Mindegy-e, hogy melyik bőrterületről veszik az önellenőrzéshez szükséges vért?
Hosszú időn keresztül nem volt kétséges, hogy honnan történjék a vércukor-önellenőrzéshez szükséges vérvétel, mert erre vagy az ujjbegyek oldala, vagy a fülcimpa látszott a legalkalmasabbnak. Csak a közel két évtizedes gyakorlat nyomán vetődött fel, vajon nem választható-e más, kevéssé fájdalmas bőrterület is e célra, az új területek belépésével egyben elősegítve a gyakori szúrások nyomán kialakuló hegesedések kockázatának csökkentését is.
Az idők folyamán két újabb terület bizonyult a mérési helyek körébe vonhatónak:
- az alkar bőre,
- illetve a hüvelykpárna területe.
Amikor azonban összemérésekre került sor, azaz összevetették ugyanabból a személyből, ugyanazon időben vett, a hagyományos ujjbegyes, illetve alkarból vagy hüvelykpárnából származó minták cukortartalmát, kiderült, az eredmény nem azonos, bár az eltérés nem számottevő.
Ez idő szerint a két helyről végzett meghatározás eredményei nagyszámú mintában még nem kerültek statisztikai összehasonlításra, így esetleges korrekciós faktor megállapítására sem volt mód. Az új területek önellenőrzésbe vonása így ma, még nem a napi gyakorlat része.
Melyik a jobb, a tesztpapírra cseppentett vér analízisével vagy a makrokapilláris módszerrel működő vércukormérő készülék? De melyik a pontosabb?
A vércukormérő készülék választását több szempont befolyásolhatja. Bár a legalapvetőbb kérdés a mérés pontossága lenne, a hazánkban ma forgalmazott készülékek mindegyike közel azonos megbízhatóságú.
- Védekezés a beltéri penész és egyéb gombák ellen (asztmások figyelem!)
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ez a megállapítás nem érvényes az egyes környező országokban már megjelent, de nálunk még nem fogalmazott, túlnyomórészt távol-keleti országokból származó, „dömping árú” készülékekre, amelyek esetében elsősorban a nem megfelelő tesztcsíkminőség jelentős pontatlanságot eredményezhet.
Ezt biztosítottnak tekintve, a választási szempontok nagyobb része általános érvényű, kisebb része betegség típusspecifikus.
Általános választási szempontok:
- az eszköz vércseppigénye (mekkora az a minimális vérmennyiség, amely még pontos mérést biztosít),
- a mérési idő (mennyi idő telik el a minta készülékbe/reagenscsíkra juttatásától az eredmény leolvasásáig),
- a kódolás módja (az aktuálisan használt reagenscsík kódjának beállítása kézzel vagy kódcsík segítségével, esetleg automatikusan történik),
- a memória nagysága (hány adatot tárul a készülék), komputeres kapcsolat lehetősége és formája,
- a beszédfunkció megléte (szóban ad útmutatót a betegnek és közli a mérés eredményét is).
Ugyancsak általános szempontnak tekinthető a készülék mérete, kezelhetőségének egyszerűsége, valamint a kijelző nagysága. Betegségtípusra specifikus szempont lehet a tesztcsík lejárati ideje, ami elsősorban 2DM-ben fontos, hiszen itt – az alkalmazott kezelési rendszer függvényében – általában ritkábban szükséges a vércukorszint mérése, fontos tehát, hogy a tesztcsík hosszabb időn át eltartható és tárolás közben is stabil minőségű maradjon.
Amint az e felsorolásból kitűnik, a mérés technikai megvalósítása, hogy a vércukormérés tesztcsíkra cseppentett vagy a reagenscsík mikrokapillárisába felszívott vér analízisével zajlik, nem elhanyagolható mérlegelési tényező. A rosszabbul látók számára előnyösebb lehet csakúgy, mint a vércukormérő használatát most kezdőknek.
Kapcsolódó cikkek
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.