• D-vitamin
• szolárium

Érdemes-e szoláriumozni?

Egy tökéletes világban mindenkinek elegendő ideje és lehetősége lenne arra, hogy annyi időt töltsön a napon, amennyi elég az egészség fenn­tartásához szükséges mennyiségű D-vitamin termeléséhez. Ez külö­nösen tavasztól őszig lenne fontos, hogy az emberek télre kellő kész­letet gyűjtsenek. Sajnos azonban nem ilyen világban élünk, és az élet (no meg a munkahelyi öltözködési szabályok) általában gátolja e cél elérését.

A szolárium használata segít a D-vitamin előállításában?

Naponta nagyjából egymillió amerikai fekszik be szoláriumba, hogy jobban érezze magát és jobban nézzen ki. Bár nem kívánjuk magát a szoláriumozást népszerűsíteni, hiszünk abban, hogy az így kapott UV-B-sugárdózis segít előállítani azt a D-vitamint, ami az egészségéhez és a jó közérzetéhez kell.

Elment az eszünk?

Hiszen már az Egészség­ügyi Világszervezet (WHO) a szoláriumot is felvette a rákkeltő ténye­zők hivatalos listájára. Itt ajánljuk a szoláriumot, miközben minden más szakértő gyakorlatilag hadat üzent a barnító-szalonoknak?

Realisták vagyunk!

Tudjuk, hogy önök közül sokan továbbra is eljár­nak majd szoláriumozni, mert élvezik, hogy szépen lebarnulnak, és kellemesen érzik magukat. Ugyanakkor megértjük az aggodalmakat is: a szoláriumozás komoly gondokat okozhat azoknál, akik nincse­nek tisztában a berendezések biztonságos használatának szabályai­val – és különösen a fiataloknál, akiknek a bőre akár maradandóan károsodhat. Ha valaki tisztában van az összes fontos ténnyel, akkor jogában áll eldönteni, hogy természetes vagy mesterséges eredetű UV-B-sugárzást kíván-e élvezni. Nevetsé­ges és őszintén szólva felelőtlen dolog bizonyos szervezetek részéről, hogy a szoláriumot az arzénnal és a mustárgázzal emlegetik egy lapon.

Ugyanezt mondhatnánk talán a nátriumról és a telített zsírokról is?

Persze hogy nem. Szükség van rájuk az életben maradásunkhoz, mint ahogy szükségünk van a mértékletes UV-B-sugárzásra is. Éppen ez a lényeg: a mértékletesség. Mindennek ismeretében tehát ha úgy dönt, hogy szoláriumban barnul, ügyeljen a módszer felelős alkalmazására.

Szerencsére a szoláriumszakma szintén igyekszik sokat tenni azért, hogy megfelelő minőségellenőrzést vezessen be, alkalmazottait pe­dig képzésben részesítse és bizonyítványokkal lássa el.

A természetes napfényhez hasonlóan a szoláriumban is „túlsüttethetjük” magunkat, ami növeli a nem melanoma bőrrákok és a bőr idő előtti elöre­gedésének a kockázatát.

Elsősorban ellenőrizni kell, hogy a választott barnítószalonban megfelelő berendezéseket használnak-e. E szalonokban régebben olyan napágyakat alkalmaztak, amelyek nagy intenzitású UV-B-sugárzást bocsátottak ki. Amikor kiderült, hogy az UV-B-sugárzásnak köze le­het az alapsejtes karcinóma és az elszarusodó laphámrák kialakulásá­hoz, az iparágban átálltak a csak UV-A-sugárzást kibocsátó, nagy­nyomású lámpák használatára, amelyeket biztonságosnak gondoltak, hiszen nem okoztak leégést.

Az utóbbi időkben ezért inkább közepes és kis nyomású fénycsöveket használnak, ame­lyek a napfényéhez hasonló arányban bocsátanak ki UV-A- és UV-B-sugarakat (94-97,5% UV-A, és 6-2,5% UV-B). Mielőtt ön szoláriumoz-na, győződjön meg róla, hogy a napágyban kis nyomású fényforrásokat használnak-e (az a jó, ha nem kerek lámpák, hanem hosszúkás fény­csövek vannak benne). A nagy nyomású lámpákat használó beren­dezéseket nemcsak azért kell elkerülni, mert bőrkárosodást és bőrrákot okozhatnak, hanem azért is, mert egyáltalán nem járulnak hozzá a bőrben zajló D-vitamin-termeléshez.

Ha segítségre van szüksége, olyan szalont keressen, amelynek sze­mélyzetét egy szakmai szervezet minősítette.

Egy megfelelően képzett és minősített alkalmazottnak a következőket kell tennie:

• Megbeszéli önnel a bőrtípusával és a szoláriumozási időt feltüntető táblázat használatával kapcsolatos kérdéseket, és ügyel rá, hogy ön­nek mindig rendelkezésére álljanak ezek az információk.
• Olyan szoláriumozási programot javasol, amely mértékletesen bar­nítja, és nemcsak a leégést, de még a bőrpírt is elkerüli.
• Segítséget tud adni minden olyan tényezővel kapcsolatosan, amelyek miatt rosszul reagálhat az UV-sugárzásra (bizonyos gyógyszerek, fogamzásgátló tabletták, kozmetikumok vagy szappanok növelhetik a napfény-érzékenységi reakciók kockázatát).
• Megfelelő védőszemüveget ad, és tájékoztatja annak használatáról. – Első szoláriumozása alatt végig segítséget nyújt.

Tisztában kell lennie azzal, hogy a napfénynek általában ki nem tett testrészeken még így is bőrpír keletkezhet – ez újabb ok arra, hogy az ajánlott 0,75 MED-nél is kevesebb ideig feküdjön a nap­ágyban!

Ha ön tart az UV-B-sugárzás okozta lehetséges károsodástól, és nem áll szándékában lebarnulni, akkor élvezze az UV-B-sugárzás va­lamennyi egészségügyi előnyét az 1 MED érték 25%-ának megfelelő idejű szoláriumozással (ez 4000 NE D-vitamin bevitelének felel meg). A szolárium használatának egyik legnépszerűbb célja az, hogy az em­ber egy kis „alapszínt” szerezzen, mielőtt a tengerpartra vagy nyaral­ni utazna.

A nyaralás előtti szoláriumozással elérhető védelem nagyjából olyan, mint ha SPF2-es vagy SPF3-as fényvédő szert használt volna (itt is számít a bőrtípus) – ez azt jelenti, hogy így két-háromszor annyi időt lehet tölteni a napon, mint előbarnulás nélkül.

Vannak, akik otthoni használatra is vásárolnak szoláriumot. Az ilyen berendezések használata­kor ugyanazokat az irányelveket és útmutatásokat kell követni, mint a barnítószalonokban vagy napozás közben. Különösen fontos a túlzott besugárzás elkerülése – a berendezés könnyű hozzáférhetősége miatt igen csábító lehet ez a lehetőség. Vásárlás előtt feltétlenül győződjön meg róla, hogy a választott berendezés közepes vagy kis nyomású lám­pákat használ-e – az ezek által kibocsátott sugárzás UV-A/UV-B ará­nya hasonlít ugyanis a legjobban a természetes napfényéhez.

D-vitamin pótlás szoláriumozással?

Ha az ön szervezete valami okból nem tudja rendesen felszívni az étrendjéből a D-vitamint, kérdezze meg orvosától, hogy nem lehetne-e szoláriumozással megszüntetni D-vitamin-hiányát! A D-vitamin-fel­szívódási zavarokat okozó rendellenességek közül a három leggyako­ribb a Crohn-betegség, a gyulladásos bélbetegség és a cisztás fibrózis.

Az UV-B-sugárzást kibocsátó lámpákat az 1930-as években fejlesz­tették ki különféle egészségügyi problémák kezelésére. A ma ismert szoláriumok azonban csak jóval később jelentek meg. Friedrich Wolff svájci mérnököt tartják a „szoláriurnozás atyjának”. Wolff néhány év­tizeddel ezelőtt az ibolyántúli fény sportolókra gyakorolt hatásait ta­nulmányozta, és eközben vette észre, hogy alanyainak bőre szépen le­barnult. Ebből kiindulva alapozta meg a szoláriumipart.

Útmutató a szoláriumozáshoz

• Tájékozódjon! Ismerje meg az UV-sugárzás előnyös és hátrányos hatásait, és védje a testét!
• Használjon kis vagy közepes nyomású lámpákat! Azokat a szoláriumokat keresse, amelyekben fénycsövek vannak, nem pedig kerek lámpák! Kérdezze meg a szalon munkatársát, biztos-e abban, hogy kis nyomású lámpákat használnak (azaz olyanokat, amelyek megfelelő arányban bocsátanak ki UV-A-és UV-B-sugarakat]! A nagy nyomású lámpák csak UV-A-sugarakat bocsáta­nak ki, amelyek a bőrbe mélyen behatolva bőrrákot és ráncosodást okozhat­nak, illetve az immunrendszert is megváltoztathatják. A szoláriumokhoz használt fénycsövek mindig UV-B-sugárzást bocsátanak ki, a nagy nyomású lámpák pedig UV-A-sugárzást.
• Hallgasson a józan eszére, és legyen mértékletes! Az ebben a fejezetben adott útmutatás segítségével állapítsa meg, mennyi UV-besugárzásra van szüksége! Ne feledje, hogy a szoláriumok a trópusi napsütéssel egyenértékű ibolyántúli sugárzást bocsátanak ki! Ne használja a berendezést a gyártó által ajánlott időtartam 50%-ánál vagy az általam ajánlott időtartamnál tovább (a kettő közül a kisebbet vegye figyelembe]! Védje az arcát, és használjon fényvédő ajakkrémet!
• Legyen tisztában az olaj használatának következményeivel! Ha olajat dörzsöl a bőrébe, az ellaposítja annak legfelső rétegét, a szaruréteget, amely apró tükrök sokaságaként veri vissza az UV-A- és UV-B-sugarakat, így az egyéb­ként visszaverődő UV-A- és UV-B-sugarak jelentős része is behatol a bőrébe. Ha ilyen terméket használ, legalább 30%-kal csökkentse a megvilágítási időt!
• Viseljen védőszemüveget! Ellenőrizze, hogy a szemüveg tökéletesen illeszkedik-e a bőréhez! Ha a helyszínen kapott szemüveget használ, győződjön meg róla, hogy azt minden használat után, megfelelően sterilizál­ják-e, mivel így megelőzhetők a szemfertőzések! Ha nem biztos a megfelelő sterilizálásban, inkább vegyen magának saját szemüveget!
• Legyen tekintettet az egészségi állapotára! Ha lupusszal kezelik, vagy időnként herpeszes kiütései vannak, az UV-sugárzás (a szoláriumból és a napfényből származó is) aktivizálhatja ezeket a rendellenességeket. Ha a szervezetében ott van a herpeszvírus, az érintett területek, például az ajak vagy a nemi szervek környékének UV-besugárzása aktív állapotba hozhatja a vírust, ami kiütések megjelenéséhez vezet. Bizonyos gyógyszerek, például antibiotikumok, antihisztaminok, nyugtatók, vízhajtók és fogamzásgátlók, fokozhatják bőre UV-sugárzással szembeni érzékenységét.

Most, hogy már ön is tudja, mennyire fontos a D-vitamin a jó egészséghez, reméljük, hogy a szoláriumra nem úgy tekint majd, mint a barna bőr „előállítójára”, hanem mint olyan terápiás eszközre, amely serkenti szervezete D-vitamin-termelését.

Evolúció és alkalmazkodás a terheléshez

Néha túlságosan alábecsüljük az emberi test képességeit. Az emberek nem töpörödnek össze, nem esnek darabokra, nem „kapcsolnak ki” a stressz első jeleire. Az emberi szervezet valójában a „túlterhelés elve” alapján működik – ha külső erők érik, úgy alkalmazkodik, hogy erő­sebbé válik. A jelenségre számos példa található a szervezetünkben.

Izmaink nem pattannak el, és a csontjaink se roppannak össze, ha rendszeresen nehéz súlyokat emelünk, hanem nagyobbá és erőseb­bé válnak, hogy meg tudjanak birkózni a megnövekedett terheléssel. A szívünk és a tüdőnk nem robban szét vagy omlik össze, ha reggelen­te futni járunk, hanem inkább hatékonyabbá válnak, a tüdőkapacitá­sunk pedig megnő. Az inaink és a kötőszalagjaink sem szakadnak el, amikor nyújtógyakorlatokat végzünk – hanem hajlékonyabbá válnak.

Ugyanez érvényes a bőrre és a napozásra is.

Ha a bőrünket rendsze­resen és mértékletesen napoztatjuk, úgy alkalmazkodik, hogy a nap­sugárzást elnyelő melanint termel, és ezzel igyekszik megvédeni ma­gát a későbbi leégésekkel szemben. Emellett a DNS-javító enzimeket is fokozottabb működésre serkenti. Az emberi szervezetnek ez a ter­mészetes alkalmazkodása a külső stresszhez. No persze a hosszabb fényszegény periódus után minden átmenet nélkül, hosszú időn át ér­kező erős napsütés azért leégést fog okozni, mint ahogy a hirtelen és szélsőséges fizikai megterhelés is kárt tehet a csontokban és izmok­ban, illetve a szívben.

Azt se szabad elfeledni, hogy a bőr nem kizárólag a napfény elleni védekezés céljából alakult ki – hanem egyebek közt azért is, hogy le­hetővé tegye a létfontosságút D-vitamin napfény segítségével történő előállítását. Emellett egy komplett DNS-javító rendszere is van olyan enzimekből, amelyeknek az a feladata, hogy helyreállítsa, illetve ép anyagokkal cserélje ki a sérült DNS-t.

Napellenes aktivisták

A napellenes aktivisták úgy érvelnek, hogy ha különbséget teszünk a nem melanoma típusú bőrrák okai és a melanoma okai között, azzal valójában csak összezavarjuk a kérdést – szerintük az embernek min­den esetben kerülnie kell a napfényt. Teljesen figyelmen kívül hagy­ják azt a tényt, hogy bizonyos mennyiségű napfény nélkülözhetetlen az egészséghez és a fennmaradáshoz.

Azt a napsütésmennyiséget, amely potenciálisan halálos melanomát okoz – vagyis azt a mennyi­séget, amitől leégünk -, feltétlenül el kell kerülni, ám nem szabad tel­jesen lemondani a mértékletes és rendszeres napozásról, hiszen az a szervezet fő D-vitamin-forrása, és csak a ritkán halálos, könnyen ke­zelhető nem melanoma típusú bőrrák kockázatát növeli.

Vannak, akik annyira szeretnek napozni, illetve szoláriumozni, hogy a nem melanoma típusú bőrrák kockázatát is hajlandók vállalni a napfény kínálta lehetséges előnyök érdekében. Mások úgy dönthet­nek, hogy csak annyi UV-B-sugárzásnak teszik ki magukat, amennyi feltétlenül szükséges az egészséges D-vitamin-szint eléréséhez és fenn­tartásához. Ezt a döntést ki-ki maga hozhatja csak meg.

Ha viszont teljesen meg­fosztjuk szervezetünket az UV-B-sugárzástól, és az étrendünk, illetve a bevett D-vitamin-pótlás sem tartalmaz a szervezet igényeinek fede­zésére elegendő D-vitamint, az igen súlyos egészségügyi problémák­hoz vezethet.

A Holick-féle útmutató napozáshoz

A Holick-féLe útmutató az ésszerű napozáshoz segítséget nyújt annak ki­számításában, hogy kinek-kinek mennyi napozásra van szüksége a meg­felelő D-vitamin-szint fenntartásához. A dolog nagyon egyszerű. Először is önnek meg kell becsülnie, hogy mennyi idő kellene az enyhe leégéshez (ami csak bőrpírral jár – az ennek eléréséhez szükséges időt 1 MED-nek nevezik], majd hali két-három alkalommal ezen időtartam negyedéig-feléig napoztathatja testfelülete 25%-át (például a karját és a lábát).

Ezt az útmutatást szoláriumozáskor is használhatja, de ott semmiképpen se lépje túl a gyártó által ajánlott maxi­mális kezelési idő felét!

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.