• D-vitamin

Kérdések és válaszok a D-vitaminról

Általános jellegű kérdések:

(K- kérdés, V-válasz)

K: Mi történik, ha az ember megfőzi a D-vitaminban gazdag ételt, például a vad lazacot? Elvész-e a D-vitamin hatásossága?

V: A D-vitamin viszonylag stabil vegyület, így a tárolás, a feldolgozás és a főzés kevéssé befolyásolja a hatásosságát. A víz forráspontján, 100 °C-on nem bomlik le.

K: Ha olajban sütöm a halat, abból elvész a D-vitamin?

V: Igen, az olajban való sütés közben a D-vitamin több mint 50%-a kárba vész. Jobb, ha a halat inkább párolja vagy sütőben-grillsütőben készíti el.

K: Kölcsönhatásba léphet-e a D-vitamin valamilyen gyógyszerrel?

V: A D-vitamin semmilyen gyógyszerrel nem lép kölcsönhatásba. Van­nak viszont bizonyos gyógyszerek, például a görcsoldók, az AIDS elleni szerek vagy a prednizolon, amelyek fokozzák a 25-D-vitamin lebontását, ezért a betegeknek növelniük kell D-vitamin-bevitelü­ket.

K: Van-e örökletes tényezője a 25-D-vitamin-szintfenntartására való ké­pességnek?

V: Léteznek bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy genetikai tényezők­nek is van némi szerepük a D-vitamin-ellátottság fenntartására való képességben. Tapasztalataim szerint azonban ha az ember napi 1500-2000 NE D-vitamint vesz be, és nincs elhízva, akkor e mennyiség rendszerint elég D-vitamin-szükségleteinek a fedezésére.

K: Termel-e a szervezet D-vitamint az ablakon át besütőnapfény segítsé­gével? Mennyit számít, fia felhős az ég?

V: Az ablaküvegen áthaladó napfény egyáltalán nem segíti elő a D-vi­tamin termelődését a bőrben, mivel az üveg elnyeli az ahhoz szük­séges UV-B-sugárzást. Bőrét közvetlen napsütésnek kell érnie ah­hoz, hogy D-vitamint tudjon termelni. A felhőtakaró csökkenti a felszínre érő UV-B-sugárzás mennyiségét, és akár 50-75%-kal is visszafoghatja a D3-vitamin szintézisét.

K: Van-e olyan életkor, amelyben a D-vitamin készítmények nem hasz­nálnak?

V: A D-vitamin-készítmények szedése a gyerekeknél és a leg­különbözőbb korú felnőtteknél egyaránt hatékony. Az öregedés nem befolyásolja a szervezet D-vitamin-felszívó képességét, füg­getlenül attól, hogy az ételekből vagy táplálékkiegészítőkből szár­mazik. Az újszülötteknek életük első évében naponta legalább 400 NE-t tanácsos adni, de még 1000 NE sem okoz problémát.

K: Befolyásolja-e az öregedés a bőröm D-vitamin-termelő képességét?

V: Igen, de a bőr kapacitása olyan nagy, hogy még a 70 éves korra vár­ható 70%-os visszaesés ellenére is képes lesz bőven eleget termelni, csak nagyobb bőrfelületet kell napoztatnia.

K: Azt hallottam, hogy a D-vitaminnal együtt fontos magnéziumot is szed­ni. Van ennek valami oka?

V: A D-vitamin mellett nem szükséges magnéziumot szedni, mivel az nem befolyásolja felszívódásának hatékonyságát.

K: Mennyi kalciumot ajánlott szedni napi 1000 NE D-vitamin mellé?

V: Az általános javaslatok szerint 50 éves korig a felnőtteknek napi 1000 mg, 50 éves kor felett napi 1200 mg kalciumot tanácsos szed­ni. A tinédzsereknek csontjaik maximális egészsége érdekében napi 1300 mg-ra van szükségük.

K: Nem baj, ha a D-vitamint kalciumpótlás nélkül szedem?

V: Nem. Ám ha azt szeretné, hogy a D-vitamin maximális hatást fejt­sen ki a csontjaira, akkor akár ételekkel, akár kalciumpótlással napi 1000-1200 mg-ot kell bevinnie, az életkorától függően.

K: Hatnak-e a szénsavas üdítők a D-vitamin vagy kalciumszintre?

V: Nem, egyáltalán nem hatnak rájuk.

K: A D-vitamin-szintvizsgálata előtt abba kell-e hagyni a D-vitaminsze­dését?

V: Nincs rá szükség.

K: Kialakulhat-e D-vitamin-mérgezés, ha valaki napozik D-vitaminban gazdag étrendnél, és D-vitaminos táplálékkiegészítőt is szed?

V: Mivel nagyon kevés ételben van D-vitamin, és annak mennyisé­ge is csekély a szervezet igényeihez képest, a magam részéről két­lem, hogy napi egy darab 1000-2000 NE-s kapszula vagy tabletta bevételétől D-vitamin-mérgezése lehetne. A napozással szintén nem lehet túladagolni a vitamint. Az irodalmi adatok szerint a fel­nőtteknek legalább öt hónapon át kell napi 10 000 NE-t megha­ladó mennyiségű D-vitamint beszedniük ahhoz, hogy mérgezés alakulhasson ki. Ám ha önnek szarkoidózisa vagy más granulóma jellegű betegsége (például tuberkulózisa) van, akkor elképzelhető, hogy érzékenyebb a D-vitaminra, ezért feltétlenül kérje ki orvosa tanácsát!

K: Jó D-vitamin forrás-e a tenyésztettlazac?

V: Munkatársaimmal azt találtuk, hogy a tenyésztett lazacban a vadon halászott lazac D-vitamin-tartalmának csak 10-25%-a van.

K: Miért nevezik egyes tankönyvek a D-vitamint a legmérgezőbb vita­minnak?

V: Tény, hogy a legtöbb tankönyvben a D-vitamint a legmérgezőbb vi­taminként mutatják be – pedig erről szó sincs. Az A-vitamin sok­kal mérgezőbb, és nagyon nagy koncentrációban rövid idő alatt halált okozhat. (Ezt Alaszka korai felfedezői tapasztalták először, amikor jegesmedvemájra fanyalodva súlyos A-vitamin-mérgezés alakult ki náluk, és többen bele is haltak.) Mivel folyamatosan je­lennek meg újabb adatok a D-vitamin biztonságosságáról, arra szá­mítok, hogy hamarosan átírják a tankönyveket.

K: Érdemes-e ellenőriztetni az olyan gyermekek 25-D-vitamin-szintjét, akik nemigen isznak tejet, és állandóan fényvédő krémet használnak?

V: Ebben az esetben nem alaptalan elvégeztetni a vizsgálatot. Ez segít meggyőzni önt és a gyermekorvost arról, hogy a gyermek D-vita­min-hiányos-e, vagy sem, illetve hogy D-vitamin-kezelésre szorul-e. Mivel azonban elég költséges vizsgálatról van szó, gyakran aján­lom azt, hogy egyszerűen adjanak a gyerekeknek napi 1000 NE D-vitamint, valamint egy 400 NE D-vitamint is tartalmazó multi-vitamint.

K: Számít-e az ajánlott napozás ideje szempontjából az, hogy milyen nap­szak van?

V: A napszak sokat számít, mivel a napfény mindig más szögben esik be. Kora délelőtt és késő délután még nyáron is nagyon nehéz D-vitamint előállítani, déli 12 és 14 óra között viszont sokkal több fog termelődni, mint akár 10, akár 15 órakor (lásd a táblázatokat a 222. oldaltól).

K: Léteznek-e emberi használatra szánt, D-vitamin-termelést serkentő villanykörték?

V: Az izzólámpák fényétől szemernyi D-vitamin sem termelődik. Ahhoz olyan lámpára van szükség, amely UV-B-sugárzást bocsát ki. A Sperti-lámpa az egyetlen, a felügyeleti szervek által is engedé­lyezett, D-vitamin-termelést serkentő lámpa. A fénycsövekkel mű­ködő szoláriumok is bocsátanak ki UV-B-sugárzást.

K: Számít-e valamit, hogy viselek-e napszemüveget napozás közben?

V: Mindig azt javaslom, hogy használjanak valamiféle arcvédőt és napszemüveget, amivel csökkenthető a szürke-hályog kialakulá­sának a kockázata.

K: Lebomlik-e a D-vitamin, ha felforralom a tejet?

V: A tehéntej forralása nem bontja le a D-vitamint, mivel az legalább 150 °C-ig hőstabil vegyület.

K: Jobban felszívódik a D-vitamin a vitaminozott tejtermékekből vagy gyümölcslevekből?

V: Munkatársaimmal nemrég fejeztük be a Minute Maid nevű vita­minozott narancslé vizsgálatát, és azt találtuk, hogy a D-vitamin biológiai hozzáférhetőségében nincs különbség a vitaminozott gyümölcslé, a vitaminozott tej és a D-vitaminos táplálékkiegészí­tő között.

K: Azt hallottam, hogy a fölözött vagy zsírmentes tejből nem szívódik fel olyan jól a D-vitamin. Igaz ez?

V: A D-vitamin pontosan ugyanolyan jól szívódik fel a fölözött és a zsírmentes tejből is, mint a teljes tejből. A D-vitamin hatékony fel­szívásához nincs szükség zsír jelenlétére.

K: Nem jól tudom, hogy a D-vitamin zsírban oldódó vegyület? Vagy talán van egy vízben oldódó változata is, és azzal dúsítják a narancslevet és a fölözött tejet?

V: A narancsléhez D-vitamint adnak, amely így vízoldékonnyá válik. A fölözött tejben ugyanolyan D-vitamin van, mint a teljes tejben, és biológiailag tökéletesen hozzáférhető.

K: Lemosom-e a bőrömről az ott termelődött D-vitamint, ha a napozás után 30 percen belül lezuhanyozom vagy megfürdöm?

V: Nem. A D-vitamin a bőr élő sejtjeiben termelődik, és nem lehet le­mosni.

A D-vitamin adagolással kapcsolatos kérdések

K: A D-vitamin szedésének megkezdése után mennyi ideig tart, mire meg­emelkedik a 25-D-vitarnin-szint?

V: Tapasztala szerint a napi 1000 NE D-vitamint szedő felnőt­teknél a vegyület vérben mért szintje öt-hat hét elteltével tetőzik. Amikor a pácienseimet nyolc héten át hetente egyszer 50 000 NE D,-vitaminnal kezeltem, a vitamin vérben mért szintje már az első alkalom után nőni kezdett, és a nyolcadik héten tetőzött.

K: Van-e valamilyen előnye annak, ha a napi dózist több kisebb adagra szétosztva veszem be?

V: Nincs előnye annak, ha kis adagokat vesz be a napi egyszeri 1000-2000 NE helyett. Mi több, teljesen mindegy, hogy naponta vesz be 2000 NE D-vitamint, hetente 14 000 NE-t, vagy havonta 60 000 NE-t, az eredmény ugyanaz lesz. Gyakran adok a betegeimnek két­hetente 50 000 NE D9-vitamint, de ha így elfeledkeznek róla, akkor a havi egyszer 100 000 NE is megfelel.

K: Nyáron is kell szedni D-vitamint?

V: Ha gyakran van módja az ésszerű napozásra a nyári hónapok­ban, vagy ha napfényes vidéken él, akkor nem feltétlenül van szük­sége táplálékkiegészítőre. Sokkal könnyebb azonban rászokni, ha egész évben szedi a készítményt. Napozással nem lehet a mérge­zésig túladagolni a D-vitamint, ezért bármennyi napfényhez jut is a nyári hónapokban, az a napi 1000-2000 NE, ami a gyógysze­rekben van, nem árthat. Mindenki szedjen napi 1000-2000 NE D-vitamint, plusz egy 400 NE D-vitamint tartal­mazó multivitamint is. Ettől nem fog a D-vitamin felhalmozód­ni a szervezetében, viszont ha beleszokik a rendszeres szedésbe, kisebb lesz a valószínűsége annak, hogy télen megfeledkezik róla.

K: Hány egység D-vitamint kellene elfogyasztani ahhoz,hogy az mérgező legyen?

V: D-vitamin-mérgezés csak akkor fordulhat elő, ha egy felnőtt naponta több mint 10 000 NE D-vitamint visz be legalább hat hónapon át. Az öt hónapig napi 10 000 NE D-vitaminnal kezelt férfiaknál sem­milyen mérgezéses tünet nem volt megfigyelhető. A napozással, szoláriumozással vagy UV-B-lámpa segítségével termelt D-vitamint nem lehet túladagolni, akármennyi UV-B-sugárzás éri is a testét.

K: Melyik a legjobb módja a D-vitamin pótlásnak a tablettát lenyelni kép­telen gyermekek számára?

V: Csecsemőknek gyermekgyógyászati vitamincseppek formájában is beadható a D-vitamin (lásd a Források című részt a 313. oldalon). Ha van olyan gyermeke, aki nem akarja vagy nem tudja lenyelni a tablettát, azt össze is törheti neki, vagy egy gélkapszulát felvág­va annak tartalmát tejbe vagy gyümölcslébe nyomhatja. Viszony­lag nemrég jelent meg a boltokban egy kiváló termék, amelyet si­keresen használtam kis pácienseimnél: a cseppfolyós D-vitamin.

K: Muszáj-e a D-vitamin ajánlott mennyiségét valamilyen zsírral együtt bevenni?

V: Nem. Laboratóriumomban kimutattuk például, hogy a D-vitamin biológiailag egyformán hozzáférhető a kukoricacsíra-olajból, a tej­ből és a narancsléből.

K: Hogyan gondoskodhat egy vegetáriánus vagy vega arról, hogy elegendő D-vitaminhoz jusson?

V: A vegáknak naponta legalább 1000 NE (de lehetőleg 2000 NE) D-vitaminos táplálékkiegészítőre van szükségük – a multivitaminon felül. Azok a vegák, akiket aggaszt az állati eredetű D-vitamin, használhatnak D-vitamint tartalmazó készítményt is, azt ugyanis élesztőből állítják elő.

K: Mit javasol a vega, illetve vegetáriánus gyermekek számára?

V: Azt tanácsolom, hogy minden gyermek – így a vegák is – vegyen be naponta legalább 400 NE (és lehetőleg 1000 NE) D-vitamint, valamint egy multivitamint is – ez különösen fontos akkor, ha túl keveset vannak a napon.

K: Ha valaki nem D-vitamin-hiányos, milyen vény nélkül kapható D-vita­min-készítményt érdemes szednie, és mekkora adagban?

V: Amennyiben valaki nem D-vitamin-hiányos, e kedvező állapot fenntartásához naponta legalább 1000 NE D.,- vagy D,-vitamin, továbbá egy 400 NE D-vitamint tartalmazó multivitamin szedé­sét ajánlom. D-vitamin-hiány esetén e dózis két-háromszorosát kell szedni, tehát napi 2000-3000 NE D-vitamint, plusz azt az egy multivitamint. Ha valaki súlyosan D-vitamin-hiányos, az fordul­jon orvosához, mert lehet, hogy vényköteles szerekkel végzett kezelésre szorul.

K: A D-vitamin vényköteles változata különbözik valamiben a vény nélkül kaphatótól?

V: Az Egyesült Államokban receptre csak D,-vitamin, más néven ergokalciferol kapható, 50 000 NE-s kapszula, vagy millilite­renként 8000 NE-t tartalmazó folyadék formájában (gyermekek számára). Egyes vény nélkül kapható táplálékkiegészítőkben is D7­vitamin van, amely pontosan ugyanolyan hatékony, mint a D3-vi­tamin.

K: Okozhat-e kimerültséget a hiány orvoslására szedett, vényre kapott 50 000 NE-s D,-vitamin?

V: Úgy tapasztaltam, hogy egyes pácienseim, akik 50 000 NE D,-vita­mint szednek, valóban kimerültnek érzik magukat. Ez véleményem szerint inkább a zselatinkapszula miatt lehet, és nem az 50 000 NE D-vitamin miatt. Próbálja meg felvágni a kapszulát, dobja azt egy pohár tejbe vagy narancslébe, és igya meg (a kapszula nélkül)!

K: Vannak-e mellékhatásai annak, ha valaki egy alkalommal vesz be 50 000 NE-t?

V: Tapasztalatom szerint 50 000 NE D,-vitamin egyszeri bevétele nem jár mellékhatásokkal. Egyes páciensek azonban nem képesek tolerálni ilyen mennyiséget, és emésztőrendszeri panaszok jelent­kezhetnek náluk. Lehetséges, hogy ennek nem a vitamin, hanem ismét csak a zselatinkapszula az oka. Tehát tegyék azt, amit fentebb javasoltam.

K: Hogyan ismerhető fel a D-vitamin-mérgezés?

V: A D-vitamin-mérgezést sokszor elég nehéz felismerni. A diagnó­zist a vér biokémiai vizsgálata alapján állítják fel: D-vitamin-mér­gezésről akkor van szó, ha a vér kalciumszintje magas (általában magasabb, mint 10,4 mg/dl), a 25-D-vitamin szintje pedig nagyon magas, általában 200 ng/ml fölötti. A D-vitamin-mérgezéssel együtt járó hiperkalcémia és gyakran hiperfoszfatémia következtében a vesék elmeszesedhetnek, megnőhet a vesekövek kialakulásának a veszélye, és nőhet az erek elmeszesedésének a kockázata is, ami idővel akár végzetessé is válhat.

K: Melyik a D-vitamin-tabletták legbiztonságosabb beadási módja kisgyer­mekeknek? A csecsemők és kisgyermekek 25-D-vitamin-szintjének ugyanakkorának kell. lennie, mint a felnőttek számára ajánlott érték?

V: Csecsemők és kisgyermekek számára a Poly Vi-Sol nevű készít­ményt javaslom, amely milliliterenként 400 NE D-vitamint tartal­maz. Alternatív megoldásként azt szoktam tanácsolni a szülők­nek, hogy vegyenek 1000 NE-s D-vitamin-tablettát, törjék porrá, keverjék a kicsi narancslevéhez vagy tejéhez, majd itassák meg ve­le. Minden gyermeknek és felnőttnek 30 mikrog/ml fölött kellene tartania a 25-D-vitarnin-szintjét.

K: Mennyi idős kortól, javasolja, hogy a gyermekek napi 1000 NE-t kezdje­nek szedni? Mennyi D-vitamint adjak egy csecsemőnek?

V: Úgy vélem, hogy minden egy évesnél idősebb gyermeknek napi 1000 NE D-vitamint kellene kapnia, egy multivitaminnal együtt. A csecsemőknek napi 400 NE D-vitamin a minimális ajánlott adag, de, mint már rámutattam, a napi 1000 NE sem okozhat bajt, viszont további kedvező hatásai lehetnek.

K: A nagyon sovány embereknek kisebb dózisú D-vitamin is elég?

V: A normális testsúlyéi és a nagyon sovány emberek sem igényelnek kisebb D-vitamin-dózist. Az is kiderült viszont, hogy azonos mennyiségű D-vitamin beszedését követően az anorexiás páciensek vé­rében a kontrollcsoportéhoz képest valamivel jobban megemelke­dett a 25-D-vitamin szintje; ennek azonban klinikai szempontból nem sok jelentősége van.

K: Több D-vitamin szedését javasolja-e az elhízottaknak?

V: Azt tanácsoljuk, hogy az elhízott személyek a normálishoz képest két-háromszoros D-vitamin adagot szedjenek, tehát 1000-2000 NE helyett 4000-6000 NE D-vitamint vigyenek be naponta.

K:Naponta szedek halolajkapszulát, abban nincs D-vitamin?

V: A halolajkapszulák egyáltalán nem tartalmaznak D-vitamint. A fő­ként az omega-3-zsírsav-tartalmuk miatt használt halolajkapszu­lákat nem feltétlenül olyan, D-vitaminban gazdag halakból állítják elő, mint a tőkehal vagy a lazac. A finomítás során különválaszt­ják az omega-3-zsírsavakat, az esetleges D-vitamin pedig vissza­marad: ezért nem láthat a termék címkéjén, az összetevők között D-vitamint (de A-vitamint sem).

K: Nincs különösebb bajom a csukamájolajjal, miért ne használhatnám csak azt?

V: Mivel a csukamájolajban (tőkehalmájolaj) sok az A-vitamin, nem túl okos ötlet sokat fogyasztani belőle, hiszen azzal A-vitamin-mér­gezést kockáztatna. Amennyiben szereti a csukamájolajat, abból csak egy adagot fogyasszon, a többi D-vitaminról pedig ésszerű napozással vagy táplálékkiegészítők szedésével gondoskodjon!

Terhesség és újszülöttek

K: Mit javasol a terhesség alatti D-vitamin-szedéssel kapcsolatban?

V: Minden terhes nő szedjen napi rendszerességgel valamilyen 400 NE D-vitamint tartalmazó magzatvédő vitamint, és egy 1000 NE-s D-vitamin-tablettát. Kalciumos táplálékkiegészí­tőikben szintén lehet 400 NE D-vitamin. A terhes nők minimális napi D-vitamin-bevitele 1400 NE, de 2000 NE sem jelent gondot (elhízott nők esetében főleg nem). Vérük 25-D-vitamin-szintjét 30 és 100 μg/ml közötti értékre kell beállítani.

K: Mit ajánl a szoptatott csecsemők D-vitamin-ellátására?

V: Az Amerikai Gyermekorvosi Akadémia nemrég hozta nyilvános­ságra ajánlását, miszerint minden csecsemőnek – a kizárólag szoptatottakat is beleértve – napi 400 NE D-vitamint kell kapnia. Bár egyetértek velük, úgy vélem, hogy ez csak a minimum. Emlékezzen vissza, hogy a gyermek életének első évében adott napi 2000 NE hatására csaknem 80%-kal csökkent a cukorbetegség kialakulásá­nak kockázata. Ha tehát a csecsemőknek is napi 1000 NE-t adnak, az valószínűleg kedvezőbben fog hatni az egészségükre.

K: Ha egy nő már szed 400 NE D-vitamínt a magzatvédő vitaminjával, mennyi továbbira van szüksége a terhesség és a szoptatás idején?

V: Minden terhes és szoptató nőt arra bátorítok, hogy naponta szed­je a 400 NE D-vitamint tartalmazó magzatvédő vitamint, és mellé 1000 NE-s D-vitamint is, hogy a napi bevitele legalább 1400 NE legyen. Emellett kalciumot is szedniük kell (napi 1000 mg-ot, ami két 500 mg-os adagra is szétosztható). De az is jó megoldás, ha kal­ciumszükségletük fedezésére naponta elfogyasztanak három-négy pohár fölözött tejet vagy kalciummal dúsított narancslevet, amely utóbbi valószínűleg tartalmaz némi D-vitamint is. Úgy gondolom, a terhes nők nyugodt lélekkel szedhetnek naponta akár 2000 NE D-vitamint is anélkül, hogy az mérgezést okozna. Vérük 25-D-vita­min-szintjét 30 és 100 μg/ml között kell tartaniuk.

K: Korábban azt hittük, hogy a terhes nők túlzott D-vitamin-bevitele aka­dályozhatja a magzati fejnövekedést. Igaz ez?

V: Nem, egyáltalán nem igaz. Persze nem tudom, mit ért „túlzott D-vi­tamin-bevitelen”, de az biztos, hogy az ajánlott napi 1400-2000 NE szedése nem fog fejlődési rendellenességet okozni a magzatnál – nem úgy, mint a magzati D-vitamin-hiány.

K: Miért elég a csecsemőknek csak 400 NE-t adni? Mi a helyzet a kora­szülött csecsemőkkel?

V: Ügy tűnik, hogy a csecsemők csontjainak egészségéhez szükséges D-vitamin-mennyiség fedezésére nagyrészt elegendő napi 400 NE bevitele. Vannak bizonyítékok arra, hogy a koraszülött babák talán nem képesek kellő hatékonysággal feldolgozni a D-vitamint, azt viszont egyelőre nem igazolták, hogy a koraszülött csecsemők­nek adott, napi 400 NE-t meghaladó mennyiségű D-vitaminnak bármilyen plusz hatása is lenne. Ezért azt javaslom, hogy a csecse­mők – a koraszülötteket is beleértve – naponta legalább 400 NE D-vitamint kapjanak, bár úgy vélem, hogy a mennyiség napi 1000 NE-ig biztonságosan növelhető.

Betegségek, rendellenességekés különleges állapotok

K: Ha az embernél rákot állapítottak meg, segít a D-vitamin pótlás?

V: Nem tudjuk, hogy a rák diagnózisának felállítása után megnövelt D-vitamin-bevitel kedvezően hat-e a daganat növekedésére vagy a páciens kilátásaira. Másfelől viszont semmi okunk sincs, ami­ért ne szedethetnénk az összes rákos beteggel annyi D-vitamint, amennyi ahhoz szükséges, hogy vérük 25-D-vitamin-szintje 30 és

100 μg/ml közé emelkedjen. Ez növelheti izmaik erejét és csontjaik szilárdságát, emellett talán a rákellenes kezelések hatékonyságát is fokozza. A rákos páciensek gyakran panaszkodnak a csontjaik­ban, izmaikban és ízületeikben érzett fájdalomra, valamint emész­tési zavarokra. Esetleges D-vitamin-hiányuk megszüntetése sokat segíthet. Vizsgálataimból az derült ki, hogy a rákos betegek általá­ban D-vitamin-hiányosak is. Kimutattuk továbbá, hogy egerekben csökken a vastagbél-, illetve prosztataráksejtek szaporodása, ha az állatok elegendő D-vitaminhoz jutnak.

K: Biztonságos-e a kemoterápia alatt a D-vitamin szedése, vagy az meg­zavarhatja e gyógyszerek hatását?

V: Nincs semmilyen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a D-vitamin bármilyen kölcsönhatásba lépne a kemoterápiás szerekkel. így ki­jelenthető, hogy nyugodtan szedhető a kemoterápia alatt is. Labora­tóriumomban megállapítottuk, hogy a különféle rákos betegségek miatt kemoterápiában részesülő páciensek több mint 50%-a súlyo­san d-vitamin hiányos

K: Valóban 60 és 80 μg/ml közötti 25-D-vitamin-szint szükséges a rák megelőzéséhez?

V: Úgy tűnik, hogy ha a szint eléri a legalább 30 μg/ml-t, az számos veszélyes daganatos betegség kockázatát csökkentheti. Azt azon­ban nem tudjuk, hogy ehhez valóban 60 μg/ml fölötti 25-D-vita-min-szint szükséges-e. Mindenesetre nem árthat, ha az értéket milliliterenként 60 és 30 μg között tartják. Én az összes pácien­semnek annyi D-vitamint adok, hogy vérük 25-D-vitamin-szintje 40 és 100 μg/ml között legyen – ez szerintem nemcsak gyógyító hatású, hanem egy sor krónikus betegséget meg is előz, köztük bi­zonyos gyakori rosszindulatú daganatokat.

K: Összefügg-e a D-vitamin hiánya a pajzsmirigy betegségével?

V: A D-vitamin-hiány nem okoz pajzsmirigybetegséget, viszont a pajzsmirigy-túlműködés (ez a rendellenesség felborítja a szervezet anyagcserét szabályozó hormonjainak az egyensúlyát, és egész sor egészségügyi problémát okozhat) felgyorsíthatja a 25-D-vitamin lebomlását, és ezzel növelheti a D-vitamin-hiány kialakulásának kockázatát.

K: Van-e valamilyen összefüggés a D-vitamin-hiány és a pajzsmirigy-alulműködés között?

V: Nincs ilyen összefüggés. A D-vitamin hiánya annyira gyakori, hogy a pajzsmirigy-alulműködésben szenvedőknél is gyakran fennáll. Minden D-vitamin-hiányos pácienst – a pajzsmirigy-alulműködésben szenvedőket is beleértve – kezelni kellene, és az állapot ki-újulásának megelőzése érdekében megfelelő mennyiségű D-vita­mint kellene szedniük.

K: Az egyenlítői vidékeken felnőtt gyerekek körében az Egyesült Államok­ba való költözésük után viszonylag gyakorivá válik az autizmus – össze­függhet-e ez a D-vitamin-hiánnyal?

V: Az autizmus okairól elég kevés az információnk, de valóban felve­tették már, hogy a D-vitamin hiány növelheti a rendellenesség koc­kázatát. Mindeddig azonban nem végeztek olyan klinikai vizsgála­tokat, amelyek kimutatták volna, hogy a D-vitamin kedvezően hat az autizmus megelőzésére. Ettől függetlenül nagyon fontos, hogy mindenki – az autisztikus gyermekeket is beleértve – annyi D-vi­taminhoz jusson, amennyivel vérük 25-D-vitamin-szintje millili­terenként 30 és 100 μg között tartható.

K: Van-e bizonyíték arra, hogy ha autoimmun betegségben szenvedő pá­cienseket D-vitaminnal kezelnek, az enyhíti a tüneteiket?

V: Nem készültek még olyan tanulmányok, amelyekben autoimmun betegségben szenvedő pácienseket nagy dózisú D-vitaminnal ke­zeltek volna, így nem tudjuk, hogy a kezelés enyhítené-e a tünetei­ket. Azt azonban tudjuk, hogy a D-vitamin hiánya számos nem specifikus tünettel jár, például izomgyengeséggel, valamint külön­féle izom-, csont- és ízületi fájdalmakkal, amelyek összefügghetnek az autoimmun betegségekkel, köztük a sclerosis multiplexszel és a reumás ízületi gyulladással.

K: Enyhíti-e a D-vitamin a sclerosis multiplex (SM) tüneteit? Lassítja-e a D-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítők szedése az SM progresz-szióját?

V: Azt tapasztaltam, hogy sclerosis multiplexben szenvedő pácien­seim gyakran D-vitamin-hiányosak is. Mivel a D-vitamin-hiány izomgyengeséget okoz, kiderült, hogy a hiány orvoslásával jelentős javulás érhető el az izmok működésében. Volt néhány betegem, akinél az SM-nek még csak a kezdeti tünetei voltak észlelhetők, és amikor előbb nyolc héten át heti 50 000 NE D-vitaminnal, majd kéthetente ugyanekkora dózissal kezeltem őket, megmaradtak eb­ben a lényegében tünetmentes állapotban. Ha tehát önnek sclero­sis multiplexe van, nincs rá oka, hogy ne ellenőriztesse D-vitamin­szintjét, ne kezeltesse esetleges D-vitamin-hiányát, és ne előzze meg annak kiújulását.

K: Az osteopénia (a csontritkulást megelőző állapot) enyhe vagy mérsé­kelten súlyos eseteiben elég lenne-e a csontritkulás megelőzéséhez – és ezzel a csontritkulás elleni gyógyszerek szedésének elkerülésé­hez – az, ha kellő mennyiségű D-vitamint és kalciumot szednék?

V: Azt tapasztaltam, hogy az enyhe vagy mérsékelten súlyos csont­ritkulással hozzám forduló férfiak és nők jelentős része kalcium-és D-vitamin-hiányos. Először általában kezelem D-vitamin-hiá­nyukat, majd fenntartó kezelésként kéthetente egyszer 50 000 NE D-vitamint adok nekik. Ezenfelül az 50 év alatti felnőtteknek na­ponta 1000 mg kalciumot kell bevenniük – vagy ételekkel, vagy tablettákkal az 50 év felettieknek pedig még ennél is többet: 1200-1500 mg-ot.

A kalciumos táplálékkiegészítőket általában a nap folyamán két-három részre elosztva javaslom bevenni, mivel így a szervezet jobban tudja hasznosítani. A D-vitamin bármikor szedhető. Figyelemmel kísérem a betegek állapotának alakulását, és egy vagy két év után sok esetben ismét megvizsgálom csontjaik ásványianyag-tartalmát. Az esetek többségében nem vagy csak igen kis mértékben tapasztalok javulást; néhányuknál azonban igen látványosan, 10-15%-kal is megnőhet a csontok sűrűsége (felté­ve, hogy a D-vitamin hiánya csontlágyulást is előidézett náluk). Agresszívabb kezelési módszerekre csak akkor térek át, ha egy éven belül 5%-ot meghaladó csontsűrűség-csökkenést tapasztalok: ilyenkor a páciensek a csontritkulás megelőzésére szolgáló gyógy­szert kapnak.

K: Van-e valami összefüggés a D-vitamin és a serdülő lányok körében gyakori gerincferdülés között? Segíthetnek-e a D-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítők a gerinc helytelen görbületének korrigálásában?

V: Nem tudunk ilyen összefüggésről. Az azonban biztos, hogy a serdü­lő lányok körében gyakori a D-vitamin hiány, és csontjaik egész­ségének védelme érdekében megfelelő mennyiségű D-vitamint és kalciumot kellene kapniuk (lásd a keretes szöveget a 242. oldalon). A D-vitamin adása azonban nem fogja kijavítani a hátgerinc gör­bületét – az sajnos maradandó torzulás. Ám ha a D-vitamin hiá­nya súlyosbítja a gerincferdülést, akkor a hiány megszüntetése segíthet elkerülni a görbület további fokozódását. Ne feledje, hogy a D-vitamin az izmok erejét is növeli; egy libanoni tanulmány sze­rint pontosan ilyen eredménnyel járt, amikor 10 és 17 év közötti lányoknak adtak napi 2000 NE-t. Egy nemrég publikált cikk szer­zői 301 kínai serdülő lánynál vizsgálták, milyen hatása van a 25-D-vitamin alacsony szintjének a csonttömegre, a csont átépülésére és az izmok erejére, és ők is iigy találták, hogy a megfelelő D-vita­min-szint nagyon fontos a maximális csonttömeg és izomerő el­éréséhez.

K: Ugyanezeket a módszereket javasolná Down-szindrómás és értelmi fogyatékos páciensek esetében is?

V: Minden felnőtt és egyévesnél idősebb gyer­mek kapjon naponta legalább 1400-2000 NE D-vitamint, hacsak nem részesül elegendő napsütésben. Ez a Down-szindrómás és ér­telmi fogyatékos páciensekre is érvényes. Nem győzöm ismételni: az újszülötteknek legalább napi 400 NE D-vitamint kell adni, ami biztonsággal 1000 NE-ig emelhető az előnyösebb hatás érdekében.

K: Van-e az idézett tanulmányok között olyan, amely azt mutatja ki, hogy az ön által javasolt mennyiségű D-vitamint szedő személyek körében megnő a vesekövesség előfordulási gyakorisága?

V: Véleményünk szerint nem nő meg a vesekövek kialakulásának koc­kázata azon betegeknél, akiknél az általam javasolt módszerrel szüntetik meg a D-vitamin-hiányt, illetve tartják fenn a megfelelő D-vitamin-szintet. Az efféle összefüggésről beszámoló tanulmá­nyok többsége rosszul megtervezett vagy rosszul ellenőrzött kuta­tásokon alapult. Saját pácienseimnél, akiket D-vitamin-hiány miatt kezeltem, illetve akiknél igyekeztem fenntartani a megfelelő D-vi­tamin-szintet, semmiféle növekedést nem találtam a vesekövesség kockázatában. Az ellenérvek, azt hiszem, nem egyebek egyszerű szóbeszédnél.

K: Elsődleges mellékpajzsmirigy-túlműködésem van, a kalciumszintem magas, a D-vitamin-szintem alacsony. Az orvosom szerint ha D-vitamint szedek, az tovább növeli a kalcium szintemet, ami káros lenne. Igaz ez?

V: Nem igaz. Két tanulmány is igazolta, hogy ilyen esetben a D-vita­min-hiány orvoslása javítja a parathormon és a kalcium szintjét.

K: Szarkoidózisban szenvedek, és az orvosom szerint nem szabad D-vita­mint szednem, mert attól a normális érték fölé nőhet a kalciumszin­tem. Igaz ez?

V: Igaz, hogy a túl sok napozás vagy a túlzott D-vitamin-bevitel kö­vetkeztében a szarkoid szövetben lévő makrofágok túl sok aktivált D-vitamint állíthatnak elő. A páciensek azonban nem maradhat­nak D-vitamin-hiányosak, mivel az izomgyengeséget és csontlágyu-lásos tüneteket (a csontokban és izmokban tapasztalt fájdalmakat) okozhat. A szarkoidózisos pácienseket éppen csak annyi D-vi­taminnal kezelem, hogy 25-D-vitamin-szintjüket 20 és 30 ng/ml között tartsam, és vérük kalciumszintjét is rendszeresen ellenőr­zöm, nehogy a normális fölé nőjön.

K: Vesebetegségem miatt művesekezelésre szorulok. Az orvosom azt mondta, hogy mivel a veséim nem képesek a 25-D-vitamint aktivált D-vitaminná átalakítani, fölösleges lenne D-vitamint szednem, hogy a 25-D-vitamin szintjét 30 μg/ml fölött tartsam. Igaz ez?

V: Nem. Az Országos Vese Alapítvány és én is azt javasoljuk, hogy minden veseelégtelenségben szenvedő beteg – még azok is, akiknek eltávolították a veséit – tartsa a milliliterenkénti 30-100 μg/ml-es tartományban vére 25-D-vitamin-szintjét.

K: Mi a helyzet azokkal, akik D-vitamin-receptor (VDR-) rendellenességük miatt több D-vitamint igényelnek?

V: A VDR-rendellenességgel élő pácienseknek néha jót tesz, ha növelik D-vitamin-bevitelüket; ez a VDR-génben bekövetkezett módosulás súlyosságától függ. Azon betegeknek, akiknél a D-vitamin-rezisztens rachitis vagy II. típusú D-vitamin dependens rachitis nevű génmutáció van jelen, néha kimondottan jót tesz a kezelés – nem­csak a D-vitaminnal, hanem annak aktív formájával, az 1,25-D-vi-taminnal is.

K: Olyan gyógyszereket szedek, amelyektől rendkívül érzékeny vagyok a napfényre. Mit tegyek?

V: Ha egyáltalán nem tud napozni, akkor a D-vitamin szedésére kell nagy hangsúlyt fektetnie. Lehetőleg egész éven át vegyen be napi 2000 NE D-vitamint; ezenfelül szedhet még D-vitamint is tartal­mazó multivitamint, és fogyaszthat D-vitaminnal dúsított étele­ket és italokat is.

K: Sok nő az ösztrogén helyett gabapentint kap a hőhullámai ellen. Csök­kentheti ez a szer a 25-D-vitamin szintjét?

V: Nem tudjuk, hogy a hőhullámok ellen felírt gabapentin csökken­tbe a 25-D-vitamin-szintet. Azt viszont tudjuk, hogy sok olyan gyógyszer van – még az orbáncfű is idetartozik -, amelyek gyorsít­ják a szervezetben a D-vitamin lebontását. Ezért tehát azt javas­lom, hogy naponta legalább 2000 NE D-vitamint szedjen, és rend­szeresen ellenőriztesse vére 25-D-vitamin-szintjét.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.