D-vitamin

Mi a bőrrák? Hogyan alakul ki?

Szervezetünk akkor működik normálisan, ha a különböző szerveket, például a prosztatát, az emlőt vagy a vastagbelet alkotó sejtek ren­dezett módon növekednek, szaporodnak és cserélődnek. Néha azon­ban előfordul, hogy túl gyorsan osztódnak, és ellenőrizetlen szapo­rodásba kezdenek, ami aztán a rák kialakulásához vezethet.

Bőrrák olyankor jön létre, ha ez a folyamat a bőrsejteket érinti. A bőrráknak többféle változata van, amelyek két nagy csoportba sorolhatók: nem melanoma típusú bőrrákok és melanoma.

1. Nem melanoma típusú bőrrákok

Az e csoportba tartozó dagana­tok messze leggyakoribb típusai az alapsejtes karcinóma (basalioma) és az elszarusodó laphámrák (spinalioma). A basalioma a felhám alapsejtjeit érinti, és ez a leggyakoribb nem melanoma típusú bőrrák. Általában a bőr napnak leginkább kitett és emiatt legkönnyebben le­égő részein alakul ki, például az orron, az arcon, a fülek felső szélén és a kézfejen. Gyakran kicsiny dudorként jelenik meg, amelynek felü­lete sima és gyöngyházszerű. Máskor sebhelyhez hasonlít, és nyomás­ra tömörnek érződik. A basalioma idővel megnőhet és más környező szövetekre is átterjedhet, de a test egyéb részeiben csak ritkán képez áttétet.

A spinalioma is azon bőrfelületeken a leggyakoribb, amelyeket a leg­nagyobb valószínűséggel ér túl sok napfény. Sok esetben tömör, piros csomóként jelenik meg. A daganat száraz, viszketés és kissé pikkelyes lehet, vérezhet, vagy kéreg képződhet rajta. Elég ritkán ugyan, de átter­jedhet a közeli nyirokcsomókra is (a nyirokcsomók termelik és raktá­rozzák a fertőzések és a rák ellen harcoló immunsejteket). A spinalioma olyan bőrfelületeken is kialakulhat, amelyek megégtek, vegyi anyagok­kal érintkeztek, vagy amelyeken keresztül röntgenkezelést végeztek.

Jegyezzük meg! A nem melanoma típusú bőrrák mindkét említett típusáról úgy tartják, hogy azokat a napfénnyel való huzamosabb érintkezés okozza. Az ilyen érintkezés hosszú évek alatt károsíthatja a bőrsejteket, így azok elkezdhetnek ellenőrizetlenül szaporodni. A napfény emellett az évek során oly módon változtathatja meg a bőr immunrendszerének működését, hogy az végül nem ismeri fel a rákos bőrsejteket, így nem is tesz ellenük semmit.

A p53 jelű „minőség-ellenőrző” gén szerepe a bőrrákban

A kutatók emellett megvizsgálták a p53 jelű „minőség-ellenőrző” gént is, amelynek az a feladata, hogy kijavíttassa a sérült sejtet, vagy előidézze annak „öngyilkosságát” (apoptózis). Egyre több a bizonyíték arra, hogy a túlzásba vitt napozás károsíthatja a p53 génrendszert. Minden ember sejtjeiben két p53 gén van,  egy-egy mindkét szülő­től. Ha az egyik p53 gén megsérül, a bőrsejt megbetegszik és rendel­lenesen kezd osztódni, így egy pikkelyes megjelenésű rák előtti álla­pot alakul ki, az úgynevezett szoláris keratózis.

Ha mindkét p53 gén károsodik, és képtelen rendesen ellátni a feladatát, az ellenőrizetlenül szaporodó bőrsejtekből nem melanoma típusú bőrrák alakulhat ki. A p53 gén annyira fontos, hogy a Science című folyóirat szerkesztői az év molekulájának választották, és a Newsweek címlapján is szerepelt.

A gyerekkorban kezdett napozás növeli a nem melanoma bőrrák kialakulását?

Annak valószínűsége, hogy valakinél nem melanoma típusú bőrrák alakuljon ki nagyobb lesz akkor, ha az illető már gyermek-, serdülő ­vagy fiatal felnőttkorában is napozott. Ezekben a korai években a bőr különösen könnyen leég. És persze számít az is, hogy az élet minél korábbi szakaszában károsodnak a bőrsejtek, annál hosszabb időn át van rá esélyük, hogy mutálódott állapotukban gyors szaporodásnak induljanak, és annál több idő van a második p53 gén károsodására.

Ne feledjük, nem mindenkinél alakul ki bőrrák, aki fiatalkorától kezdve erős napfénynek van kitéve! Vannak, akik genetikailag hajla­mosabbak a betegségre.

Ez érthetővé teszi, miért van az, hogy egye­seknél kialakul a nem melanoma típusú bőrrák, másoknál viszont nem, noha azonos a bőrtípusuk és ugyanannyi időt töltöttek a napon. A DNS-javító enzimekkel kapcsolatos betegségekben, például xeroderrna pigmentosumban (XP) szenvedők körében is jóval meghaladja az átlagosat a bőrrák előfordulási kockázata. Az XP egyébként egy igen ritka bőrbetegség, amelynek következtében az érintettek rendkívül ér­zékenyek lesznek a napfényre. Az XP oka a bőrsejtek UV-sugárzással szembeni túlérzékenysége, amit e sejtek DNS-javító rendszerének hibá­ja vált ki.

Akinek ilyen betegsége van, annak a bőre idő előtt öregedik, és több bőrrák is kialakulhat rajta. Az XP-t általában már csecsemő­korban felismerik, amikor a gyermeknél súlyos bőrproblémák jelentkez­nek, egyebek közt a bőr kivörösödése és pikkelyes hámlása, valamint a szeplősödés. Az első bőrrákok általában már kora gyermekkorban kialakulnak, és ekkortól kezdve észlelhetők a krónikus szemproblémák is. A betegség jelenleg nem gyógyítható, és az egyetlen lehetséges megoldás az, hogy az érintetteknek kerülniük kell a napfényt.

2. Melanoma

A melanoma egészen más történet. Bár viszonylag rit­ka, sokkal veszélyesebb a nem melanoma típusú bőrráknál. Az összes bőrdaganatnak nem egészen 5%-a melanoma, ám ezek okozzák a bőr­rákkal összefüggő halálozások java részét – Amerikában például évente átlagosan 8600 áldozatot szednek. Annak a kockázata, hogy valaki az élete folyamán melanomban betegszik meg, nagyjából egy az ötvenhez a fehér bőrű lakosság körében, egy az ezerhez a fekete bőrűeknél, és egy a kétszázhoz a la­tin-amerikai származásúaknál.

A melanoma kialakulásána

A melanomák a felhám és az irha közötti pigmenttermelő sejtek­ben, az úgynevezett melanocytákban alakulnak ki. Amikor a melano­cyták elrákosodnak, azaz rosszindulatéivá válnak, ellenőrizetlen szapo­rodásba kezdenek, és agresszívan terjeszkednek a környező egészséges szövetekben. Egyes esetekben a melanoma csak a bőrre korlátozódik, de gyakoribb, hogy a vér vagy a nyiroknedv közvetítésével áttétet ké­pez a csontokban, illetve más szervekben, például az agyban, a tüdő­ben és a májban.

Vannak esetek, amikor a melanoma egy meglévő anyajegyben vagy diszpláziás (más néven rendellenes fejlődésű) anya­jegyben alakul ki, de gyakoribb, hogy a bőr egy addig ép részén jele­nik meg. A férfiaknál a hát felső részén a leggyakoribb, a nőknél pedig a lábakon, de bárhol máshol is előfordulhat.

A melanoma a kifejezetten világos bőrűek körében a leggyakoribb

Illetve azoknál, akiknek sok anyajegyük van, és minden népcsoport tagjainál előfordulhat. Általában lapos, barna vagy fekete anyajegy­re hasonlít, amelynek szabálytalan, egyenetlen a szegélye. A folt rend­szerint nem szimmetrikus. A melanomás foltok átmérője gyakran a 6 millimétert is meghaladja.

Vigyázat! Ha egy meglévő anyajegy alakja, mérete vagy színe akár csak kis mértékben is, de megváltozik, az melanomát jelezhet. A melanoma lehet csomós vagy gömbölyded, megváltoztat­hatja a színét, pörk képződhet rajta, nedv szivároghat belőle vagy vé­rezhet is.

A melanoma kockázati tényezői

A melanomának jó néhány kockázati tényezője van, amelyek közül a túlzott napozás csak az egyik. Melanoma olyan személyeknél is kialakulhat, akik nem szoktak kimenni a napra, és gyakran a test olyan részén képződik, amelyet egyébként sem nagyon ér napfény.

A napsu­gárzással össze nem függő kockázati tényezőt sorolok fel:

  • Öröklődés. Ha két vagy több családtagjának is volt melanomája, ak­kor sokkal valószínűbb, hogy valakinél kialakuljon ez a daganat.
  • Diszpláziás anyajegy. Az anyajegyeknek ez a fajtája a közönséges anyajegynél nagyobb valószínűséggel alakul át melanomává.
  • Sok közönséges anyajegy. Akinek a testén ötvennél több anyajegy van, annál jelentősen megnövekszik a melanoma kialakulásának kockázata, mivel ez a rosszindulatú daganat sok esetben egy közön­séges anyajegy melanocytáiból indul ki.
  • Legyengült immunrendszer. Akinek az immunrendszerét legyengí­tette valamilyen más rákos betegség, egyes szervátültetés után fel­írt gyógyszerek (például ciklosporin) szedése vagy az AIDS, annál nagyobb eséllyel alakul ki melanoma.
  • Korábbi melanoma. Akinek már volt melanomája, annál nagyobb a kockázata annak, hogy újból megjelenik a daganat.
  • Hibásan működő DNS-javító rendszer. Az igen ritka xeroderma pigmentosum (XP) nevű bőrbetegségben szenvedőknek általában hibás a DNS-javító rendszerük, ezért nagyobb náluk a melanoma kialakulásának kockázata.

Ezzel el is jutottunk a napozás és a melanoma közötti összefüggéshez

Úgy tűnik, hogy a barnuláshoz szükséges normális napozás nem okoz melanomát. Dr. Cedric Garland, dr. Frank Garland és dr. Ed Gorham számos úttörő tanulmányt készített, amelyekből az derült ki, hogy:

A szabadban dolgozók körében ritkább a melanoma, mint a zárt he­lyen dolgozóknál.

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok néhány évszázadon át vidékies, mezőgazdasági ország volt, amelynek polgá­rai főként a szabadban dolgoztak, a melanoma annyira ritkának szá­mított, hogy arról statisztikákat is csak az 1950-es években kezdtek vezetni.

Most akkor mi van?

Miért nő a rnelanoma előfordulási gyakorisága oly gyorsan, évi 2%-kai több, mint 30 esztendeje? A válasz talán meg­lepő: azért, mert az emberek munkájuk során kevesebb időt tölte­nek a napon. A leégés a melanoma fontos kockázati tényezője, és mi­vel manapság már egyre kevesebben és egyre kevesebbet dolgoznak a szabadban, nem éri őket olyan rendszeresen napsütés, mint a koráb­bi nemzedékek tagjait. Emiatt ha mégis a napra mennek, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy nem barnulni fognak, hanem leégni.

A melanoma gyakoriságának növekedésére adható másik magya­rázat talán még meglepőbb!

Az ok eszerint a fényvédő szerek 1950-es években elkezdődött használata. Mielőtt azonban bárki szaladna ki­dobni a fényvédő szereit, gyorsan felhívjuk a figyelmét arra, hogy azok a készítmények, amelyek hozzájárulhattak a melanoma gyakoribbá vá­lásához, csak az UV-B-sugárzás ellen védtek. Az elmúlt években azonban a fényvédő szerek e típusát fo­kozatosan kiszorították azok a készítmények, amelyek az UV-A- és az UV-B-sugárzást egyaránt kiszűrik.

A fényvédő szereket azért fejlesz­tették ki, hogy elkerülhető legyen a leégés, és az emberek több időt tölt­hessenek a napon – akár napozással, akár szabadidős tevékenységek­kel. Noha azok a korai készítmények hatékonyan védtek meg a leégést okozó UV-B-sugaraktól, az UV-A-sugárzás ellen semmit sem értek. Akkoriban úgy vélték, hogy az UV-A-sugárzás nem is ártalmas, mi­vel nem voltak olyan nyilvánvaló hatásai, mint a leégés. A melanomás esetek számának növekedése részben talán éppen annak tulajdonít­ható, hogy mivel a csak UV-B ellen védő készítmények valóban meg­akadályozták e sugárzás káros hatásainak kialakulását, az emberek a napon sok időt töltve jelentős dózisú UV-A-besugárzásban részesül­tek.

Az UV-A-sugárzás mélyen behatol a felhámba és az irhába, és ott károsíthatja a melanocytákat, illetve ronthatja az immunrendszer működését.

Ma már tudjuk, hogy az UV-A-sugárzás is közrejátszhat a melanoma kialakulásában, és a koz­metikai ipar olyan fényvédő szereket dobott piacra, amelyek az UV-A-és az UV-B-sugárzástól egyaránt védenek. Aki a leégés ellen akar vé­dekezni, minden esetben ilyen, úgynevezett széles spektrumú fényvédő szert használjon! Olyan terméket keressen, amelyen egyértelműen jel­zik, hogy az UV-A- és az UV-B-sugárzás ellen is véd, mivel még ma is kaphatók régi összetételű készítmények.

Jegyezzük meg! Azt is tudni kell, hogy egyet­len fényvédő szer sem nyújthat teljes védelmet!

Mindennek ismeretében nagyon fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy a melanoma általában olyan testrészeken keletkezik, amelyeket nem vagy csak ritkán ér napfény, és hogy olyan személyeknél is kiala­kulhat, akik alig mennek a napra – ez a két tény egyértelműen arra utal, hogy a napfény talán nem rizikótényezője e súlyos betegségnek.

Agresszív melanoma

Csak az utóbbi években végzett kutatások nyomán kezdett végre fény derülni arra, hogy miért annyira agresszív a melanoma, miért képes oly rendkívül hatékonyan és gyorsan terjedni, és közben megőrizni tulajdonságait. Más rákos sejteknek idő kell a terjeszkedéshez, és gyakran eléggé nehézkesen mozognak, ám a melanomának nem kell külön megtanulnia, hogyan érje el a távoli szöveteket és okozzon ott károkat.

A rákos sejtek egyik helyről a másikra történő átterjedése, az úgy­nevezett metasztázis általában igen rossz hatásfokú, sok lépésből álló folyamat, amelynek során a rákos sejteknek számos akadályt kell le­küzdeniük. Először is be kell hatolniuk a környező szövetekbe, és utat kell találniuk a vér- vagy a nyirokkeringésbe, hogy azzal egy távolabbi helyre vitessék magukat, majd ott „kiszállva” új kolóniákat hozzanak létre.

Úgy tűnik, hogy a melanoma számára pofonegyszerű megten­ni ezt az utat – és ma már azt is tudjuk, hogy miért. Kiderült, hogy a rákos sejtekké átalakuló melanocytákban azonnal működésbe lép egy addig szunnyadó folyamat, amely lehetővé teszi számukra a testen be­lüli gyors utazást.

A melanoma “ébredési” folyamata

Ezen „ébredési” folyamatban kulcsfontosságú a Slug nevű gén. E génnek normális esetben a magzati korban van szerepe, amikor lehetővé teszi, hogy a melanocyták szétterjedjenek az anyaméhben fejlődő szervezetben. A melanocyták a magzat középagyában terme­lődnek, és onnan az embrionális fejlődés során vándorolnak szét a szervezet más pontjaira, elsősorban a bőrbe. Miután elérik úti céljukat, a Slug gén kikapcsolódik bennük.

Kutatási eredmények! 2005-ben a kutatók felfe­dezték, hogy amikor a melanocyták rosszindulatúvá válnak, a Slug gén ismét aktiválódik, azaz bekapcsolt állapotba kerül. Az érintett sejtek így azonnal képessé válnak a szervezetben való terjeszkedésre, ahol elsősorban az agyat “veszik célba”.

Úgy tűnik, vissza akarnak térni oda, ahonnan származnak. A gén gyakorlatilag megparancsolja a sejtek­nek, hogy térjenek haza, sőt még térképet is ad nekik az utazáshoz. Ez az oka annak, hogy a melanoma annyira veszélyes. A Slug gén újbóli bekapcsolásával a melanomasejtek óriási előnyre tesznek szert, hiszen könnyedén szétterjedhetnek a szervezetben.

A világosabb bőrű (kevésbé pigmentéit és ezért kevésbé védett) emberek körében nagyobb az esélye a bőrrák kialaku­lásának, mint a sötétebb bőrű (erősebben pigmentált és jobban védett) embereknél.

A tudósok a melanintartalom alapján hat típusba sorol­ják az emberi bőrt:

Milyen a bőrtípusom?
Ha nem tudja, milyen típusú a bőre és mekkora önnél a bőrrák kialakulásá­nak viszonylagos kockázata, a táblázat segítségével kiderítheti.
Mindig leégek, soha nem barnulok, fehér bőrű és szeplős, szőke vagy vörös hajú vagyok (ilyenek az albínók, egyes vörös hajú emberek, a skandináv és kelta származású emberek egy része).1. típusú bőröm van
Könnyen leégek, nehezen barnulok, fehér bőrű vagyok (ilyenek az észak-európai és germán származású emberek, egyes skandináv és kelta származásúak).2. típusú bőröm van
Néha leégek, és fokozatosan barnulok (ilyenek a mediterrán és közel-keleti származású emberek).3. típusú bőröm van
Ritkán égek le, és mindig lebarnulok (ilyenek a kelet-ázsiai szár­mazású emberek, valamint az indiaiak és pakisztániak egy része).4. típusú bőröm van
Szinte soha nem égek le, mindig lebarnulok, közepesen vagy nagyon sötét bőröm van (ilyenek az afrikai és délkelet-ázsiai származású emberek, valamint az indiaiak és pakisztániak egy része).5. típusú bőröm van
Soha nem égek te, és nagyon sötétre barnulok (ilyenek a „kékesfekete" bőrű emberek, azaz a nagyon sötét bőrű afrikai vagy ázsiai származásúak, például tamilok).6. típusú bőröm van

A bőrrák egyik “előnye”, hogy látható!

A bőrrák egyik legsajátosabb vonása az, hogy az összes többi ráktí­pussal ellentétben ez a daganat látható. Ha mindenki nagy figyelmet fordítana a bőrrák korai stádiumban való felismerésére, és e célból rendszeres önvizsgálatot végezne, a nem melanoma típuséi bőrrák ha­lálozási rátája gyakorlatilag nullára csökkenhetne. Tudjuk, hogyan le­het korai stádiumaiban kezelni a bőrrákot, ami rendkívül nagy jelen­tőségű az állapot súlyosságának csökkentése szempontjából.

Jegyezzük meg! A bőrrák korai észlelésének és kezelésének kulcsa tehát nagyrészt kinek-kinek a saját kezében van. Nincs ok sem pánikra, sem túlreagálásra, viszont legyen ön is éber, és legyen tisztában azzal, hogy mit keres.

Önellenőrzés fontossága a bőrünkön

Mint ahogy a nőknek rendszeres emlőönvizsgálatot javasolnak, ugyanúgy kellene mindenkinek ellenőriznie időnként a bőrét, hogy nem észlelhetők-e rajta bőrrákra utaló korai jelek. A vizsgálat gyako­risága az adott személy esetében fennálló kockázati tényezőktől függ. Ha önnek vagy egy közeli hozzátartozójának volt már bőrrákja, vagy más rizikótényezők állnak fenn – például világos a bőre, könnyen leég, sokat volt a napon gyermekkorában -, akkor havi egy vizsgálat java­solt.

Máskülönben valószínűleg elég félévente egyszer elvégezni a vizs­gálatot. A naponkénti ellenőrzés inkább árt, mint használ, mivel így nehezebb észrevenni azokat a csekély változásokat, amelyek korai stádiumú bőrrákra utalhatnak. Bőrrákra utaló jel lehet a bőr megjelenésének változása, például egy új kinövés vagy egy nem gyógyuló seb.

Az alábbi tünetek nem melanoma típusú bőrrákra utalhatnak:

  • kisméretű, sima, fényes vagy „viaszos” külsejű csomó
  • tömör, vöröses csomó
  • olyan csomó, amelyik vérzik, vagy amelyen pörk képződik
  • lapos, vörös folt, amelynek érdes vagy pikkelyes a felszíne, és amely viszkethet
  • sebhelyszerű kinövés, amely fokozatosan növekszik
Vigyázat! Aki ezen elváltozások bármelyikét észleli a bőrén, azonnal forduljon orvoshoz, hogy kiderítsék az okot!

No és mik a melanoma jelei?

A bőrráknak ez a ritka, de roppant veszélyes változata általában szabálytalan alakú lapos foltként jele­nik meg, amelynek színe a foltos világosbarnától a feketéig változhat. A melanoma általában legalább 6 mm átmérőjű. A folt felszíne pörkösödhet, illetve vérezhet is. Leggyakrabban a hát felső részén, a tör­zsön, a köldök környékén, a láb hátsó oldalán, a lábszáron, a fejen vagy a nyakon jelenik meg, de előfordulhat a nemi szervek környékén is.

Forduljon orvoshoz, ha egy anyajegyének megváltozik a mérete, alak­ja vagy színe, ha új anyajegyet lát, vagy ha egy anyajegy furcsának, illetve csúnyának tűnik vagy növekedésnek indul.

Fontos tudni, hogy a fájdalom nem tartozik a bőrrákra utaló tünetek közé! A bőrrák csak nagyon előrehaladott állapotában kezd el fájni vagy csípni. A lényeg tehát az, hogy akinél a melanoma legkisebb gyanítja is felmerül, azon­nal forduljon orvoshoz.

Melanomára utalhatnak az alábbi figyelmeztető jelek:

  • Aszimmetria: a folt egyik fele nem hasonlít a másikhoz
  • Szabálytalan határ: a folt széle csipkés vagy rosszul kirajzolódó
  • Változó szín: a folt egyes részei nem egyforma színűek; lehet világos- és sötétbarna, fekete, néha fehér, vörös vagy kékes is
  • Nagy átmérő: a folt átmérője meghaladja a 6 mm-t

Ha ön rendszeresen megvizsgálja a bőrét, akkor hozzá fog szokni, mi számít rajta normálisnak. Amennyiben a vizsgálat során bármi gya­núsat észlel, azonnal forduljon orvoshoz! Ne feledje, minél korábban fedezik fel a bőrrákot, annál egyszerűbb lesz a kezelése, és annál na­gyobb a gyógyulás esélye. Ha az orvos gyanúsnak talál egy elválto­zást, biopsziát fog kérni. Ezen egyszerű, járóbeteg-ellátás keretében végzett művelet során helyi érzéstelenítésben eltávolítanak egy keve­set a gyanús szövetből, majd mikroszkóp alatt megvizsgálják.

Ha bőrrákot állapítanak meg, akkor is többféle kezelési lehetőség van

Az orvos célja az lesz, hogy teljesen eltávolítsa, illetve elpusztítsa a rákot úgy, hogy közben a lehető legkisebb sebhely maradjon hátra. Az alkalmazott sebészi beavatkozások közé tartozik a krioterápia (a sej­tek elpusztítása cseppfolyós nitrogénnel), a lézeres műtét (amelynek során lézerrel metszik ki vagy párologtatják el a daganatot), a köret és kauterizáció (előbb egy kanálszerű pengével kaparják ki a daganatot, majd elektromos tűvel pusztítják el a környező szöveteket).

Egyes ese­tekben más kezelési módszereket (például sugárkezelést vagy kemo­terápiát) is alkalmazhatnak, önállóan vagy az előzőekkel kombinálva. Az alkalmazott kezelés és utókezelés minden esetben egy sor egyedi tényezőtől függ, egyebek közt a rák helyétől és nagyságától, a hegesedés kockázatától, valamint a páciens életkorától, egészségi állapotától és kórtörténetétől.

Hogyan kell megvizsgálnia a testét, hogy nincs-e bőrrákja?

Az önvizsgálatot fürdés után célszerű elvégezni. Vizsgálja meg magát egy jól megvilágított helyiségben egy egész alakot mutató és egy kézitükör segítsé­gével. Először is ismerkedjen meg a testével: jegyezze meg, hol vannak és hogyan néznek ki az anyajegyei, a szeplői és bőrének egyéb foltjai! Figyelje meg, nem észlel-e rajtuk bármilyen változást – például a méretükben, a felületükben vagy a színükben, illetve hogy nem jelent-e meg valahol nem gyógyuló seb.

Vegye figyelembe az alábbi tanácsokat is:

  • Mindenhol vizsgálja meg magát, beleértve a köldöke belső részét, a farpofái közti területet és a nemi szerveket is (ne feledje, a melanoma gyakran a test napnak ki nem tett részein alakul ki)!
  • Először vizsgálja meg a testét elölről és hátulról, majd felemelt karral mindkét oldatáról is!
  • Hajlítsa be a könyökét, és vizsgálja meg alaposan a tenyerét, a kézfejét, valamint alkarja és felkarja külső és belső oldalát is!
  • Vizsgálja meg a lába elülső és hátulsó oldalát is!
  • Üljön le, és nézze meg alaposan a lábfejét, beleértve a lábujjak közét is!
  • Vizsgálja meg az arcát, a nyakát és a fejbőrét is! Szükség esetén használjon fésűt vagy hajszárítót ahhoz, hogy a haját félretolva jobban lássa az egyes területeket!

Sajnálatos tény, hogy a bőr nap okozta károsodása szinte teljes egé­szében gyermekkorban és fiatal felnőttkorban keletkezik. Aki elmúlt harmincéves, annál a nem melanoma típusú bőrrák és a melanoma kockázatát növelő, napfény okozta károsodások zöme már bekövetke­zett. Persze ilyenkor is csökkenthető valamelyest a bőrrák kockázata azzal, ha a továbbiakban mértékkel napozunk. (Az is igaz azonban, hogy bár az élet korai szakaszában történt leégések növelik ugyan a bőrrák kockázatát, semmiképpen sem jelentik azt, hogy biztosan bőr­rákunk lesz.)

Harmincéves kor után a korai észlelésre célszerű fektetni a hangsúlyt

Nagyon fontos az is, hogy fiatalabb családtagjaink­nak elmagyarázzuk a tartós napozás és az időnkénti leégések veszé­lyeit. Mondjuk el nekik, hogyan élvezhetik biztonságosan a napozás előnyeit (nagyon egyszerű, hamarosan részletesen ismertetem a teen­dőket)! Ha valaki elmúlt 70 éves, annak nem érdemes azzal foglalkoz­nia, hogy a bőrráktól való félelmében kerülje a napsütést. Aki ennyi idős, és már sokat volt a napon, annál az esetleges károsodás már úgy­is régen megtörtént.

A korosabbaknak ezért egyrészt a bőrrák időben való észlelésére kell odafigyelniük, másrészt arra, hogy elég időt tölt­senek a napon a megfelelő 25-D-vitamin-színt fenntartásához. Az idős személyeknél sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy a D-vitamin­hiány és az abból eredő csontritkulás miatti csípőcsonttörésben hal­nak meg, mint annak, hogy a bőrrák áldozatává válnak.

Jegyezzük meg! Aki még nincs 30 esztendős és már sok időt töltött védelem nélkül a napon, az jól teszi, ha a továbbiakban csak annyi UV-sugárzásnak teszi ki magát, amennyi a jó egészség fenntartásához szükséges. Különösen fontos, hogy védekezzen a leégés ellen, és ne lépje túl az ésszerű napozásra megadott korlátokat.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.