• vastagbélrák

Vastagbélrák tünetei

Ma még nem tudjuk, miért, de a fejlett orszá­gokban a vastagbél és végbél daganatos beteg­ségei vezető helyet foglalnak el a rákos betegsé­gek statisztikájában. 40 éves kor alatt ritkábbak, de az életkorral nő a betegség aránya, és 60 év felett már sajnos gyakorinak mondható.

A legtöbb vastagbélrák a szigmabélnek nevezett sza­kaszon és a végbélben fordul elő – ezért is fon­tos a végbél (rectum) vizsgálata. Örökletes té­nyezők is közrejátszhatnak, de a vastagbélrákos esetek 90%-a családi előzmény nélkül követke­zik be.

Tünetek és jelek

• Hasi fájdalom
• Székletürítési szokások megváltozása
• Vér vagy nyák ürül a széklettel
• Étvágycsökkenés
• Kellemetlen érzés a végbélben (mintha nem ürült volna ki a széklet).

Számos rizikófaktort találtak, amelyek összefüggenek a vastagbélrák kialakulásával:

• Étrend – az állati zsírokban gazdag és rostszegény étrend fokozza a vastagbél­rák kialakulásának veszélyét. A magas rosttartalmú diétát fogyasztó népek ese­tén a betegség ezért ritkább.
• Fekélyes vastagbélgyulladás – az ebben a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek jobban ki vannak téve a vastag­bélrák veszélyének.
• Öröklődő bélpolipok – a vastagbélen nagy mennyiségű (akár 100) mirigyes polip kialakul. A polipok elrákosodhatnak, ezért endoszkópos úton rendszere­sen ellenőrizni kell a belek állapotát.
• Örökletes tényezők – a vastagbélrák kialakulásához vezető genetikai válto­zások a DNS-en ma már ismertek. A szövetek daganatos elfajulásához több tényező láncolata vezet, ezek közül né­melyik örökletes; így az érintett csalá­dok kockázata nagyobb. Genetikai tesz­teket dolgoznak ki a nagyobb rizikónak kitett csoportok idejében történő felta­lálására. Az aszpirin és néhány más gyulladásgátló szer nyújthat némi védelmet a vastagbélrák ellen.

(Felső kép) A vastagbélrákok mintegy 10%-ának genetikai okai vannak. Az emberi kromoszó­mák vizsgálatával rövidesen hatékony tesztek állnak majd rendelkezésünkre.

A vastagbél szerkezete

A vastagbél olyan tömlő, amely fölszívja a folyadékot az ételmaradékból, és tömöríti a bélsárt Négy része van: felszálló (fölfelé vezet a has jobb oldalán), haránt (bal felé kereszt irányban), leszálló (lefelé mozgó) és szigmabél (a végbélbe csatlakozó). Az orvos szigmoidoszkópnak és kolonoszkópnak nevezett csőveze­tékkel tudja megvizsgálni a vastagbelet.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha valaki székletürítési szokásainak hir­telen és tartós megváltozását észleli, vagy a székletben vér vagy nyák látható, és/vagy állandó hasi fájdalom áll fenn, fel kell ke­resni az orvost! Jellemző tünet még, hogy a beteg úgy érzi, mintha székletét nem tudta volna tö­kéletesen kiüríteni. Mint számos rákféleség, a vastagbélrák is gyógyítható, ha elég korán diagnosztizál­ják, így bármilyen tünet megjelenése ese­tén nagyon fontos az azonnali kivizsgálás.

A vastagbélrák vizsgálata

A vastagbélrák szűrővizsgálattal szűrhető – még a tünetek jelentkezése előtt. Ha már tünetekkel keressük fel az orvost, a has vizsgálatakor többek között ún. rektális vizsgálatot is végez, gumikesztyűvel a végbélen át. Székletmintából pedig kimutatják a vér esetleges jelenlétét.

További kórházi vizsgálatok végezhe­tők: szigmoidoszkópia (a végbélen át fel­vezetett hajlékony, optikával ellátott csővel, a szigmabél vizsgálatára), kont­rasztanyagos röntgenvizsgálat, kolonoszkópia. Mindegyik a tumor esetleges jelenlétét kutatja a vastagbél különböző szakaszain.

Endoszkópia alkalmával szövetminta­vétel is történik (biopszia). Ha az előzőek rákos daganatot igazoltak, CT felvételek­kel tisztázható a rák előrehaladottsága és hogy esetleg más szervekre átterjedt-e már.

(Kép fent) Ez a színezett kontrasztanyagos röntgen­vizsgálat képe vastagbélrákot mutat a pirossal jelölt szakaszon.

Hogyan történik a kolonoszkópia?

Kezelési lehetőségek

Ha igazolódik a vastagbélrák, az egyetlen lehetséges gyógymód a károsodott bélsza­kasz sebészi eltávolítása, minél korábbi stá­diumban. Az érintett bélszakaszt a sebész műtétileg kiveszi, és a két „szabadon ma­radt” véget összeilleszti. Ez legtöbbször megoldható a bélen belül, de előfordul, hogy a belet ki kell varrni a hasfalra, és ek­kor a szabadba nyílik, ide (egy felhelyezett zsákba) ürül a széklet. Ez az ún. kolosztómia vagy sztómaképzés, ami lehet ideigle­nes, de végleges is. Ha lehetséges, akkor az ideiglenes sztómát megszüntetik, és össze­varrják, újraegyesítik a beleket egy második műtétben.

Ha a tumor csak a belekre terjedt ki, ak­kor a műtét utáni 5 éves túlélés több mint 90%-os, tehát igen jó arányú. Ha már át­terjedt a környéki nyirokcsomókra, akkor lényegesen rosszabbak a túlélési esélyek.

Az utóbbi években már vannak bizo­nyos kemoterápiás eredmények is, de még mindig a sebészi beavatkozás a legsikere­sebb. Minél korábban végzik el a műtétet, annál jobbak a túlélés esélyei. Rendkívül hosszú idő telhet el addig, amíg először felkeresik az orvost a bélpanaszokkal. Ha a fenti tüneteket észleli bárki – azonnal forduljon orvoshoz!

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.