• betegség

Milyen egészségkárosító magatartások vannak?

A védőnő aktív egészségnevelő, egészségfejlesztő tevékeny­séget végez. Felvilágosítja a fiatalokat az egészségkárosító magatartás kö­vetkezményeiről, tájékoztatást nyújt az egészségi állapot megítéléséhez, fejlesztéséhez igénybe vehető egyéb egészségügyi ellátásokról (háziorvos, szülész-nőgyógyász, szakorvos stb.).

Hogyan segíthetik a védőnők az iskolákat?

Az iskolaegészségügyi ellátás keretében a védőnők interaktív foglalkozá­sok és személyes találkozások keretében „szólítják meg” a fiatalokat. Az életkornak megfelelő szaktanácsadás keretében tartanak előadásokat és szerveznek prevenciós programokat a rizikómagatartások – dohányzás, alko­hol, droghasználat – ártalmairól, elkerülésének lehetőségeiről.

Közös társadalmi érdek és felelősség jó példát mutatni számukra, megtanítani őket „nem”-et mondani és felelősségteljesen viselkedni.

Védőoltások és előnyük

A védőnők kompetenciakörébe tartozik a védőoltások szervezése és nyomonkövetése, melynek célja a lakosság fertőző betegségekkel szembe­ni védettségének kialakítása. Hazánk évtizedek óta világviszonylatban is élenjár az „átoltottsági arány” tekintetében, az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat az oltandók több mint 99%-a megkapja, ez nagymértékben a védőnők komoly szervező munkájának is köszönhető. Napjainkra eltűn­tek azok a súlyos betegségek, melyek korábban nagy számban betegítették meg a lakosságot (népies szóhasználattal a torokgyík, szamárköhögés, gyermekbénulás stb.).

A harmonikus, szerető család fontos egészségvédő tényező

Számtalan vizsgálat bizonyítja, hogy a családban, illetve házasságban élők egészségi állapota és életkilátásai sokkal jobbak, mint azoké, akik nem élnek házas­ságban, illetve családban. A magányos életmód számtalan betegség kocká­zatát rejti magában (alkoholizmus, depresszió stb.). A védőnő támogatja a gondozottakat az egyenrangú, feltétel nélküli szereteten, kölcsönösségen alapuló párkapcsolat kialakításában és fenntartásában, segítséget nyújt a családtervezésben, a különböző születésszabályozó módszerek kérdésében.

Ennek a trendnek a megfordítását szolgálja többek között a Kopp Mária akadémikus által elindított „Három királyfi, három királylány” mozgalom, melyhez több településen a védőnői szolgálat is csatlakozott.

Fiatal szülőknek kell a segítség?

A fiatal szülők számára a védőnő segítséget nyújt a szülői szerepek kiala­kítása terén. Az anyai szerep kiemelkedő szerep a nő életében, a külvilág elvárásai is nagyok. Téves az az elképzelés, hogy a gyermek megszületé­sével az anyává válás automatikusan megtörténik, ez egy folyamat, mely sokszor nehézségekkel, feszültségekkel, szerepbizonytalansággal terhelt. A védőnő segítő támaszként állhat az édesanya mellett, így megelőzhetővé válik egy esetlegesen kialakuló komolyabb pszichés probléma.

Az anya-­gyermek kapcsolat jelentőségének tudatosításában, módszereinek kialakítá­sában – például a korai kötődést szolgáló testi közelség, bőrkontaktus fontossága, igény szerinti szoptatás – a védőnői támogatás meghatározó lehet. A harmonikus családi kapcsolatok, az egészséges életmód, a felnőtt­kori testi-lelki egészség zálogát jelenthetik.

Szekunder prevenció módja

A szekunder prevenció célja a rizikótényezők, elváltozások és megbetegedések korai felismerése, a diagnózis felállítása és szükség esetén a megfelelő ke­zelés. A védőnő kompetenciakörébe a szekunder prevenció keretén belül a veszélyeztetettség észlelése és az azt követő „jelzőrendszeri” szerep illeszke­dik. Jogszabályok és szakmai előírások által meghatározott vizsgálatokat és szűrővizsgálatokat végez. Kóros elváltozás vagy megbetegedés gyanújá­nak észlelése esetén az érintetteket orvoshoz irányítja, majd az orvos útmu­tatásainak betartásával segíti a gyógykezelések eredményességét.

A prevenció célja

A nővédelmi és várandósgondozás során a másodlagos prevenció cél­ja a leendő szülőknél és családjukban előforduló, a születendő gyermek egészségét veszélyeztető rizikó állapotok feltárása, mint például fejlődési rendellenesség, öröklődő betegség, kromoszóma-rendellenesség, kró­nikus betegségek, vagy a szülők egészségkárosító magatartása. A védő­nő a veszélyeztető tényezők korai kiszűrése érdekében vizsgálatokat végez és nyomonköveti a várandósok testsúlyának alakulását, a vérnyomás, pulzus, mozgásszervek, érzékszervek és külső nemi szervek állapotát, a visszerességet. A kóros elváltozások észlelését követően tájékoztatást ad a rizikótényezők csökkentésének, megszüntetésének lehetőségeiről, vala­mint meggyőzi gondozottjait az egészségfejlesztésben, gyógykezelésben való együttműködésről, az útmutatások betartásáról, a további kezelések és vizsgálatok szükségességéről.

Mik a szabályok és mi a teendő?

A várandósgondozási protokoll szabályai szerinti orvosi vizsgálatokra irányítja a kismamát: nőgyógyászati vizsgálat, ultrahang, genetikai vizsgálat, laboratóriumi szűrővizsgálatok, terheléses vércukor vizsgálat, kromoszóma-rendellenességeket szűrő vizsgálatok (pl. Down-szindróma kiszűrése érdekében).

A csecsemő- és gyermekgondozás során a védőnő a gyermekek mozgás-és beszédfejlődését, mentális, szociális, értelmi és érzelmi fejlődését, egészségi állapotát folyamatosan nyomon követi. Módszertani irányelvek alapján szű­rővizsgálatokat végez (testsúly, -hossz, -magasság, fej- és mellkörfogat, testtömegindex, érzékszervek működése, mozgásszervek fejlődése, kültakaró, nyálkahártya, nemi szervek vizsgálata). Ennek köszönhetően lehetőség nyílik a kóros elváltozások, illetve károsodások korai felismerésé­re: például idegrendszeri károsodások, látás-halláskárosodás, csípőficam, deformitások, rejtett heréjűség.

Hogyan fejleszthető a gyermek?

Az időbeni észlelés következtében meg­kezdődhet a gyermek minél korábbi fejlesztése, betegség esetén orvosi gondozásba vétele, gyógyítása. A védőnő meggyőzi a családot az egészségfejlesztésben, gyógykezelésben, habilitációban, rehabilitációban való együttmű­ködésre, az ellátást végzők utasításainak pontos betartására. Megtanítja a szülőknek az otthonápolási és fejlesztési ismereteket, azok alkalmazási módját.

Milyen jogai vannak egy gyereknek?

A védőnő tájékozott a gyermeki, valamint az egészségügyi és szociális ellátással összefüggő jogok, jogosult­ságok vonatkozásában. A gyermekek otthoni környezetét, körülményeit testközelből ismeri, így elsőként észlelheti a gyermekbántalmazás vagy az elhanyagolás jeleit. A problémák felismerését követően segítő munkájával közreműködik a megoldási módok megtalálásában, a család saját erőfor­rásainak mozgósításában.

Mikre ügyel egy védőnő?

A védőnő környezettanulmányt készít, szükség esetén megteszi a megfelelő intézkedéseket, például jelzi észrevételeit a gyermekvédelmi szervezetek, szociális intézmények, családsegítő köz­pontok felé. A védőnői szolgálat az egészségügyi és szociális társszakmák­kal karöltve – ismerve a rászorultak közvetlen környezetét – tesz erőfeszí­téseket a társadalomtól elszakadtak, elmaradtak felzárkóztatására.

Mi a szerepük az ifjúsági védőnőknek?

Az ifjúsági védőnőnek kiemelt szerepe van az iskoláskorú gyermekek kóros elváltozásainak korai felismerésében. Szűrővizsgálatok elvégzésével (testsúly, magasság, testtömegindex, érzékszervi működés, személyi hi­giéné, mozgásszervek, golyvaszűrés, herék helyzete, vérnyomás stb.) nyo­mon követi a tanulók fejlettségét és fejlődését. A védőnő időben észleli a kialakuló deformitásokat (lúdtalp, gerincferdülés, hanyag tartás, mellkas­deformitások), a pajzsmirigy kóros működését, a magas vérnyomás gyanú­ját, látásélesség- és hallásproblémákat, színtévesztést stb. Eltérés esetén jelzi a problémát az orvosnak, szakembernek, szülőnek. A védőnő felelős­sége a fejlődést akadályozó testi, lelki, szociális tényezők, különösen a maga­tartás- és figyelemzavarok tüneteinek korai felismerése. Veszélyeztetettség esetén a szakemberek útmutatásait követve közreműködik a korrekcióban, segíti a speciális gondozást igénylő gyermekek iskolai integrációját.

Tercier prevenció és jelentősége

A tercier prevenció lényege a tartós megbetegedésben vagy fogyatékos­ságban szenvedők életminőségének javítása, komplex rehabilitáció bizto­sítása, a további egészségromlás csökkentése. A megelőzés ezen formája elsősorban az orvos feladata, de egyeztetés és kölcsönös együttműködés esetén a védőnő tájékoztatással hathatós segítséget nyújthat. A védőnő figyelemmel kíséri az illetékességi körébe tartozó fogyatékkal élő vagy tartós betegségben szenvedő egyének és családtagjaik egészségi állapotát, körülmé­nyeit, az előírt kezelések és kontrollvizsgálatok betartását, és segítséget nyújt a gondozásban.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.