Perifériás érbetegség megelőzése és kezelése
Tünetek
A perifériás érbetegség nem bagatell probléma: az alsó végtagban fellépő keringési zavar megnehezíti a járást, makacs lábszárfekélyeket okoz, jelezve, hogy az érrendszerrel testszerte baj van (hiszen plakkok nemcsak itt-ott rakódnak le, hanem gyakorlatilag mindenütt). Az érintettek ötöde egy éven belül infarktust vagy agyvérzést kap, nem beszélve arról, hogy a kezeletlen érszűkületes lábat a legritkább esetben lehet megmenteni. Több hatékony módszer is segíti e súlyos probléma megelőzését.
Prevenció első körben
Füstmentesen. A láb artériáit semmi sem rongálja olyan mértékben, mint a dohányfüst. Ezernyi méreganyaga eleve érszűkülethez vezet, olyannyira, hogy tízszer annyi a perifériás érbeteg a cigarettázok körében, mint a nem dohányzók között. A nikotin és egyéb vegyületek hatására a rugalmas érfalak merevvé válnak, ennek következtében megemelkedik a vérnyomás, sőt a koleszterin-egyensúly is felborul, ami elősegíti a plakkok lerakódását. Akinél már vannak érszűkületre utaló jelek, azonnal és örökre tegye le a cigarettát, pipát vagy szivart, mert így jó eséllyel megelőzheti a nagyobb bajokat.
Egészséges vércukorszint. Diabéteszben két és félszeresére növekszik a perifériás érbetegség kockázata. (A vércukorszint normalizálásához kövessük a Cukorbetegségnél írtakat.) Ha életmódváltással sem csökkenthető a vércukorszint (az éhomi plazmaglükóz értéke meghaladja a 6,1-7,0 mmol/l-t (110-126 mg/dl-t), orvosunk utasítására ideje elkezdeni a gyógyszerszedést.
Koleszterin-egyensúly. A magas koleszterinszint hatására a láb és a kar erei éppúgy beszűkülnek, mint a szívartériák. Ha az összkoleszterin meghaladja az 5,2 mmol/l-t (200 mg/dl-t), a perifériás érbetegség kockázata roppant mértékben, 90 százalékkal megnő, tehát közel a duplájára emelkedik. A prevenció lépései ugyanazok, mint amelyek a szív és az agy ereinek védelme érdekében alkalmazandók: a káros LDL-koleszterin arányának csökkentése a jótékony HDL javára.
Teendők fennálló szívbetegség esetén. Az infarktus és az agyvérzés háromszorosára növeli a perifériás érbetegség kockázatát. Aki túlélt egy ilyen életveszélyes állapotot, annál a továbbiakban az egész érrendszer épségének megőrzése a tét rendszeres testmozgással, egészséges táplálkozással, hatékony stresszoldással, valamint a felírt gyógyszerek fegyelmezett szedésével.
Szabaduljunk meg a hordóhastól! Akinek sörhasa vagy úszógumija van, legfőbb ideje, hogy megszabaduljon tőle.
A derékbőség ajánlott maximuma férfiaknál 94, nőknél 80 cm – az ennél nagyobb körméret hasra hízásra utal, amit sürgősen meg kell állítani! (Érdemes a has/csípő körfogat arányt kiszámolni – férfiaknál ez ne haladja meg a 0,9-et, nőknél a 0,8-at! 1,0, illetve 0,85 már kóros.)
Prevenció második körben
Rostdús étrend. Az amerikai Harvard Egyetem kutatói egy 12 éven át tartó nagyszabású vizsgálat keretében több mint negyvennégyezer férfi táplálkozását és egészségét követték nyomon. Ebből sok fontos felismerés született, például a következő:
A rostdús étrend fő pillérei a teljes kiőrlésű cereáliák, a korpás, magos pékáruk, a hántolatlan szemes termények, a zöldségek és a gyümölcsök. Az ilyen koszton élők egyszersmind kevesebb zsiradékot is fogyasztottak, emellett rostszegény élelmiszerekkel táplálkozó kortársaiknál többet mozogtak: mindkettő elengedhetetlen az érrendszer épségének megőrzéséhez.
Összefoglalás
Figyelmeztető tünetek. A láb zsibbadása, gyengesége, kihűlése; nehezen vagy nem gyógyuló fekélyek a lábujjakon, lábfejen, lábszáron; a lábszőrzet gyérülése, a láb színének elváltozása; mozgatás hatására kialakuló lábgörcs vagy izomfájdalom, mely pihentetésre alábbhagy. Megjegyzendő, hogy a perifériás érbetegségben szenvedők fele (kezdetben) semmilyen tünetet nem észlel, vagy csak egészen enyhe panaszokról számol be.
Új fejlemények. Az ólom és a kadmium érszűkületet okozhat. Az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói kimutatták, hogy azoknál, akiknek a szervezetében nagy mennyiségű ólom halmozódott fel, 65 százalékkal nő a betegség kockázata. Az ólom fő forrása avítt csővezetékekből vett, ólommal szennyezett ivóvíz, továbbá az ólomfesték és ólommáz (régi cserépedényeken található például).
A kadmium még veszélyesebb, mert túlzott felhalmozódás esetén 86 százalékkal növeli a kockázatot. Sok kadmiumot tartalmaz a szénerőművek és szemétégetők füstje – és a dohányfüst is. A megoldás: abbahagyni a cigarettázást, kerülni a passzív dohányzást, kidobni az ólomfestékeket, megszabadulni az ólommázas tányéroktól, dísztárgyaktól, kerámiáktól, népi köcsögöktől.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.