Foglalkozzon a lelkével is, ne csak cukorbetegségével!
Rendszeresen elmegy az orvosához és mindig ugyanakkor méri a vércukorszintjét. Remélhetőleg arra is tud időt szakítani, hogy egészséges ételeket főzzön és egyen, s hogy a hétnek legalább néhány napján végezzen némi testmozgást. Ám mindezek mellett szüksége van rendszeres „én-időre” is , békességre, nyugalomra és némi csendes tűnődésre. Nemcsak a teste, a lelke is ápolásra szorul, hogy kordában tudja tartani a cukorbetegséggel élők két nagy ellenségét, a stresszt és a depressziót.
Tartson egyhetes sztrájkot!
Túl sok a teendője, és nem jut mindenre ideje? Akkor a következő hét napban hagyjon a csudába csapot-papot – az elintéznivalókat, a mosást, a takarítást és minden egyebet, ami stresszt okoz. Ki fog derülni: az élet akkor is megy tovább, ha nem megy el a tisztítóba a ruhákért és nem porolja le a reluxát, sőt az is, hogy nem érdemes belebolondulni abba, hogy mindent azonnal meg akar oldani. Persze lehet, hogy egy-két tennivaló elmaradása valóban zavart okoz az életében, például az, hogy elmarad a bevásárlás. De legalább megtudja, mely teendők a legfontosabbak
A „mozogj” legyen kőbe vésett törvény!
Amikor kezdenek összecsapni a feje fölött a hullámok, és nagy a kísértés arra, hogy a sportolás legyen az, amit elhagy, semmiképpen ne tegye! A testmozgás ugyanis erőt ad a többi feladathoz, és a stressz enyhítésében is sokat segít. Egy amerikai orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerint a heti háromszor 35 percen át végzett aerob jellegű testmozgásnak ugyanolyan kedvező hatása van a stresszre és a depresszióra, mint a heti 90 perces stresszcsökkentő foglalkozásoknak. Ráadásul a testmozgás kiválóan levezeti a frusztrációit is.
A hölgyek ütemezzenek be egy kis kényeztetést!
Mind a családdal, mind a cukorbetegséggel való törődés rendkívül megterhelő, így nem csoda, ha úgy érzi, önnel senki sem törődik. Tegyen tehát tudatos erőfeszítéseket annak érdekében, hogy saját magának is gondját viselje. (Mi is lenne önnel saját maga nélkül?) Jegyezzen elő a naptárban minden hétre legalább egy „kényeztetős” alkalmat, és tekintse ezeket halaszthatatlan teendőnek, nem mulasztva el egyetlenegyet sem. Betervezhet például ebédet egy kedves barátnővel, frizuraigazítást a fodrásznál vagy egy mozit, esetleg egy egész szombat délelőttöt, amelyet kertészkedéssel tölt.
Keressen új hobbit, s ezzel új barátokat!
Kevés dolog ad annyi erőt, mint egy új barátság, különösen bizonyos életkorban. Ám könnyen lehet, hogy nincs bátorsága ahhoz, hogy új barátok után nézzen. Mi a megoldás? Nos, ha mindig is érdekelte a sziklamászás, menjen el és próbálja ki, még ha nem is biztos abban, hogy menni fog. Soha nem lehet tudni, kikkel találkozik a mászófalon (az se árt, ha van néhány önnél fiatalabb barátja), a tőlük kapott bátorítás pedig felbecsülhetetlen értékű lehet. Építhet repülőmodelleket, hogy a modellezők klubjában röptesse őket, megtanulhat lovagolni, vagy csatlakozhat a múlt nagy csatáinak színterét bejáró csoporthoz. Ezeken a programokon lehetősége nyílik összebarátkozni a legkülönfélébb emberekkel, s közben olyan szenvedélynek is hódolhat, amely arra emlékezteti, hogy jó lenne minél tovább élni.
- Áttörés a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára
- A cukorbetegség típusai és kezelése
- A cukorbetegség és hatása az érrendszerre
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ha elege van mindenből, keressen fel egy tanácsadót!
A legboldogabb, legsikeresebb emberek közül is sokan fordultak terapeutához, tanácsadóhoz vagy pszichológushoz azért, hogy átsegítse őket életük stresszes szakaszain. Kérdezze meg orvosát vagy a cukorbeteg-tanácsadót, nem tudna-e ajánlani olyan pszichológust, akinek gyakorlata van a cukorbetegeknek nyújtott tanácsadásban. Ne szégyelljen segítséget kérni, hiszen az orvos pontosan tudja, hogy önnek mennyi mindennel kell szembenéznie, és azzal is tisztában van, hogy betegsége egész életében önnel marad, ami óriási lelki teher. Ha ön templomba járó ember, akkor talán a lelkipásztora is segíthet.
Merítsen erőt a vallásból!
Kutatások szerint nemcsak lelkileg, hanem a testének is hasznos lehet a hit aktív gyakorlása. Egy felmérésből például kiderült, hogy azoknál, akik nem járnak heti rendszerességgel templomba, 21 százalékkal nagyobb a keringési betegségben (amire a cukorbeteg páciensek különösen fogékonyak) való elhalálozás kockázata. Egy másik, stroke-ot túlélők körében végzett felmérés során pedig minél vallásosabbak voltak a megfigyelt betegek, annál kisebb volt a valószínűsége annak, hogy szorongtak vagy depressziótól szenvedtek, márpedig ez erősen lassíthatja a gyógyulást. A kutatók úgy vélik, hogy a rendszeresen templomba járóknak segít az erősebb szociális kapcsolatrendszer, és több bátorítást kapnak a közösségtől.
Töltsön minél több időt legjobb barátaival, hiszen nagymértékben segíthetik betegségét!
Talán furcsának tűnik a kijelentés, de többszörösen bebizonyosodott, hogy a közeli barátok fontos szerepet játszanak cukorbetegség kezelésében. Ha olyan emberek veszik körül, akik törődnek önnel, könnyebben kitart kezelési programja mellett. Bátoríthatják, hogy mozogjon, vagy együtt is sportolnak önnel, s ha meghívják magukhoz, nem fognak megfeledkezni különleges étrendjéről. Megbízható érzelmi támogatással a háta mögött erősebb identitástudat alakul ki, és ez segíthet az esetleges érzelmi problémák leküzdésében is.
Nyújtson segítséget a rászorulóknak!
Sok száz ember él körülöttünk, aki segítségre szorul. Ha ezt megteszi, önmagán is segít. Az önkéntes munka kinyitja a szemét, rájöhet, hogy a cukorbetegség voltaképpen nem is olyan nagy teher ahhoz képest, amit mások kénytelenek hordozni. Ha időnként besegít egy ingyenkonyhán, vagy vállalja, hogy foglalkozik az értelmi fogyatékos gyerekek kosárlabdacsapatával, az a megváltozott életszemlélet mellett még többletmozgást is biztosít.
Házi kedvenccel a betegség ellen!
Már hosszú ideje ismert, hogy az állatokkal való törődés csökkenti a vérnyomást és a stresszt, s az emberek ilyenkor kevésbé érzik magányosnak magukat. Még ma sem teljesen világos, miért van ilyen kedvező hatással e kapcsolat az emberre, de a kutatók azt gyanítják, hogy azért, mert kielégíti a más élőlényhez való közelség szükségletét. Német szakemberek 10 000 főt vizsgáltak öt éven át és megállapították, hogy azok, akiknek házi kedvence volt, 10 százalékkal kevesebbszer mentek orvoshoz. Egy amerikai felmérés szerint pedig a szívinfarktuson átesettek egyéves túlélési valószínűségét a kétszeresére növelte az otthonukban velük élő házi kedvenc.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.