Cukorbetegség

Együnk egészséges zsírokat kerüljük az ártalmasokat!

A diabétesszel kapcsolatos egyik legnagyobb tévhit az, hogy a kockázatok csökkentése érdekében vissza kell fogni a zsírbevitelt. Ez a széles körben elterjedt hiedelem két tévedésből fakad.

Az egyik szerint az elhízás cukorbetegséget okoz. Természetesen a kettő gyakran jár együtt, de ez még nem bizonyítja, hogy ez lenne az ok. Azt hiszem előbb-utóbb ki fog derülni, hogy mind az elhízást, mind a cukorbetegséget a vércukorszint egyensúlyának alapvető felborulása és az inzulinrezisztencia együttesen váltja ki.

Egészséges zsírok! Egészséges bőr!
Egészséges zsírok! Egészséges bőr!

Nem a túlsúly a kiváltó ok!

A másik tévedés az, hogy ha a túlsúly a kiváltó ok, akkor kevesebb zsírt kell enni, mert 1 gramm zsírban több a kalória, mint a szénhidrátban vagy a fehérjében. Számtalan diabéteszes embernek rendeltek el zsírszegény diétát, a legtöbb zsírszegény étel azonban szénhidrátban gazdag. Ennek végeredménye a magas GL étrend, ami kevéssé mondható kedvezőnek akkor, ha valakinek diabétesze van. Ez a fajta, szénhidrátban gazdag, nem pedig zsírszegény étrend a szívbetegségnek is fő előidézője.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy olyan, magas zsírtartalmú ételeket kellene enni, mint a tejtermékek vagy a vörös hús. Mielőtt az igazán egészséges zsírokról beszélnék, kitérnék még azokra a kutatásokra, amelyek rámutattak, hogy az ételek magas zsírtartalmának középpontba helyezése miatt elsiklottak a magas szénhidráttartalmú étrend egészségre gyakorolt hatásai felett.

 A zsírban gazdagabb, alacsony GL étrend csökkenti a diabétesz kockázatát

A Harvard Orvostudományi Karán folytatott vizsgálatban több mint 85 000 ápolónőt követtek nyomon 20 éven keresztül, hogy feltárják a diabétesz kialakulásának étrendi okait. Ez idő alatt 4670 nőnél alakult ki diabétesz. A kutatók a teljes étrendjük alapján kiszámították, hogy az egyes személyek a skála mely pontjára estek a magas zsírtartalmú és a magas szénhidráttartalmú étrend két végpontja között.

A tanulmány szerzője, dr. Thomas Halton szerint

„Ez a tanulmány megmutatta, hogy a vizsgált csoportban a zsírszegény étrend valójában nem előzte meg jobban a 2-es típusú diabéteszt a szénhidrátszegény étrendhez képest. Azon is meglepődtem, hogy a teljes szénhidrátfogyasztás együtt járt a 2-es típusú diabétesszel, és hogy a glikémiás terhelés miatti kockázat ilyen magas”.

Azt találták, hogy nem a zsírbevitel visszaszorítása, hanem az alacsonyabb glikémiás terhelés csökkenti a kockázatokat. Ebben a vizsgálatban a magasabb glikémiás terhelés a kétszeresénél is többre növelte a diabétesz kialakulásának kockázatát.

Halton szerint:

„az egyedüli védőhatást mutató diéta a zöldségalapú, szénhidrátokban szegény étrend, amelyben nagyobb arányban találhatók növényi zsírok és növényi fehérjék, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz”.

A szívbetegségeket is a magas GL étrend okozza, nem pedig a zsír!

Az 1970-es évek óta szinte az összes orvos azt tanácsolta, hogy csökkenteni kell ez ételekben lévő zsírok mennyiségét a szívbetegségek, valamint a túlsúly és a diabétesz kockázatának csökkentése érdekében. De vajon valóban a zsír a bűnös?

Ha megnézzük a bizonyítékokat, azok annyira azért nem meggyőzőek. Egy 2010-ben az American Journal of Climcal Nutritionben megjelent, 21 tanulmányt és 350 000 pácienst felölelő metaanalízis sokként hatott a konvencionális orvosi és dietetikus körökre.

„Nincs arra perdöntő bizonyíték, hogy az ételekben lévő telített zsírok összefüggésben állnának a koszorúér-betegséggel vagy a keringési betegségekkel”

A szerzők arra is rámutattak, hogy a telített zsírok szénhidrátokra, főként finomított szénhidrátokra történő lecserélése megnöveli a szívbetegségek és a diabétesz kockázatát.

„Ez megdöbbentő – nyilatkozta dr. Dariush Mozaffarian a Harvardról -, hiszen évek óta épp ezt tesszük.”

Mozzaffarian saját kutatásai azt sugallják, hogy a többszörösen telítetlen omega-6 növényi olajok, mint a szójaolaj is, csökkenthetik a szívinfarktus kockázatát.

A telített zsírok elleni egyik érv az, hogy növelik az összkoleszterin szintjét.

Mindazonáltal ez az elképzelés „elsősorban becsléseken alapul, amelyeket az adatok nem támasztanak alá” – mondja Meir Stampfer, a Harvard Népegészségügyi Egyetem táplálkozástani és járványtani professzora. A helyzet az, hogy bár valóban emeli a „rossz” LDL-koleszterin szintjét, egyúttal a „jó” HDL-koleszteri-nét isnöveli, ami védő hatású.

Kétszer annyit fogytak, hogyan?

Két évvel ezelőtt Stampfer társszerzője volt egy a New England Journal of Medicine-ben közzétett tanulmánynak, amely azt találta, hogy a szénhidrátszegény étrendet követő csoport tagjai, akik a legtöbb telített zsírt ették, végül a legegészségesebb HDL/LDL-arányt tudhatták magukénak, s kétszer annyit fogytak, mint a klasszikus zsírszegény diétán lévők. Számos egyéb tanulmányban is ugyanerre jutottak.

Gyors fogyás indult meg!
Gyors fogyás indult meg!

Kanadában összehasonlították az alacsony GL diétán lévők egy csoportját a Food Guide for Flealthy Eating, egészséges táplálkozásra buzdító kiadványának hagyományos, zsírszegény diétáját követők csoportjával, és a következőket találták: a zsírszegény diétán élők körében lényegesen megnőtt az éhgyomri glükózszint, míg az alacsony GL étrend követőinél ez nagymértékben lecsökkent.

Továbbá az alacsony GL étrendet megtartók koleszterinszintje is jó irányba változott: míg a „rossz” LDL-koleszterinjük szintje lefelé, a „jó” HDL-koleszteriné felfelé mozdult, a triglicerideké pedig csökkent.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.