Betegségek és megelőzésük

Parlagfű okozta allergia kezelése

Tünetek

Ha meghalljuk a szót: parlagfű, a legtöbben idegesen felkapjuk a fejün­ket. Vagy azért, mert érintettek vagyunk e gyomnövény okozta allergiás panaszokban, vagy azért, mert eleget kell tennünk a törvényben is sza­bályozott irtási kötelezettségünknek.

Ez az Észak-Amerikában őshonos, hazánkban az 1920-as években feltűnt növény az 1980-as évektől kezdve okoz jelentős közegészségügyi problémát, méghozzá egyre növekvő mértékben: a pollenallergiások körében ma már közel 80 százalékot tesz ki a parlagfűre érzékeny betegek aránya. Mivel a parlagfű okozta széna­nátha, asztma, ekcéma tüneteit az orvostudomány ma még csupán eny­híteni képes, a megelőzés ennél a betegségnél különös hangsúlyt kap.

Tipp: becslések szerint a parlagfű okozta megbetegedések – a gyógyszeres kezeléseket és a táppénzen töltött napokat is számítva – Magyarországon 40 milliárd forintnyi kárt okoznak évente.

Prevenció első körben

Ismerjük fel a parlagfüvet! A teljes nevén ürömlevelű parlagfűként (Ambrosia artemisiifolia) ismert növény nem őshonos Magyarországon. Leginkább olyan területen virul, ahol a mezőgazdasági tevékenység felbolygatta vagy eltüntette az őshonos növényzetet. A parlagfű pollenje tíz-száz, viharos időben ezer kilométerre is ellebeg a levegőben a nö­vénytől.

A gyomnövény így ma már nemcsak kaszálókon, réteken fordul elő, hanem a városokban is egyre gyakrabban felbukkan: lakótelepek gondozatlan környezetében, a bevezető utak mentén, árkokban, játszó­tereken, vasúti töltések oldalában, elhanyagolt üres telkeken. Tájékozód­junk a szakirodalomban, és tanuljuk meg felismerni a növényt!

A gyermekek védelme. Mielőtt kialakulna a tényleges allergiás betegség, lezajlik az ún. érzékennyé válás folyamata: a szervezetbe került allergén eljut a fehérvérsejtekhez is, melyek ellenanyagot kezdenek termelni. A szervezet még öröklött hajlamnál is csak fokozatosan válik érzékennyé a kritikus vegyületre, vagyis senkinél sem mondható meg pontosan, hogy az érzékennyé válás után mikor jelentkeznek az első tünetek.

Az érzékenység kialakulásának megakadályozása elsődleges a véde­kezésben. Ennek érdekében a szakemberek a…

…következőket ajánlják a várandós nőknek vagy kismamáknak:

  • Az újszülött hat hónapos koráig csak anyatejet kapjon. A baba egyéves koráig az anyatej maradjon az étkezés fontos része, ha át kell térnünk tápszerre, az legyen bizonyítottan hipoallergén.
  • A várandós nő szigorúan mellőzze a dohányzást, és kerülje a dohány­füstös helyeket.
  • A terhesség utolsó harmadában iktassa ki étrendjéből az allergén ételeket (például a földimogyorót). Bár ebben a kérdésben nem egyértelműek a vizsgálati eredmények, tartsuk be ezt a szabályt is.
  • Ne tartsunk állatot a lakásban, és igyekezzünk megszabadulni a háziporatkáktól, penészgombáktól.

Örökletes?

Az allergiás megbetegedésre való hajlam (atópia) öröklő­dik. Ha nincs családi halmo­zódás, kutatási adatok szerint 10-20 százalék annak az esélye, hogy a születendő gyermek allergiás lesz; az egyik szülő betegsége esetén az esély már 30-40 százalék, ha pedig az apa és az anya is allergiás, a betegség öröklő­désének a kockázata akár a 80 százalékot is elérheti.

Végeztessünk allergiatesztet! Ha már kialakult a parlagfűre vagy más allergénre való érzékenység a szervezetben, elképzelhető, hogy az aller­giateszt eredménye ugyan pozitív, mert ellenanyag már termelődik, de tünet még nem jelentkezik.

Örökletes hajlam esetén érdemes elvégeztetni a bőrtesztet, és ha az pozitív, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az érzékennyé válás ne fordulhasson át tényleges allergiás betegségbe.

Prevenció második körben

Gyerekekkel tilos parlagfüvet irtatni! Sok iskolában gyakorlat, hogy az oktatási intézmény közvetlen környezetében tenyésző parlagfüvet kampányszerűen, sokszor pedagógiai céllal a diákokkal irtatják ki. A szándék nemes, a gyakorlat azonban szigorúan kerülendő!

Beöltözve. Nem szerencsés a parlagfű lakossági irtása sem: gyakori ugyanis, hogy az önkéntesek puszta kézzel esnek neki a gyomnövénynek, ami nemcsak a magas pollenkoncentráció miatt veszélyezteti a gyomirtók egészségét, de a benne lévő urushiol-tartalmú növényi olaj következ­tében a bőrön is kiválthat heves, gyulladásszerű reakciót.

Parlagfűirtáskor viseljünk magas szárú zoknit, hosszúnadrágot, hosszú ujjú felsőrészt, kesztyűt, és légszűrőbetétes védőmaszkkal gondoskodjunk a légzésvédelemről!

Immunterápia

Az allergia kezelésének ezt a módját deszenzitizálásnak is nevezik; lényege, hogy az allergén egyre nagyobb koncent­rációban történő folyamatos adagolásával a szervezet meg­tanul másként reagálni a problémás vegyületre. Noha az immunterápia hatékonysága klinikailag igazolt, a betegek többségének csak a gyógyszeres tüneti kezelést ajánlják fel. Magyarországon allergológiai szakrendeléseken kérhetjük.

Pollenjelentés. Kísérjük figyelemmel a pollenjelentést! Az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) honlapján heti bontásban kísérhetjük figyelemmel az ANTSZ Aerobiológiai Hálózatának aktuális és igencsak részle­tes pollenjelentéseit – vagy hallgassuk a közszolgálati médiumok időjárás-jelentéseit.

Egyéb óvintézkedések. Parlagfű-érzékenység esetén tartsuk be az alábbi javaslatokat:

  • „Szezonban” (ez nagyjából július vége és október eleje közé esik) minél kevesebbet tartózkodjunk pollendús környezetben.
  • Ne szervezzünk szabadtéri programokat, kirándulást, és kerüljünk minden olyan sporttevékenységet, mely csak szabadban végezhető.
  • Autóvezetés közben ne tekerjük le az ablakokat. Aludjunk csukott ablaknál. Ha megtehetjük, szerezzünk be speciális pollenszűrővel ellátott légkondicionáló berendezést. A lakást csak este tíz és hajnali négy óra között szellőztessük.
  • Hazaérkezés után cseréljünk ruhát, zuhanyozzunk le, és lehetőleg na­ponta mossunk hajat. Parlagfűszezonban ne teregessünk a szabadban!

Összefoglalás

Okai. A parlagfű pollenjére vagy a növényben található urushiolra az immunrendszer túlzott válaszreakciót ad. (A görög eredetű allergia szó jelentése „eltérő reakció”.)

Figyelmeztető tünetek. Rohamokban jelentkező, vízszerű orrfolyás, tüsszögés, orrviszketés; könnyezés, szemviszketés; orrdu­gulás; torokkaparás, torok- és fülviszketés; levertség, fáradé­konyság, koncentrációzavarok; fejfájás; asztmás tünetek.

Új fejlemények. Magas lég­szennyezettség mellett a parlag­fű okozta allergiás tünetek foko­zódnak. Ennek oka, hogy a leve­gőben lévő szennyeződések rátapadnak a növény pollenfelü­letére, és az allergén molekulák­kal együtt erőteljesebb védeke­zésre késztetik az immunrend­szert. Az allergiások számának növekedése mellett, mint tenden­cia, tehát a tünetek erősödése is megfigyelhető.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.