Fehérjék és toxicitás (mérgezés)
A fehérjemérgezésnek két fő forrása van: a fehérje-anyagcsere hulladéka, az ammónia, illetve a fehérjét megerjesztő bélbaktériumok által termelt toxinok.
A nitrogéntartalmú hulladékból származó toxicitás
A túlzott mennyiségű fehérje vagy energiaforrásként kerül felhasználásra, vagy glükózzá alakul. A nitrogénből ammónia – egy méreg – jön létre, amelyet a szervezet karbamiddá, biztonságos molekulává alakít.
A testnek az a képessége, hogy az ammóniát karbamiddá alakítsa, napi 230 gramm (920 kalória) fehérjebevitelnél eléri a csúcsát, ami azt jelenti, hogy ekkora bevitel mellett a többletnitrogén teljes mennyisége ammóniává alakul.10 Az ammónia mennyisége akkor csökken jelentősen, ha a napi fehérjebevitel 600-800 kalória körül marad.
Az ammóniamérgezés nagyon komollyá is válhat. Vilhjalmur Stefansson, a kutató – aki 1906 telét az inuitok között töltötte a Mackenzie-folyó deltájánál, az Atlanti-óceán közelében – írt a „nyúléhezés” (más néven zsíréhezés) veszélyéről. A jelenséget tavasszal figyelte meg, amikor már elfogytak a zsírtartalékok, és az egyetlen étel, ami megmaradt, a sovány nyúlhús volt.
A bélbaktériumoktól származó toxinok
A fehérje önmagában nem étel számunkra. A bélbaktériumok képesek ezt is megerjeszteni, de míg ez a folyamat a szénhidrátok esetében általában jó hatású, a fehérje esetében nem ez a helyzet: itt mérgező vegyületek — aminők, fenolok, indolok, tiolok és hidrogén-szulfidok, ez utóbbi okozza a borzasztó büdös széklet szagát — keletkeznek.
- Térjünk át a sovány fehérjeforrásokra!
- Fehérjevesztő enteropathia tünetei
- Egyoldalú fogyókúrák (zsír- és fehérjedús diéták)
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ennélfogva elég valószínű, hogy a magas fehérjebevitel a belek egészsége szempontjából nem optimális. Néhány egyéb tényező is növeli a megerjeszthető fehérje mennyiségét: bizonyos fehérjék, mint például a szója, a tojásfehérje és a pasztőrözött tejben lévő kazein nehezen emészthető, így nagyobb valószínűséggel jutnak el a vastagbélig. Amennyiben egyszerre nagyobb mennyiségű fehérjét fogyasztunk, egy kisebb része ugyan felszívódhat, de a nagyobb részének az erjesztése a vastagbélre marad.
Mennyi fehérjét fogyaszthatunk?
Az ammóniamérgezést okozó fehérjemennyiséget alapul véve, úgy gondoljuk, hogy a felnőttek napi 600 kalóriányi fehérjét fogyaszthatnak — vagyis az energiabevitel 30%-át fedezhetik ebből —; e fölött a mennyiség fölött húzódik a toxicitás alsó határa. A nagyobb testméretű férfiaknál esetleg a 600 kalóriánál valamivel magasabb fehérjebevitel is működhet, de mi azért nem erőltetnénk.
A toxicitás a bélbaktériumok erjesztő tevékenysége miatt alacsonyabb fehérjebevitel mellett is megjelenhet. Ez nagyobb valószínűséggel következik be azoknál, akik fehérjeemésztése – esetleg az alacsony gyomorsavszint miatt – nem túl jó.
A terhes nőknek is ajánlatos az energia bevitel 20%-a alatt tartani a fehérjebevitelt, hogy ez ne jelentsen kockázatot a babákra nézve akár a születés körül, akár a későbbiekben. A fehérjetöbblet a fejlődő embrióban idegcső-záródási rendellenességet okozhat.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.