• D-vitamin
• depresszió
• rák

D-vitamin és depresszió kapcsolata

Bár a depresszió kialakulásában és progressziójában többféle tényező is szerepet játszhat (függetlenül attól, hogy enyhe vagy súlyos depresszió­ról van-e szó), a vizsgálatok szerint a D-vitamin hiánya is elősegítheti azt – sőt még a krónikus kimerültség szindrómát is. Ez annak tulajdo­nítható, hogy az aktivált D-vitamin a mellékvesekéreg mirigyeiben segít a tirozin-hidroxiláz nevű enzim működésének szabályozásában.

Ez az enzim nélkülözhetetlen a dopamin, az epinefrin és a norepinefrin – a hangulat szabályozásában, a stresszkezelésben és az energiaszint meg­határozásában fontos szerepet játszó hormonok – termeléséhez. A mel­lékvesekéreg azért juttatja a vérbe ezeket a hormonokat, hogy segítse­nek megbirkóznunk a mindennapi stresszel.

Egy igen tanulságos kutatásban egy minneapolisi kórház 150 gyer­mek és felnőtt betegének D-vitamin-hiányosságát vizsgálták, jó részük bevándorló volt, a világ legkülönfélébb részeiből érkeztek, és vala­mennyien 2000 februárja és 2002 júniusa között jelentkeztek a kór­házban nehezen körülírható, bizonytalan fájdalmakra panaszkodva. Az orvosok számtalan egyéb tünetet jegyeztek fel náluk, például derék­fájást, álmatlanságot, kimerültséget és levertséget. Sokuknál de­pressziót állapítottak meg, és nem szteroid jellegű gyulladáscsökken­tő szereket írtak fel nekik a fájdalom enyhítésére, bár néhány esetben antidepresszánsokat is szük­ségesnek tartottak.

A páciensek egyike sem szenvedett olyan ismert betegségben, amely meggátolta volna szervezetüket a D-vitamin termelésében, és korábban egyiküknél sem mérték a 25-D-vitamin szintjét. Alig 10%-uk sze­dett vitaminokat tartalmazó táplálékkiegészítőt a vizsgálat idején, és több mint 90%-ukat makacs csont- vagy izomfájdalmak miatt vizs­gálták ki, legalább egy évvel a 25-D-vitamin szintjének mérése előtt.

A vizsgált személyek 93%-a bizonyult 25-D-vitamin-hiányosnak. Vala­mennyi kelet-afrikai vagy latin-amerikai származású személynek ala­csony volt a 25-D-vitamin-szintje (ez konkrétan azt jelenti, hogy egyi­küknél sem mértek 20 ng/ml-t meghaladó értéket), és ugyanezt tapasz­talták a délkelet-ázsiai származásúak 89%-ánál is. Az pedig végképp meglepte a kutatókat, hogy az összes afroamerikai, az összes észak­amerikai indián, valamint 83%-ban a fehér bőrű páciensek is D-vita­min-hiányosnak bizonyultak.

A legfiatalabb pácienseknél mérték a legalacsonyabb D-vitamin­szinteket, és azon ötből, akiknél a szérum 25-D-vitamin-szintjét kimutathatatlanul alacsonynak találták, négyen harmincöt év alattiak voltak. A vizsgált páciensek jelentős része egészen más diagnózist és kezelést kapott. Egy 23 éves fehér nőnél például depressziót, nem degeneratív jellegű ízületi betegséget és derékfájást állapítottak meg, és vényköteles nem szteroid jellegű gyulladáscsökkentőket írtak fel neki. Egy 58 esztendős afroamerikai férfinál ugyanakkor egész sor külön­féle egészségügyi rendellenességet diagnosztizáltak, és ennek megfele­lően számos különféle gyógyszerrel kezelték, köztük narkotikumokkal és antidepresszánssal is.

Elképzelhető, hogy e súlyos egészségügyi problémák egy része vagy akár mindegyike is elkerülhető lett volna azzal, ha e pácienseknél fenn­tartják a 25-D-vitamin megfelelő szintjét?

A depressziós tünetekéi komolyan kell venni

Ha a depressziós tünetek csak az év egy bizonyos részében jelentkez­nek, az nem jelenti azt, hogy csupán a fejünkben léteznek. Legyen az szezonális vagy nem szezonális depresszió, tüneteit mindig nagyon komolyan kell venni. Aki makacs, két hétnél hosszabb ideig tartó szo­morúságot tapasztal, amihez alvászavarok, az étvágy, a koncentrációs képesség és az energiaszint megváltozása társul, feltétlenül kérje szak­ember segítségét! Ez különösen annál fontos, akinek megfordul a fe­jében az öngyilkosság gondolata vagy az, hogy ártson magának.

Nincs műszer, amellyel mérni lehetne a depressziót – de akkor ho­gyan állapítják meg az orvosok, hogy a kezelések, például a fényterápia, beválnak-e? A depressziós páciensek kezelés előtti és utáni állapotát egyfajta „depresszióminősítő skálán” értékelik. Kikérdezik a pácien­seket, és arra kérik őket, hogy pontozzák, mennyire érzik magukat szomorúnak, bűntudatosnak, étvágytalannak, öngyilkosságra hajla­mosnak stb.

Ez után a pontokat összeadva kapják meg a depressziós összpontszámot. A kezelés után ismét felteszik ugyanezeket a kérdé­seket. Ha a pontszám ekkor azonos vagy magasabb, mint korábban volt, akkor a kezelést hatástalannak – netán a páciens állapotát ron­tó na k – minősítik. Ha azonban alacsonyabb lesz a pontérték, akkor a kezelés hatásosnak tekinthető.

Premenstruacios szindrórna

A premenstruációs szindróma (PMS) arra a tünetegyüttesre utal, amely a nők havi menstruációs ciklusához kapcsolódóan rendszeresen lép fel. E tünetek jellemzően 5-11 nappal a menstruáció kezdete előtt jelent­keznek, és a menstruáció kezdetekor el is múlnak.

PMS gyakrabban fordul elő a húszas évek vége és a negyvenes évek eleje között, illetve azon nőknél, akik legalább egyszer szültek már, akiknek a családjában előfordult major depresszió vagy súlyosabb hangulati rendellenesség, például SAD. Korábban úgy vélték, hogy a PMS tüneteit a hormonegyensúly menstruációs ciklus alatt fellépő zavara okozza.

Ma viszont már tudjuk, hogy a PMS-t a nem kielégítő szerotoninszint idézi elő – ez az a vegyület, amely az idegek között üzeneteket közvetítve a nyugalom, a boldogság és az éberség érzeté­vel tölt el bennünket. A menstruáció előtt a szerotoninszint termé­szetesen lecsökken, aztán a menstruáció kezdetekor visszaáll a normá­lis szintre. Ha egy nőnek már eleve alacsony volt a szerotoninszintje, a PMS jelentkezése olyankor várható, ha a szint a lelki egészség fenn­tartásához szükséges érték alá csökken.

Több kutató is igazolta, hogy a PMS jól reagál a fényterápiára

An­nak, hogy miért csökkenti a PMS tüneteit az erős fény, igen egyszerű a magyarázata: az erős megvilágítás hatására nő a szervezet szeroto­ninszintje. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a D-vitamin segít szabá­lyozni egy másik „hangulatjavító” hormon, a dopamin termelését is. A fényterápia PMS elleni alkalmazásáról az utóbbi évtized egyik leg­fontosabb cikkét dr. D. J. Anderson publikálta a Journal ofObstetrics and Gynecology című szaklapban. Dr. Anderson hat hónapon át vizs­gált egy 20 nőből álló csoportot, akik addig hiába próbálkoztak egy sor különféle módszerrel, nem sikerült enyhíteni súlyos és makacs PMS-es panaszaikat. A résztvevők négy egymást követő menstruációs perió­dusban napi 15-29 perces fénykezelést kaptak.

Könnyen lehet, hogy ez az állapot a D-vitaminnal is összefügg

Mivel a petefészek hormonjai hatással vannak a kalcium, a magnézium és a D-vitamin anyagcseréjére is, a tudósok már jó ideje úgy vélik, hogy a PMS egyik oka ezen mikrotápanyagok alacsony szintje lehet.

A PMS tünetei

Ön akkor szenved PMS-ben, ha menstruációs periódusával összefüggésben az alábbiak közül legalább öt tünetet tapasztat:

• szomorúság és reménytelenség, esetleg öngyilkossági gondolatok
• szorongás vagy feszültség
• hangulatingadozások sírási rohamokkal
• makacs ingerlékenység vagy harag, ami másokra is hatással van
• érdektelenség a mindennapos tevékenység és a kapcsolatok iránt
• összpontosítási nehézségek
• kimerültség vagy enerváltság
• mohó vágy bizonyos ételek iránt vagy falási rohamok
• alvászavarok
• az az érzés, hogy nem ura a saját életének
• testi tünetek, például felfúvódottság, emlőérzékenység, fejfájás, izom- vagy ízületi fájdalom

Vannak nők, akik a havi ciklusukkal kapcsolatban egy rnásik mellék­hatást tapasztalnak: menstruációs migrént. Erről a rendellenességről is kimutatták, hogy összefügg az alacsony D-vitamin- és kalcium­szinttel. Korábban már láttuk, mennyire gyakori a D-vitamin-hiány a krónikus migrénben szenvedőknél; ez a menstruációtól függetlenül és a férfiak esetében is igaz.

Több műszakos szindróma

Amerikaiak tízmilliói dolgoznak éjszakai műszakban. E személyek gyakran tapasztalnak különféle problémákat, például a pszichológiai rendellenességek nagyobb kockázatát vagy a kimerültség okozta bal­esetek valószínűségének a növekedését. Az éjszakai műszakban dolgo­zók körében emellett nagyobb a szívbetegség, a rák, a cukorbetegség és az emésztőrendszeri betegségek kockázata is.

Bár az éjszakai műszakért többet kell fizetni, és egészségügyi prob­lémákat is okoz a munkásoknál, a mai világban sajnos elengedhetet­len, hogy egyesek kedvezőtlen időbeosztással dolgozzanak. Bizonyos iparágakban – például az olajfinomításban, a fuvarozásban vagy a ha­józásban – nem állhat le éjszakára a munka, máshol gazdasági okok­ból célszerű folyamatosan működtetni az üzemeket. A rendőrségnek, a mentőknek és a tűzoltóknak is állandóan ügyeletben kell lenniük, és bizonyos üzletek is nyitva tartanak éjszaka.

Akik éjszakai műszakban dolgoznak, azért tapasztalnak problémá­kat, mert életüket a cirkadián ritmussal ellentétesen kénytelenek szer­vezni. Akármilyen sokat dolgozott is valaki az éjszakai műszakban, amikor hazafelé tart, hogy lefeküdjön, a szabadban a nappali fény ha­tására biológiai órája azt mondja a szervezetének, hogy itt az ideje felkelni. Ez az oka annak, hogy aki így dolgozik, az nemigen tudja ki­aludni magát napközben.

Az alváshiány halmozódó jellegű

Elsősorban ez az oka annak, hogy a munkájukat éjszakai műszakban végzőknek nehézséget okoz fennmaradniuk, és a munkán kívül is ke­vésbé képesek teljes életet élni. Ezek az emberek ráadásul nagy árat fizetnek a másokkal való kapcsolataik terén, és a háztartás körüli teen­dőiket sem képesek maradéktalanul ellátni.

A fényterápia az éjszakai műszakban dolgozókon is segít!

Számos tanulmány mutatta ki, hogy a fényterápia rendkívül sokat segíthet az éjszakai műszakban dolgozóknak a munkarendjükhöz való alkalmazkodásban. Az éjszakai műszakos dolgozókat alkalmazó cé­geknek ki kellene használniuk az erős megvilágításos módszert a mun­kahelyi morál javítása, valamint a munka közbeni hibák és balesetek számának a csökkentése érdekében. Ehhez nélkülözhetetlen a megfe­lelő intenzitású fényt kibocsátó eszközök felszerelése, és a megvilágí­tás oly módon történő időzítése, hogy azzal a dolgozók biológiai óráját a napirendjükhöz hangolják.

Tippek az éjszakai műszakban dolgozóknak:

• Csökkentse munkája során az egymás után teljesített éjszakai műsza­kok számát! Az éjszakai műszakban dolgozók kevesebbet alszanak, mint nappalos társaik. Emiatt ahogy telnek a napok, egyre inkább al­váshiányossá válnak.
  Ha a vállalt éjszakai műszakok számát ötre vagy kevesebbre csökkenti, és köztük mindig kihagy néhány napot, akkor sokkal nagyobb esélye lesz rá, hogy megszűnik az alváshiányos állapot. Ha pedig a szokásos 8 óra helyett 12 órás műszakokban dolgozik, ilye­nekből ne vállaljon egymás után négynél többet! Több egymást köve­tő éjszakai műszak után ideális esetben 48 órás pihenőt kell kapnia.
• Kerülje a túl hosszú műszakokat, a nagymértékű túlórázást és a túl rövid szünetekkel végzett munkát!
• Kerülje a hosszú ingázást, mivel azzal olyan időt pazarol el, amit al­vásra is fordíthatna!
• Hetente lehetőleg legfeljebb egyszer váltson műszakot! Az efféle váltoga­tással jóval nehezebb megbirkózni, mint a folyamatosan azonos műszak­ban végzett munkával. A műszakváltás sorrendje is fontos lehet. Könnyebb, ha először az első, aztán a második, végül a harmadik műszakban dolgozik, mint ha az elsőt a harmadik követné, azt pedig a második.
• A szabadnapjain feltétlenül aludjon eleget! Gyakorolja a „jó alváshi­giéniát” azzal, hogy előre megtervezi alvását, és nem fogyaszt koffeint, alkoholt vagy nikotint, amelyek megnehezítenék az elalvást vagy az álomban maradást.
• Igyekezzen nem használni serkentőszereket – ez a vény nélkül kapha­tó és a vényköteles készítményekre egyaránt vonatkozik! A koffeines és ébren tartó tabletták csak átmenetileg képesek elhitetni a szerve­zettel, hogy rendben működik, ami viszont csak még súlyosabb za­vart okoz a cirkadián ritmusban.

Alvászavarok és az idősek gondozása

Egyre gyakrabban és egyre sikeresebben használnak erős fényt egy sor olyan rendellenesség kezelésére, amelyek az idősebbeket érintik – kü­lönösen az alvászavarok ellen, illetve a demencia bizonyos formái, pél­dául az Alzheimer-kór esetén.

Szeretne éjjel jobban aludni? Próbálja ki a következőket!

• Délután 2 óra után fogyasszon kevesebb koffeint (a koffeines üdítőitalokat is ideértve), és kerülje az alkoholt!
• Lefekvés előtt igyon kevesebbet, hogy ne ébressze fel hólyagjának feszülése!
• A lefekvést megelőző időszakban ne fogyasszon nehéz éteteket!
• Kerülje a nikotint, az ugyanis nem nyugtató, hanem élénkítő hatású!
• Mozogjon rendszeresen, de csak kora délutánig – késő délután vagy este már ne!
• Lefekvés előtt lazítson forró fürdővel!
• Mindennap ugyanakkor feküdjön le és keljen fel – még a hétvégéken is!

Akinek alvászavarai krónikussá válnak, annak érdemes lehet megpróbálkoz­nia a fénykezeléssel.

Ahogy az emberek öregszenek, cirkadián ritmusuk ellaposodik, és egy­re hajlamosabbá válnak az alvászavarokra. Ez általában abban jelent­kezik, hogy túl korán fekszenek le, aztán még hajnal előtt felkelnek gyakran már éjjel három óra körül. A legszélsőségesebb esetekben az idős otthonok lakói a nappal vagy éjszaka bármely órájában elalhatnak, és olyan is akad közöttük, aki a nap minden órájának egy részét átalussza.

A reggel, ébredés után végzett fénykezelés és a szezonális depressziónál említett elvek betartása eléggé hatásosan képes normá­lis tempóra állítani az idősek biológiai óráját, és helyreállítani cirkadián ritmusukat. Egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy mi­lyen megvilágítást alkalmazzanak az időseknél – nem csupán terápiás célokból, hanem az otthonukban, illetve az idős otthonokban is.

A hagyományos, 10 000 lux erősségű, teljes spektru­mú fényt kibocsátó fénydobozokkal ellentétben a kék fényű eszközök -nem meglepő módon – csak kék fényt bocsátanak ki, egészen pon­tosan 526 nanométer hullámhosszú fényt. A kék fénnyel történő ke­zelést már jó ideje alkalmazzák sikeresen sárgaságban szenvedő új­szülöttek kezelésére.

A kék fénnyel végzett kezeléseknek számos előnyük lehet

Egy nem­rég folytatott vizsgálat például megállapította, hogy a kék fény hasz­nálata segít az irodai dolgozóknak éberebbnek maradni napközben, csökkenti este tapasztalt kimerültségüket, és jobbá teszi éjszakai al­vásukat is. Egyes kutatások szerint ennek az lehet az oka, hogy a kék fény a szem egy nemrég felfedezett fotoreceptorára hat. A kezelés se­gíthet azokon, akiknél a hagyományos fényterápia nem elég hatásos. Más, jelenleg is folyó vizsgálatok azt igyekeznek kideríteni, vannak-e másfajta fénykezelések – például az egyéni melatoninritrnushoz iga­zított terápia, vagy „hajnalszimuláció” -, amelyek javíthatják az egyé­nek egészségét és teljesítőképességét.

Az a felfedezés, hogy nemcsak a hipotalamuszunkban, hanem az egész testünkben is vannak biológiai óráink, szintén igen fontos. Ezek a kutatási eredmények eredetileg muslicák és egerek vizsgálata so­rán születtek. Ezután azonban megjelent egy olyan tanulmány, amely óriási visszhangot keltett a cirkadián ritmussal foglalkozó szakembe­rek körében.

A szerzőknek úgy sikerült helyesen beállítani vizsgálati alanyaik biológiai óráját, hogy bekötötték a szemüket, és a térdhajla­tukat világították meg. Bár az eredményt másoknak nemigen sikerült megismételniük, a felfedezésnek igen jelentős folyományai vannak. Megnöveli ugyanis annak valószínűségét, hogy hamarosan képessé válunk egy sor egyéb, a cirkadián ritmus felborulásával összefüggő ál­lapot kezelésére – például a szívbetegségére, a cukorbetegségére, sőt akár a rákéra is.

Az éjszakai világítás veszélyei

A fény szervezetünkre gyakorolt rendkívül nagy hatásának nem kí­vánt következményei is lehetnek – egy friss kutatás szerint kapcsolat mutatható ki az éjszakai megvilágítás és a rák között. Az összefüggést dr. Eva Schernhammer figyelte meg először, akinek az tűnt fel, hogy két kollégájánál – egészséges, a harmincas éveikben járó nőknél – is rák alakult ki, holott nem állt fenn náluk a betegség egyetlen rizikó­tényezője sem, és korábbi daganataik sem voltak.

Dr. Schernhammer 1992 és 1999 között egy bécsi kórház rákos betegekkel foglalkozó osztályán dolgozott, és rendes munkaidején felül havonta tíz éjsza­kai ügyeletet is vállalnia kellett. Amikor három évvel később a Harvard Egyetem Orvosi Karára került, kíváncsiságból megvizsgálta az ott csaknem 27 000 ápolónőtől gyűjtött egészségügyi, életmódbeli és munkával kapcsolatos feljegyzéseket.

Az eredmények azt sugallják, hogy az éjszakai megvilágítás nem­csak az emlőrák kockázatát növelheti, hanem néhány más daganatos betegségét is – hogy ez valóban így van-e, azt további kutatásoknak kell megállapítaniuk.Arra is rávilágítanak, milyen rendkívül nagy ha­tással van a fény a szervezetünkre, konkrétan a különféle betegségek, például a rák elleni küzdelem képességére.

Valójában nem maga a fény az ártalmas, hanem az, amit a fény tesz a szervezet élettani folyama­taival

Mint kiderült ugyanis, a melatonin, vagyis az este, napnyugta után beköszöntő álmosságot okozó hormon igen hatékony rákellenes vegyület. Valamennyi sejtnek vannak melatoninreceptorai – a rákos sejteket is beleértve. Ha egy emlőráksejthez melatoninmolekula kö­tődik, az ellensúlyozza az ösztrogén sejtosztódást serkentő hatását.

A melatonin emellett hatással van a nemi hormonokra is, ami talán arra is magyarázatot adhat, hogy miért nyújt védelmet a szaporodási ciklussal összefüggő daganatok – a petefészek-, a méh-, az emlő- és a hererák – ellen. A melatonin rákellenes hatásának egy másik eleme az, hogy képes fokozni a szervezetben azon immunsejtek termelését, amelyek kifejezetten a rákos sejteket támadják meg.

Ez nyilvánvalóan más fényben tünteti fel az éjszakai műszak intézményét is.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.