• agyvérzés
• stroke
• vérnyomás

Szélütés (stroke) jelei

Az agy károsodását vérellátási és ennek követ­keztében oxigénellátási zavar okozza. A fejlett országokban a szélütés – a stroke – az egyik leg­gyakoribb halálok. Bár sok beteg életben marad, de súlyos maradványtünetekkel, bénulásokkal kell együtt élniük. A kockázat az életkorral nő, és 70 éves kor felett a stroke esélye meglehető­sen nagy. Viszonylag enyhe tünetekkel is kez­dődhet, hatása viszont az érintett agyterületre nézve pusztító. A rehabilitáció révén a betegek felépülési esélyei jók, bár mintegy harmadré­szüknél valamilyen képességcsökkenés áll be.

(Kép fent) Az agyról készült felvételen a pirosra színeződött terület a kisagyban vérzéses állományt mutat.

Tünetek és jelek

• Tudatvesztés
• Gyengeségérzés, a beteg képtelen megfordulni
• Látászavar, homályos látás, az egyik szemen teljes látásvesztés
• A test egyik oldalán érzéstelenség
• A finom mozgások szabályozásának zavara és remegés
• Beszédzavarok
• Egyensúlyzavar és szédülés.

A szélütés különböző agyi vérellátási za­varok következménye lehet.

Legfőbb tí­pusai a következők:

• Agyi infarktus – ez a stroke leggyako­ribb formája, amely az egyik agyi ér el­záródása következtében jön létre, helyi vérrögképződés (trombus) miatt, vagy a test más részében képződött vérrög a keringéssel eljut az agyba, és itt „akad meg”, elzár egy agyi eret (embólus). Az elzáródott ér által ellátott agyterület el­hal, és a funkciók is kiesnek. A stroke e típusában az érelmeszesedés játssza a fő szerepet; az erekben ugyanis zsíros le­rakódások, plakkok képződnek, ami elősegíti a vérrögök kialakulását az agyban és másutt is. Lehet más oka is, pél­dául sarlósejtes vérszegénység (amikor a vér fokozott alvadási hajlamú), vagy szívritmus- ill. szívbillentyű zavarok.
• Agyvérzés – ha valamelyik agyi ér meg­reped, vérömleny képződik, és a kör­nyező agyszövet károsodik. Oka lehet az agyi erek hibája (túlságosan vékony érfalak), amit még magas vérnyomás is súlyosbít, vagy a véralvadás zavara (pél­dául valamilyen gyógyszeres kezelés esetén).

A szélütés kockázati tényezői

Sokféleképpen megváltoztathatjuk élet­vitelünket annak érdekében, hogy az ér­elmeszesedés és stroke kockázatát csök­kentsük.

A kockázati tényezők a követ­kezők:

• Magas vérnyomás – mely növeli az érel­meszesedés veszélyét, mivel az érfalakra gyakorolt nyomás nagyobb.
• Dohányzás – mivel a nikotin érszűkítő hatású, az erek szűkülete pedig kedvez a vérrögök kialakulásának.
• Magas szérumkoleszterin-szint – ami örökletes tényező, vagy a magas zsírtar­talmú étrend következménye, és szintén érelmeszesedéshez vezethet.
• Nagyobb mértékű alkoholfogyasztás -ismeretes ugyanis, hogy a kis mennyiségű alkohol jótékony hatású a ke­ringésre, de vizsgálatok bebizonyítot­ták, hogy a nagy mennyiségű alkohol fokozza a stroke kialakulásának kocká­zatát.
• Mozgásszegény életmód – a rendszeres testmozgás csökkenti az érelmeszesedés veszélyét, és normalizálja a vérnyomást.
• Elhízás, kövérség – szoros összefüggés mutatkozik a súlyosabb kövérség és mindenféle típusú keringési zavar kö­zött.

A szélütés által érintett területek

Elméletileg a stroke bármelyik agyi funk­ciót károsíthatja, de valójában bizonyos agyterületek nagyobb veszélyben vannak; ezek a következők:

• Agyi motoros (mozgató) mező – ez a terület irányítja az izomműködést, ká­rosodása esetén az ellenoldali testfél gyengesége vagy bénulása áll be.
• Broca- és Wernicke-féle mező – ezek az agy bal oldalán levő területek a beszé­dért felelősek. Károsodásuk beszéd­megértési és szótalálási zavarokat okoz.
• Agytörzs – ez a terület szabályoz olyan alapvető működéseket, mint a légzés. Az agytörzsi terület idegsejtjei olyan helyzetben vannak beágyazva a gerinc­csatornába, hogy az itt kialakuló kisebb stroke is életveszélyes állapotot okozhat! Az agytörzsi stroke után a betegek túlélési esélye igen rossz.

A szélütés diagnózisa

Általában nem sok jel vagy előjel utal a stroke-ra. Fokozott veszélynek vannak azok kitéve, akik már átéltek átmeneti vérszegénységi rohamokat vagy mini-stroke-ot. A szélütéses tüneteket mutató beteg azonnali orvosi ellátásra szorul! Az orvos már a nyilvánvaló testi jelekből felállíthat­ja a diagnózist, vagy részletekbe menő vizsgálatot (pl. reflexvizsgálatot) végez ar­ra vonatkozóan, mely működések normá­lisak, és melyek károsodottak. Fontos diagnosztikus segítség az agyról készült CT és/vagy MR felvétel.

Kezelési lehetőségek

Ha a szélütés idejében felismerésre kerül, legfontosabb a károsodást a lehetséges mi­nimumra szorítani, mert ezáltal csökken­nek a hosszú távú károsító hatások is. A már kialakult stroke-ot nem lehet visszafordítani, de vérnyomáscsökkentők­kel és gyulladásgátlókkal mérsékelhető a károsodott agyterület nagysága.

A hosszú távú kezelésben szerepet kap az aszpirin mint vérrögképződés-gátló szer. Ha szélütés után a beteg állapota sta­bilizálható, a kezelés lényege a rehabilitá­ció, amelynek célja, hogy minél inkább közelítsük a beteg állapotát az eredeti, normális életviteléhez.

Rehabilitáció stroke után

Az agy csodálatos képességgel, ún. plaszticitással rendelkezik, vagyis szinte „újra­hálózza” magát. A szélütést követő rehabilitáció fiziko­terápiával, vagyis a test mozgatásával kez­dődik. A mobilizálás igen fontos, mert minél gyorsabban lehet a mozgást hely­reállítani, annál nagyobb az esély, hogy a túlélő idegsejtek regenerálódnak, és átveszik az elveszett funkciókat. A mozgás­terápia mellé hidroterápia és beszédterá­pia is társul.

Ha a beteg már elhagyhatja a kórházat, következik a foglalkozásterápiás szakem­ber, aki az otthoni adaptációhoz szüksé­ges eszközökkel (járókeret, mozgássérült­felvonó stb.) segít abban, hogy a beteg minél nagyobb mértékben önállósulhas­son majd. Ha szükséges, a fizikoterápiás és a beszédterápiás szakember a beteget otthonában is felkeresi, és folytatják a kór­házban megkezdett gyakorlatokat.

A javulás esélyei

Az elszenvedett szélütés után mintegy hat hónap az az idő, ameddig várható, hogy a beteg állapota a rehabilitáció során javul­ni fog. A továbbra is fennálló maradvány­tünetek már nem fognak megszűnni. Többeknél sajnos megmarad a bénult ál­lapot valamely formája, ami nehéz hely­zet, mert folyamatos ápolást, gondozást igényel. Minden ötödik szélütéses beteget az agyi esemény bekövetkezése után egy hónappal elveszítünk.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.