Egészségügyi kérdezz-felelek

D-vitamin, csodavitamin?

Úgy tűnik, a D-vitamin az új csodavitamin. Tényleg annyira jó?

Az orvosok és a kutatók is egyre izgatottabbak az e vitaminban rejlő lehetőségek miatt és erre meg is van minden okuk. De ne feledje, hogy az étrend kiegészítők divatja talán még a ruhákénál is gyorsabban változik. (Emlékszik még arra, amikor mindenki az E vitaminról áradozott?) Legújabban a D-vitamin került reflektorfénybe. Talán már tudja róla, hogy segíti a szervezetben a kalcium felvételét ezért is szokták a kétféle anyagot a különféle „csonterősítő” termékekben kombinálni. De lássunk néhány további érdekességet, amelyek miatt szokatlanul nagy lett az érdeklődés a D-vitamin iránt!

A tudósok az utóbbi két évtizedben felfedezték, hogy a D-vitamin nélkülözhetetlen az immunrendszer egészségéhez. Ha kellő mennyiségben jutunk hozzá, az segíthet megelőzni az olyan autoimmun betegségeket, mint az 1-es típusú cukorbetegség, a reumás ízületi gyulladás vagy a szklerózis multiplex. Egy amerikai katonák körében végzett vizsgálat azt találta, hogy akiknek a legmagasabb volt a D-vitamin szintjük, azoknál 62 százalékkal kisebb volt a szklerózis multiplex kockázata.

Autoimmun betegségek:

  • Rák: Laboratóriumi vizsgálatok szerint a D-vitamin gátolni képes a rákos sejtek szaporodását. A rák egyes változatai jóval ritkábbak a világ napsütötte részein, ami megint csak arra utal, hogy a D-vitamin magas szintje védelmező hatású lehet. Több nagy esetszámú vizsgálat is azt mutatta ki, hogy a sok D-vitamint fogyasztó személyek körében kisebb a rák kockázata, bár az egyelőre nem egyértelmű, hogy az étrend kiegészítőként szedett D-vitamin is ugyanilyen hatású-e.
  • Szívbetegség és szélütés: Néhány előzetes vizsgálatból az derült ki, hogy az alacsony D-vitamin szintű személyeknek nagyobb esélyük van a szívrohamra, a szívelégtelenségre és a szélütésre. Ennek egyik oka az lehet, hogy a D-vitamin bizonyos, a vesében termelődő enzimek aktivitásának csökkentése révén segít a vérnyomás szabályozásában. A D-vitamin hiánya összefüggésben lehet a krónikus gyulladással is, ami szintén fontos rizikótényezője a szívbetegségnek. Egyelőre azonban még korai lenne D-vitamint ajánlani a szívroham és a szélütés megelőzésére.
  • Csontritkulás: A D-vitamin segíti a kalcium felszívódását, de úgy tűnik, hogy önmagában is segít a csont tömegvesztés elleni harcban. A törékeny csontok jellemezte betegség gyakoribb az északi országokban, ahol az emberek kevesebb időt tudnak a napon tölteni (márpedig a napozás váltja ki a bőrben a D-vitamin termelését). A vizsgálatok szerint a csonttörések kockázatának csökkentéséhez napi 800 NE (nemzetközi egység) D-vitamint (akár ételek, akár étrend kiegészítő formájában) és 1000-1200 mg kalciumot kell bevinni.

Tény vagy tévhit?: A D3-vitamin hatékonyabb a D2-vitaminnál

Tény. A D3 az a forma, amelyik a szervezetében is ter­melődik a napon, s ez a változat található meg az olyan élelmiszerekben is, mint a sajt vagy a tojás. A D3-vitaminos étrend-kiegészítőket lanolinból állít­ják elő. Több vizsgálat is azt mutatta ki, hogy a D3-vitaminos étrend-kiegészítők hatékonyabban növelik e fontos tápanyag szintjét a vérben, mint az élesztő­ből készülő D2-vitamin.

Viszont az orvosok zöme egyetért abban, hogy mindkét fajta D-vitamin alkal­mas a feladatai ellátására. Egy 2007-es, 68 felnőtt bevonásával végzett vizsgálatban úgy találták, hogy a naponta szedett 1000 mg D2- vagy D3-vitamin azonos mértékben emelte a vitamin vérben mérhető szintjét.

Tehát érdemes D-vitamint szednem?

Ez önön és az orvosán múlik, de bizonyos csoportok tagjainál nagy a D-vitaminhiány kialakulásának valószínűsége, így számukra ajánlott lehet a D-vitamin szedése. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia például azt javasolja, hogy a teljesen vagy nagyrészt anyatejjel táplált csecsemők kapjanak napi 400 NE D-vitamint, mivel az anyatejben kevés van belőle. Ha az alábbi csoportok valamelyikébe tartozik, érdeklődjön orvosánál a felől, hogy önnek is érdemes lenne-e D-vitamint szednie, s ha igen, mennyit.

  • Elmúlt 50 éves: Az évek múlásával a szervezet egyre rosszabb hatásfokkal képes előállítani a D-vitamint.
  • Keveset van a napon: Idesorolandók az északon élő nők, azok, akik mindig hosszú ruhát viselnek és a fejüket is elfedik, illetve mindenki más is, aki napjai java részét zárt térben tölti.
  • Sötét színű a bőre: A melanin nevű színanyag gyengíti a bőr azon képességét, hogy a napfény segítségével D-vitamint állítson elő.
  • Olyan rendellenességgel él, amely befolyásolja, a zsírok felszívódását: A D-vitamin csak akkor tud felszívódni, ha a belekben van némi zsír is. Azokban, akik bizonyos májbetegségekkel, cisztás fibrózissal vagy Crohn-betegséggel élnek, nem biztos, hogy megfelelő módon szívódik fel a D-vitamin, így szükségük lehet annak pótlására.
  • Elhízott: Akinek a testtömeg indexe eléri vagy meghaladja a 40-et, annak általában alacsony a D-vitamin szintje. A problémát tovább súlyosbíthatja a gyomor bypass műtét, mivel annak során éppen a vékonybél felső szakaszát iktatják ki, ahol a D-vitamin is felszívódik.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.