Gasztroenterológia

Fehérjevesztő enteropathia tünetei

A fehérjevesztő enteropathia olyan kóros bélfolyama­tok összefoglaló neve, amelyekben a szérum fehérjéje a normálisnál nagyobb mértékben ürül az emésztőrend­szerből. Fiziológiásán a napi vesztés a bélen keresztül a fehérje-pool kevesebb mint 1-2%-a.

Etiológia, patogenezis

A fokozott fehérjevesztés azért következhet be, mert károsító tényező hatására a nyálkahártya fokozottan áteresztővé válik, vagy erózió, fekély keletkezése miatt fehérjedús, gyulladásos exsudátum kerül a lumenbe, vagy nyirokútelzáródás következtében a nyirok foko­zott hidrosztatikus nyomással a bél felé ürül.

A vesztés független a szérumfehérjék molekulasúlyától. Az albu­min és az immunglobulinok egyaránt a bélbe kerülnek. Ezek egy része reabszorbeálódik specifikus transzpor­terekkel, de ha a vesztés meghaladja a szintézist, akkor hypoproteinaemia alakul ki. A vékonybél-nyálkahártya károsodását és következményes fehérjevesztést okozhat­nak a baktérium-, vírus- és parazitafertőzések, allergia, coeliakia, eosinophil enteritis, AIDS, SLE, Whipple-kór, amyloidosis, Crohn-betegség, GVH-betegség, ulcerativ jejunoileitis, lymphoma, intestinalis lymphangiectasia, kardiális dekompenzáció, mesenterialis thrombosis stb.

Klinikai tünetek

Az alapbetegségtől függően a fehérjevesztő enteropathiának számos klinikai tünete lehet. Hasmenés általában megfigyelhető. A hypalbuminaemia jele az ödéma, de ez ritkán anasarca. A gamma-globulinok (kivéve IgE), fibrinogének, lipoproteinek, transzferrin, coeruloplasmin szintje is csökken, de nem jellemző a fertőzések iránti fokozott érzékenység. A fehérjevesztő enteropathiát gyakran más anyagok felszívódási zavara kíséri, amely­nek a következményei klinikailag is megnyilvánulnak.

Diagnózis

Fehérjevesztő enteropathia gyanúja olyan esetekben merül fel, amikor hypoproteinaemia mutatható ki, de a betegnek nincs vese-, májbetegsége vagy súlyos táplál­kozási zavara. A bélen keresztül történő fehérjevesztést a jelzett krómhoz kötött albumin ürítésének mérése egyértelműen igazolja. Másik izotópmódszer a techne-cium99-el jelzett szérum albumin ürülésének vizsgála­ta. Az alantitripszin széklettel való ürítésének mérése szintén markere a fehérjevesztésnek. Az alapbetegség megállapítása a vizsgálatok döntő eleme.

Terápia

Az alapbetegség megfelelő kezelése biztosítja a gyógyu­lást. Szupportív kezelés részben a gyorsabb javulás eléré­séhez lehet szükséges, részben a nem jól befolyásolható alapbetegségek esetén ismételten alkalmazandó.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.