nem végezhetnek, mint pl. az autóvezetés.

Epilepszia

(Kép fent) Elektroenkefalográffal felvett görbék egy epilepsziás roham során megnövekedett elektromos aktivitásról tanúskodnak.

Az epilepsziás rohamokat, görcsrohamo­kat két csoportba sorolhatjuk: a generali­zált és a részleges rohamok csoportjába.

  • Generalizált rohamok – gyakoriak, és két további alcsoportra oszthatóak: tónusos-rángásos és rövid ideig tartó ön­tudathiányos rohamokra. Az előbbit nagy roham névvel is illetik; ilyenkor a roham enyhe tünetekkel kezdődik, majd a beteg hirtelen megmerevedik, a földre zuhan, felkiált. Nyelvét elharaphatja, vi­zeletét, székletét maga alá ürítheti, és rángatózik. A roham végén a beteg ál­mosságra panaszkodik. A roham általá­ban egyszeri, ezért ha esetleg egy másik roham követné, akkor a beteget azonnal kórházba kell juttatni!
  • Rövid ideig tartó öntudathiányos roha­mok vagy kisrohamok – a gyermek- és serdülőkorban előforduló rövid, genera­lizált rohamok. Rövid, 10-30 másod­perces „kihagyások”, amelyek során a gyermek szeme fennakadhat.
  • Részleges rohamok – ritkábban fordul­nak elő; a roham az agynak egy bizonyos területére korlátozódik. A beteg „elbá­mul”, egyik testrésze céltalan mozgáso­kat végez, furcsa szagokat érez vagy ké­peket lát; mindez néhány percig tart.

Az epilepszia okai

A legtöbb betegnél nem lehet nyilvánva­ló okot találni, bár az epilepszia családi hal­mozódást mutat. Az első roham általában már gyermekkorban jelentkezik, és előfor­dul, hogy serdülőkorára „kinövi” az illető. Az első roham felnőttkorban való észle­lése ritka; ilyenkor más irányban érdemes tovább vizsgálódni.

A rohamok egyéb okai lehetnek:

  • az agy sérülése, agyműtét;
  • agytumor;
  • gyógyszerek és alkohol hatása;
  • Alzheimer-kór;
  • szélütés;
  • magas láz – kisgyermekkorban a láz gör­csöt okozhat (ún. lázgörcs), de ez nor­málisnak mondható reakció, és ebből nem fog kifejlődni felnőttkori epilepszia. Bizonyos dolgok, hatások epilepsziás ro­hamot kelthetnek, így a villogó fény, a rendkívüli stresszállapot vagy az alvás hiánya.

Mi a teendő epilepsziaroham esetén?

  1. Az epilepsziás roham látványa ijesztő lehet. Legfontosabb, hogy ne essünk pánikba, ha epilepsziás rohamot látunk, mivel rövid ideig tart.
  2. Fontos, hogy abban segítsünk a rohamot átélő betegnek, hogy saját magának ne okozzon akaratlanul is sérülést.
  3. Ha vége a rohamnak, helyezzük a beteget ún. stabil oldalfekvéses helyzetbe (ez az elsősegélynyújtásból ismert), nehogy előreessen.
  4. Roham alatt ne próbáljuk nyitva tartani a beteg száját! Csak sérülést okozhatunk ezzel, és esetleg öntudatlanul megharapja a kezünket.

Az epilepszia diagnózisa és kezelése

Az epilepszia fennállása elektroenkefalog-ráfos (az agyi elektromos tevékenység re­gisztrálására irányuló) vizsgálattal igazol­ható. Agyi CT és MR felvételek is segít­hetnek, amelyek egyéb elváltozásokra (pl. agytumor) derítenek fényt.

Az epilepszia tartós kezelésében an­tiepileptikus gyógyszerek széles választé­ka áll rendelkezésre. A helyes adagolás egyedinek mondható, így minden beteg számára meg kell találni az optimális dó­zist, amellyel egyensúlyban lehet tartani. A jól beállított gyógyszerelés mellett a rohamok száma jelentősen lecsökken, és akár évekig nem jelentkezik roham.

Természetesen még továbbra is veszé­lyesek – például a gépkocsivezetésnél. Olyan „úrvezetőknél”, akik epilepsziában szenvednek, legalább 3 egymást követő rohammentes évnek kell eltelnie, amíg újra a volán mögé ülhetnek. Hivatásos gépkocsivezetők (kamion-, busz- és te­herautó-sofőrök) még ilyen esetben is al­kalmatlanok munkájuk foglalkozás szerű végzésére. Bizonyos veszélyes sportok (pl. hegymászás, búvárkodás) űzésével kapcsolatban is ki kell kérni a kezelőorvos tanácsát.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.