• szívkoszorúér-szűkület

Koszorúér-elmeszesedés, szívizominfarktus

A koszorúerek betegségének elterjedtsége az egész világon súlyos prob­lémát jelent, főleg az iparosodott, fejlett országokban. A gazdagabb or­szágokban azonban a megelőzésre fordított kampány és a szociális jólét következtében a betegségek gyakorisága csökken. Magyarországon a növekedés üteme lelassult, megállni látszik. A halálozási statisztika élén ná­lunk a daganatos betegségek előtt a szív- és érrendszeri betegségek állnak.

Koszorúér és annak védelme

A koszorúerek a szív oxigén- és vérellátását biztosítják, az aorta (főverőér) kezdetén erednek a bal és jobb billentyűtasakból. Az erek elágazódva a szív külső felszínén futnak, majd a szívizomba hatolnak. A koszorúerek betegségein általában a szívet ellátó artériás erek elmeszesedését értjük, melynek következtében az ér megkeményedik, beszűkül az átmérője. A károsodott ér egyre kevesebb vért és oxigént képes szállítani a szívizom­zathoz, a szívsejtekhez. A koszorúér megbetegedése több veszélyeztető tényezőre, úgynevezett rizikófaktorra vezethető vissza, melyek nagyrészt befolyásolhatók, másrészt adottak, nem befolyásolhatók.

Az erek elmeszesedésének okai lehetnek

Az erek elmeszesedésének közvetlen oka, hogy az érfal belsejének védő funkciója sérül, gyulladás alakul ki, sejtek szaporodnak, halmozódnak fel benne, melyek zsírtartalma magas. Az ér rugalmassága csökken a felhalmozódó merev, kötőszövetes anyagok miatt, az érlumen aránya az érfal vastagságához képest csökken. A beszűkült ér sokáig el tudja látni feladatát, kellő mennyiségű oxigént, vért szállít a szívsejtekhez.

Honnan ismerjük fel a tüneteket?

Ebben az időszakban a beteg spontán nem fordul orvoshoz, mert panaszmentes, esetleg szűrővizsgálat alapján derül ki a betegsége. Az ilyen betegek vannak a legnagyobb ve­szélynek kitéve, mert semmilyen orvosi kezelésben nem részesülnek, nem érzik magukat betegnek. Egy váratlan erős fizikai munka (autó megtolása, hólapátolás), stresszhelyzet következtében hirtelen kritikus állapotba ke­rülhetnek. A betegség előrehaladtával a beteg mellkasi fájdalommal keresi fel a kezelő orvosát, mely kezdetben csak nagyobb fizikai terhelésre je­lentkezik, például lépcsőn, dombon felfelé gyalogolva. A fájdalom jellege eléggé típusos: a mellkas közepén jelentkezik, nyomó, markoló jellegű, a fájdalom kisugárzik a bal vagy mindkét karba, a nyak, az álkapocs, a gyo­mor területére.

Mi okozza a szív eredetű mellkasi fájdalmat?

A koszorúerek nem tudnak annyi vért szállítani a szív részére, mint amennyire aktuálisan szükség lenne, tehát egy egyensúlyi állapot felborulásáról van szó. A vérellátás romolhat a koszorúér hirtelen görcse, szűkületének fokozódása, vagy egy vérrög miatt, illetve az igény fokozódása (pl. futás, fizikai terhelés) következében. Mellkasi fájdalom esetén orvoshoz, kar­diológushoz kell fordulnunk, aki ambuláns vagy kórházi kivizsgálásra, megfigyelésre küld bennünket. Kezdetben a betegség stabil, vagyis csak nagyobb terhelésre lép fel a mellkasi fájdalom, a betegség fokozódásával viszont egyre kisebb terhelés okoz egyre nagyobb intenzitású, hosszabb ideig tartó, több területre kisugárzó fájdalmakat, illetve tüneteket.

Rosszabbodhat-e az állapot?

A be­tegség rosszabbodásával az ér belső felszíne nem sima, ép felszínű, hanem durva, kifekélyesedett lesz. Az érfelszínen előbb fehér, majd vörös vérrög alakul ki, zárja el a keringést, és okoz szívizomelhalást. A szűkület gyakran nem súlyos, de maga a körülírt rész dinamikája olyan, hogy sérülés, bere­pedés jön létre, trombózist okozó anyagok szabadulnak ki. Sajnos ilyen „lágy” plakkok okoznak váratlanul infarktust fiatalabb férfiak körében. Gyakran fatálisak, halállal végződnek, mert ezeknek a betegeknek meg­előzően nem volt mellkasi fájdalmuk, oxigénhiányos állapotuk, így nem tudtak alkalmazkodni a szívizomban váratlanul fellépő keringészavarhoz.

Mindig figyeljünk a jelekre!

Ritkán előfordul, hogy a beteg nem éli meg a fájdal­mat, a szívizom oxigénhiányát, így nem is fordul orvoshoz, nem részesül­het gondozásban, kezelésben (pl. cukorbetegek, alkoholisták). Folyama­tos EKG rögzítéssel (Holter EKG) kimutatható az ilyen betegek betegsége, ischaemiája. Szívizominfarktus esetén azonnal, de hat órán belül feltétlenül kardiológiai centrumba kell kerülni, hogy a keringést a koszorúérben eszközös beavatkozással, tágítással, műtéttel vagy agresszív trombózisol­dó gyógyszeres kezeléssel helyreállítsuk.

Mikor gondoljunk infarktusos fájdalomra?

Ha a mellkasi fájdalom a szokásosnál erősebb, hosszabb ideig tart, nem szűnik az eddig bevált gyógyszerekre (pl. nyelv alá használt nitroglicerin készítmények), fulla­dás, verejtékezés, hányás, eszméletvesztés, vérnyomásesés, rendetlen szívműködés kíséri. Súlyosabb tünetek esetén a beteg hamarabb fordul orvoshoz, mentőkhöz. Enyhébb tünetek hátterében is gyakran infarktus igazolódik, de ilyenkor a beteg gyakran önveszélyeztető módon késlekedik az ügyelethívással. Az infarktus első óráiban hal meg a betegek körülbelül 50%-a heveny rosszindulatú ritmuszavar miatt. A gyorsaság életmentő lehet, mert az ilyen korai ritmuszavarokat koronária őrzőben, intenzív részlegen vagy mentőben levő defibrillátor készülékkel eredmé­nyesen lehet megszüntetni.

Hogyan előzhetjük meg a koronáriabetegség, infarktus kialakulását?

Biztosat nem tud az orvostudomány mondani abban az értelemben, hogy mi az oka a betegségnek, aminek a kiiktatásával biztosan meg tudnánk előzni a betegséget. A rendelkezésre álló adatok alapján több ok, rizikó­tényező áll a betegség hátterében. Ezek a hajlamosító, rizikótényezők gyak­rabban fordulnak elő koszorúér-betegeken. Ilyen rizikótényezők például a dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás, magas vérzsír, elhízás, moz­gáshiány stb.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.