Idült obstruktív légúti betegség (COPD)
Tünetek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint Európában 2010-ben a COPD a negyedik vezető halálok, melyet csak az infarktus, a tüdőrák és az agyvérzés előz meg. Ezen a területen is vezet Magyarország: az európai lakosság számához viszonyítva nálunk halnak meg a legtöbben COPD-ben (2003-ban 2721 halálozás volt). A tüdő meggyengült hörgőcskéi és léghólyagocskái képtelenek kipréselni az elhasznált levegőt, ezért belégzéskor a beáramló friss, oxigéndús levegőnek alig marad hely. Mindez köhögést, nehézlégzést, zihálást és állandó fáradékonyságot okoz, elősegítve a légúti fertőzések kialakulását.
A betegség végső esetben a tüdő visszafordíthatatlan károsodásához vezethet. A megelőzés szempontjából elsődleges fontosságú, hogy ne cigarettázzunk, kerüljük a dohányfüstös helyeket, valamint a légúti ártalmakat okozó munkahelyi környezetet.
A COPD kiújulásának megelőzése
- Influenzaoltás évente. A vírusos eredetű és bakteriális fertőzések súlyosbítják a fennálló légúti problémákat. Ez az oltás akár 81 százalékos védettséget biztosít az influenza ellen, egészségeseknek és dohányostüdőben szenvedőknek egyaránt.
- Tüdőgyulladás elleni vakcina legalább egyszer. COPD esetén sokszorosára nő a súlyos, életveszélyes tüdőgyulladás kialakulásának kockázata.
- A hurutoldók (mukolitikumok) egyrészt felhígítják a légutakban keletkező váladékot, melyet így könnyebb felköhögni, másrészt bizonyos fokú védelmet nyújtanak a COPD heveny kiújulása ellen. Az acetilcisztein-tartalmú szerek a leghatékonyabbak.
- Tartós hatású hörgőtágítóval, illetve szteroidos inhalálóval 20 százalékos mértékben (a kettő kombinációja esetén negyedével) csökkenthető a COPD kiújulásának a kockázata.
- Légzésjavító testmozgás. Ha mindennap aktívan mozgunk legalább fél órát, javulni fog a tüdőfunkció, és enyhül a nehézlégzés. A tüdőgondozó intézetek rehabilitációs programjának lényegi eleme a gyógyhatású mozgásterápia, de a háziorvos is segítségünkre lehet légzésjavító torna kidolgozásában.
Prevenció első körben
Füstmentesen. A COPD-t az esetek mintegy 90 százalékában a dohányzás okozza, legyen az cigarettázás, pipázás vagy szivarozás. A dohányosok felénél kialakul ez a súlyos, nemritkán végzetes betegség. Az egyetlen hatékony megoldás: abbahagyni a dohányzást. Ezzel ugyan a már bekövetkezett tüdőkárosodás nem fordítható vissza, a további problémák megelőzése érdekében mégis létfontosságú. A tüdőbetegség végzetes súlyosbodásának, a légzés összeomlásának kockázata a füstmentes életre való áttéréssel a felére csökken.
A passzív dohányzás ugyanolyan veszélyes, mint az aktív. A dohányfüst tele van rendkívül káros vegyületekkel és részecskékkel. Ahhoz, hogy a COPD kialakulásának kockázata 55 százalékkal növekedjen, nem kell feltétlenül rágyújtanunk: elég, ha más telefüstöli a lakást. Annál is nagymértékben nő a kockázat, aki füstös munkahelyen (például kocsmában, presszóban) dolgozik.
Munkahelyi ártalmak.
Ahogy a szicíliai halászok esznek… Tányérunkat gyümölccsel, zöldségekkel, hüvelyesekkel (bab, borsó, lencse) és hallal rakjuk meg, sütéskor, főzéskor vaj – vagy zsír – helyett olívaolajat használjunk, a vacsora mellé pedig jöhet egy pohárka vörösbor. Ez a mediterrán étrend lényege, mely egy nagyszabású vizsgálat szerint hosszú távon felére csökkenti a dohányostüdő kockázatát.
Ezzel szemben a feldolgozott élelmiszerek, vörös húsok és finomított cukrok elősegítik a betegség kialakulását. A magyarázat: a délszaki menü bőséggel tartalmaz antioxidánsokat, melyek védik a sejteket a káros hatásoktól, a halban és az extra szűz olívaolajban lévő vegyületek pedig csillapítják a tüdőszövet roncsolódását elősegítő krónikus gyulladásokat.
- Légúti óriássejtes vírus (RSV)
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Prevenció második körben
A spirométer megmondja. Sok millió ember szenved idült obstruktív légúti betegségben, csak épp nem tud róla, így azokban a kezelésekben, gyógymódokban sem részesül, amelyek jelentősen javíthatnának életminőségén és életkilátásain. Aki dohányzik, vagy a COPD bármely tünetét tapasztalja, keresse fel az orvosi rendelőt vagy a tüdőgondozót, és kérjen légzésfunkció-vizsgálatot; ennek során azt mérik, mennyi levegőt és milyen gyorsan tud kipréselni a tüdő. A kapott érték pontos felvilágosítást nyújt az orvos számára a légzőszerv állapotáról.
Veszélyes finomságok.
Ezekben az élelmiszerekben pácsók és színjavító vagy fixáló adalékanyagok vannak, melyek hatására erősen megemelkedik a vérben a reaktív nitrogéngyököknek nevezett sejtkárosító ágensek aránya. Kerüljük tehát ezeket a – Magyarországon igen nagy mennyiségben fogyasztott – ételféleségeket.
Összefoglalás
Figyelmeztető tünetek. Nem múló köhögés; váladék rendszeres felköhögése; légszomj, főleg testmozgás hatására; zihálás, nehézlégzés; mellkasi szorítás; gyakran visszatérő hörghurut, arc-, homlok- vagy orrmelléküreg-gyulladás, illetve meghűlés (nátha).
Új fejlemények. A walesi Cardiff egyetemének kutatói kimutatták, hogy az idült obstruktív légúti betegségben szenvedők erei negyedével rugalmatlanabbak, mint az egészségesekéi, ami a magas vérnyomástól az infarktusig a legkülönfélébb szív- és érrendszeri problémák előszobája. Az is kiderült, hogy az érintettek körében kilencszer gyakoribb a csontritkulás.
A szakértők szerint a COPD-t okozó tüdőkárosodás az immunrendszert folyamatosan „túlgerjesztett” állapotban tartja, aminek nyomán felgyorsul az érfalakon a plakklerakódás és a csontállomány leépülése.
Kapcsolódó cikkek
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.