• betegség
• D-vitamin
• immunrendszer

A d-vitamin segíti az immunrendszer működését

Az a tény, hogy az immunsejtek felszínén is vannak D-vitamin-recep­torok, érthetővé teszi, miért sikerült egész sor fertőzéses betegségnél kimutatni, hogy a D-vitamin hatással van rájuk.

Nézzük például a tu­berkulózist!

A 20. század elején számos kórházban és szanatórium­ban alakítottak ki napozókat, kifejezetten a tbc-s betegek számára. Azt is régóta tudtuk, hogy a makrofágok – az immunrendszer csíra­ölő sejtjei – képesek aktiválni a D-vitamint. Ennek okára azonban csak nemrég derült fény. Dr. Róbert Módiin és dr. John Adams kuta­tócsoportjai a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen (UCLA) ugyanis kiderítették, azért van a makrofágoknak szükségük az aktivált D-vita­minra, mert az utasítja őket a katelicidin nevű, a behatolók – például a tbc kórokozójának – elpusztítására szolgáló anyag előállítására.

Kezdünk tehát ráébredni, mi­ért olyan fontos a D-vitamin a velünk született immunitás szempont­jából, különös tekintettel a környezetünkből összeszedhető kórokozók elleni védekezésre. Egy tanulmány készítői olyan, a menopauzán már túl lévő nőket vizsgáltak, akik napi 2000 NE D-vitamint szedtek, és megállapították, hogy körükben 90%-kal csökkent a felső légúti fer­tőzések gyakorisága azon nőkhöz képest, akik naponta csak 400NE D-vitamint kaptak.

Hasonló megállapításra jutottak más vizsgálatok készítői is, akik azt találták, hogy kisebb a légúti fertőzések kockázata azon felnőtteknél, akiknek a vérében a legmagasabb a 25-D-vitamin koncentrációja. Emegfigyeléseket más fertőzésekre is kiterjesztve fel­tételezhetjük, hogy a D-vitaminnak arra is hatása lehet, hogy megfer­tőződik-e valaki más, hasonló betegségekkel, például az influenzával.

(Ennek az ad különös aktualitást, hogy a betegség egy új törzse, a H1N1, más néven a sertésinfluenza e sorok írásának idején javában terjed szerte a világon.) Elképzelhető volna, hogy pusztán a D-vitamin-hiány korrigálása is elég az influenzával való megfertőződés kockázatának csökkentéséhez? Úgy véljük, ez mindannyiunkat arra int, hogy figyel­jünk oda a D-vitamin-szintünkre.

Az 1916-os influenzajárvány idején a Texasban élők kisebb valószínűség­gel haltak bele az elkapott influenzába, mint az Egyesült Államok észak­keleti részének lakói. Dr. William Grant 2009-ben, a Dermato-Endocrinology című szak­lapban tette közzé feltevését, miszerint az alacsony D-vitamin-szint a vérmérgezés (súlyos állapot, amelyet a kórokozó baktériumok vérben való elszaporodása okoz) egyik kockázati tényezője.

Ugyanebben az évben a Pittsburghi Egyetem egy kutatócsoportja tanulmányt publi­kált, amelyben azt állította, hogy a D-vitamin-hiány összefügg a bak­teriális hüvelygyulladással – ez az állapot igen sok nőt érint, és terhesség esetén szövődményeket is okozhat.

Minden összefügg mindennel!

Néhány éve röppent fel a furcsa hír: kutatók szerint összefüggés mutatható ki az ínybetegség és a szívro­hamok között. Első pillantásra meglehetősen különös párosításnak tű­nik ez: ugyan miként okozhatna egy szájüregi fertőzés vagy gyulladás (ínygyulladás) szívrohamot? Ha azonban egy kicsit alaposabban is megvizsgáljuk a lehetséges kapcsolatot a szájüreg és a keringési rend­szer között, az már nem is látszik annyira képtelenségnek.

Az egyik elmélet úgy szól, hogy a szájban előforduló baktériumok akkor hat­hatnak a szívre, ha bekerülnek a vérbe. Ezek a mikrobák aztán meg­tapadhatnak a szív koszorúereiben kialakult zsíros lerakódásokon, a plakkokon, és közrejátszhatnak a vérrögök kialakulásában. Ha ezek a vérrögök olyan nagyra nőnek, hogy elzárják a véráram útját, akkor a kevesebb oxigén és tápanyag miatt a szív teljesítménye romlani kezd, és idővel szívroham következhet be. Egy másik teória szerint az íny­betegséggel járó gyulladás fokozza a plakk-képződést, és emiatt az arté­riák megduzzadnak. Akárhogy van is, tény, hogy akinek ínybetegsége van, annál kétszer nagyobb az esélye annak, hogy koszorúér-betegsége alakul ki, mint akinek egészséges az ínye.

No és hogy jön a képbe a D-vitamin?

Mivel a D-vitamin segíteni tudja a szervezet természetes védekező rendszerét az ártalmas bak­tériumok és a gyulladás elleni harcban, a 25-D-vitamin egészséges szintjének fenntartása (hogy az immunsejtek aktiválhassák) végső so­ron csökkenti ezen eseménysorozat bekövetkezésének a valószínűsé­gét. Ugyanaz a mechanizmus hat itt, mint a tuberkulózis esetében: az 1,25-D-vitamin segíti egy, a szájüregbe kerülő baktériumok ellen ható fehérje (katelicidin) termelődését.

Ennek alapján már az is érthető, miért mutathattak ki összefüggést a fogszuvasodás és a D-vitamin hiány között. Amint a legtöbben tud­ják, a fogszuvasodás gyakoribb a fiatalabbak (50 év alattiak) körében, az ínybetegség viszont inkább az idősebbekre jellemző. Már az 1930-as évek óta tudunk a napozás mértéke és a fogszuvasodás gyakorisága közti kapcsolatról – ekkor ugyanis egy, az Egyesült Államok vidéki ré­szein és kisvárosaiban élő, 12-14 éves fiúk körében végzett ökológiai felmérés során fordított összefüggést állapítottak meg a napon töltött átlagos időtartam és a fogszuvasodás előfordulásának valószínűsége között. Más szóval a több napfény kevesebb szuvas fogat jelentett.

D-vitamin hatása az asztmára, allergiára

A D-vitamin gyulladáscsökkentő hatása azt is megmagyarázza, miért segíthet az asztma és az allergiás reakciók megelőzésében, illetve kezelésében. A szakemberek a szteroidkúra kiváló kiegészítőjeként di­csérik azon asztmás pácienseknél, akik nem reagálnak elég jól a hagyo­mányos, szteroidokat tartalmazó inhalálókra vagy tablettákra. Ha az ilyen betegek szteroidos kezelését D-vitaminnal egészítik ki, az im­munrendszer T-sejtjei válaszul egy IL-10 nevű molekulát termelnek. Ez a molekula jelzésként szolgál, és gátolhatja az allergiás és asztmás betegségek tüneteit okozó immunreakciót.

A D-vitamin immunrendszeri hatásának fontos szerepe lehet a magzat allergiás betegségektől való megóvásában. A D-vitamin immunrend­szert támogató hatékonysága megint csak azt bizonyítja, hogy a vegyület alapvető feladatokat lát el szervezetünkben, az első pillanattól az utolsóig.

Még csak most kezdjük felismerni, milyen hatásos lehet a D-vitamin az immunrendszer megóvásában és javításában. Nem sokkal e cikk megírása előtt újabb tanulmányok je­lentek meg, amelyekből kiderül, hogy a D-vitamin fokozhatja a bőrben a megelőző hatású vegyületek termelődését, és így végső soron sze­repe lehet a bőrfertőzések megelőzésében. Ezzel azonban, hogy úgy mondjuk, még mindig csak a felszínt kapargattuk meg. Ha azt állítjuk, hogy a D-vitamin gyulladás­csökkentő, vírusölő és baktériumölő hatású anyag, azzal még nagyon keveset mondtunk.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.