• vércukor

Mi működteti a női ciklust? Nemi hormonok és a vércukor kapcsolata

A női szaporodási ciklust (reprodukciót) irányító, ugyancsak az agyalapi mirigyben képződő petesejtérlelő (follikulus stimuláló: FSH) és sárgatest-növekedést segítő (luteinizáló vagy luteotróp: LH) hormon, az álta­luk irányított női nemi hormon (ösztrogén) és sárgatest­hormon (progeszteron) elválasztáson keresztül emelheti a vércukrot. Hatásukat élettani körülmények között az inzulintermelés ellensúlyozza, l-es típusú cukorbeteg­ségben megbetegedetteken azonban, ahol nincs, vagy csak minimális az inzulin elválasztás, ez a hatás jobban érvényesülhet.

Terhességben a méhlepény (placenta) által termelt humán placentális laktogén (HPL) nevű hormon, a fo­kozódó proMtinelválasztás, valamint az állapotot kísérő fokozott ösztrogén- és progeszteronképződés ugyancsak vércukoremelő hatású, de ez is csak cukorbetegeken okoz tényleges vércukor emelkedést. (A terhességgel tár­suló cukorbetegségről a későbbiekben ugyancsak részle­tesen szólunk.)

Nemi hormonok és a vércukor kapcsolata

FSH, LH, ösztrogén, progeszteron és prolaktin a fér­fi szervezetben is képződik, elválasztásuk azonban nem ciklikus természetű. Az FSH az ivarsejtek termelődését, az LH a here szöveteinek működését segíti (utóbbit a he­re ivarsejttermelésben résztvevő, ún. Leydig-sejtjeire gyakorolt hatásából adódóan külön névvel, intersticiális sejt stimuláló hormonként – ICSH – is illették.) Az ösztrogén, progeszteron és prolaktin a férfi szervezetben sejtműködések szabályozását végzi.

Áttekintésünk összefoglalásaként megállapítható, hogy a nő életciklusai során elsősorban az ún. nemi hormonok vércukorszintet befolyásoló hatását kell figyelembe vennünk. Ez részben a menstruációs ciklus, részben a terhesség során érvényesülhet. Élettani körülmények között, azaz nem cukorbete­gekben e hatásukat az inzulin elválasztás ellensú­lyozza. Cukorbetegeken, inzulinnal kezeiteken le­het szükséges hatásuk figyelembevétele.

Milyen orvosi beavatkozás okozhatja a vércukorszint emelkedését?

Számos olyan helyzet lehetséges azonban, amikor e hormonok terápiás alkalmazásából adódóan eredendően inzulinra (még) nem szoruló cukorbetegen is módosítani kell a vércukorcsökkentő kezelést. Ilyen le­het pl. a mesterséges megtermékenyítés előkészítő sza­kasza, amikor a hormonhatású szerek adagolásából adó­dóan vércukor emelkedés következhet be.

Már itt jelez­nünk kell, hogy tablettás cukorbeteg ún. terhesség előkészítő, prekoncepcionális kezeléseként inzulin beve­zetése szükséges. A példában szereplő vércukor emelkedés esetén tehát az addigi inzulinadagot kell szükség szerint emelni.

Bár a korszerű, alacsony hatóanyagtartalmú készítmények ál­talában anyagcsere-semleges természetűek, ha e hatás mégis bekövetkezik, mérlegelni kell a készítmény váltá­sát, vagy – ha a vércukor így is magasabb marad – az in­zulinra történő átállítást.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.