Vészhelyzet

Teendők szívroham (infarktus) gyanúja esetén

A koszorúerekben képződött vérrög meggátolhatja a szívizom vérellátását, ami szívrohamhoz, a szívizomzat egy részének elhalásához vezet. A következmények súlyossága attól függ, hogy a szívizom mekkora részét érinti a vérellátási zavar, és milyen gyorsan kerül kórházba a beteg. Szívroham gyanúja esetén minden további késlekedés nélkül hívjunk mentőt.

Tünetek

A szívroham leggyakoribb tünetei közül nem mindig lép fel az összes egyidejűleg. Amennyiben a fájda­lom alábbhagy, ha a beteg pihen, és beveszi a rohamoldásra való nitrátkészítményt, valószínűleg koszorúér-szűkületről van szó.

  • A beteg mardosó (heves gyomorégéshez hasonló) fájdalmat érezhet a gyo­morszáj tájékán
  • Erős, szorító jellegű, nem múló mellkasi fájdalom, mely kisugározhat az állba, a karba vagy a lapockák felé
  • Pihenésre és nitrátra sem hagy alább, a beteg úgy érzi, mintha felsőteste abroncsba lenne szorítva
  • A beteg hirtelen jelentkező gyengeséget, szédülést érez, akár eszméletét is veszítheti
  • A betegnek lég­szomja van, levegő után kezd kapkodni
  • Szorongás, rettegés, halálfélelem
  • Sápadt, hamuszürke, nyirkos bőr, erős verejtékezés
  • Olykor hányinger, hányás
  • Gyors, gyenge, szabálytalan pulzus
  • Összeesés, sok esetben mindenféle előzetes tünet nélkül
  • Részleges vagy teljes eszméletvesztés

Koszorúér-szűkület

Ha a fájdalom néhány percnyi pihenés és a roham­oldó nitrátkészítmény hatására mérséklődik, valószínűleg nem szívrohamról, hanem koszorúér­szűkületről (angina pectoris) van szó, amely tartósan fennálló kóros állapot. A szív koszorúerei az elmeszesedés vagy a zsíros lerakódások (plakkok) miatt beszűkülnek, és egyszerű terheléskor (pl. sétáláskor, lépcsőzéskor) a szívizom nem jut elég vérhez. A diagnosztizált betegek a mindennap szedendő gyógyszerük mellé rohamoldó gyógyszert (nitráttablettát vagy -sprayt) is kapnak, amit mellkasi szorítás ese­tén kell bevenniük.

  • Biztosítsuk a nyugalmat! Nyugtassuk meg és ültes­sük le a beteget.
  • Adjuk oda neki a gyógyszerét! Keressük meg a gyógy­szerét, és segítsünk neki bevenni.
  • Figyeljük meg az állapot alakulását! Koszorúér­szűkület esetén a tünetek néhány percen belül eny­hülnek. Ha a fájdalom nem múlik, vagy nincs kéznél gyógyszer, az állapot szívrohamként kezelendő!
 Segítség! Szívroham gyanúja esetén azonnal hívjuk a mentő­ket. Közöljük a mentésirányító­val, hogy infarktusról lehet szó. Ha van segítségünk, kérjük meg, hogy telefonáljon, mi pedig foglalkozzunk a beteggel!
 Ne habozz! Tényleg nincs idő habozni, hiszen sok múlik azon, milyen gyorsan cselekszünk. Fontos tudni, hogy a beteg túlélési esélyei megháromszorozódnak, ha egy órán belül szakszerű orvosi ellátásban részesül!
 Csak óvatosan! Ha a beteg­nek koszorúér-szűkülete van, és nincs kéznél gyógyszer, haladéktalanul hívjuk a mentőket. Ilyenkor ugyanúgy kell eljárnunk, mintha infarktusa lenne.

Teendők:

Ha a beteg eszméleténél van: szívroham

  1. Csökkentsük a szív terhelését! Ültessük le a beteget kényelmesen, kissé hátradöntve. A feje és a válla mögé, valamint a lába alá tegyünk párnákat. Ha a lábat térdben kicsit felhúzzuk, csökkenthetjük a szív terhelését. A szoros ruházatot lazítsuk meg a nyaknál, a mellen és a deréknál.
  2. Hívjunk segítséget! Riasszuk a mentőket. Ha nyilvá­nos helyen vagyunk, zavarjuk el a bámészkodókat, vagy kérjünk meg valakit, hogy tartsa távol őket.
  3. Adjunk be gyógyszert! Amennyiben a betegnél van gyógyszer (nitráttabletta vagy-spray), segítsünk neki megkeresni és bevenni.
  4. Rágassunk szét egy aszpirint a beteggel! Ha a beteg öntudata teljesen tiszta, adjunk neki nagy dózisú (háromszáz milligrammos) aszpirintablettát. Lassan rágja szét, hogy a hatóanyag már feloldódva kerüljön a gyomorba és onnan minél gyorsabban a véráramba.
  5. Tartsuk megfigyelés alatt! A mentők megérkezéséig időről időre győződjünk meg róla, hogy a beteg eszmé­leténél van-e, nincs-e baj a légzésével, szívverésével. Figyeljük meg állapota változásait.

Ha a beteg eszméletlen:

  1. Tegyük szabaddá a légutakat! Ellenőrizzük a beteg légzését. Mivel fennáll a szívleállás veszélye, készüljünk fel az újraélesztésre
  2. Ellenőrizzük a szívritmust! Ha lehet, próbáljunk vala­kivel automata külső defibrillátort hozatni, mi mindvégig maradjunk a beteg mellett. A készülék enyhe áramütéssel szabályozza a szívritmuszavart (kamrafibrillációt), ami a legtöbb esetben a szívroham súlyos, halálos szövődménye. Magyarországon közel ezer helyen (pl. reptér, pályaudvar, bevásárlóközpont, patika, bank stb.) Van készenlétben automata külső defibrillátor.
  3. Használjuk az automata külső defibrillátort! A készülék használata egyszerű. Helyezzük el az elektródákat a beteg testén, a defibrillátor fedőlapján található képek szerint. Ettől kezdve a készülék közli a tudni- és tenni­valókat. Csak akkor mér áramütést a betegre, ha szük­séges. Hagyjuk bekapcsolva, az elektródák akkor is maradjanak feltapasztva, ha a beteg eszméletére tért.

Hogyan tovább?

  • Várjuk meg a mentőket. Annál jobbak a beteg túlélé­si esélyei, minél gyorsabban részesül orvosi ellátásban. A mentőben az újraélesztéshez szükséges eszközök is helyet kapnak.
  • A kórházban az EKG (elektrokardiogram) és a vérvizs­gálat eredménye alapján felállítják a diagnózist. Azon­nali koszorúérfestéssel (koronarográfiával) megállapít­ható az érelzáródás helye, és kis fémspirál, az ún. stent beültetésével kinyitható az ér. Minél hamarabb történik meg a beavatkozás, annál kevesebb szívizomrész fog elhalni. Amennyiben a koronarográfia nem végezhető el, az intenzív osztályon vérrögoldó infúziót kötnek be, mellyel szabaddá tehető az elzáródott ér.
  • A kórházi kezelést rehabilitációs időszak követi.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.