Mikor kellene elkezdenem csontsűrűség mérésre járni?
Most rögtön jelentkezzen be az első csontsűrűség mérésére, azaz a csontritkulás kockázatának meghatározására szolgáló vizsgálatra, ha az alábbi két csoport egyikébe tartozik.
A két csoport:
- 65 éves vagy idősebb nő,
- 50 évesnél idősebb és fennáll önnél a csontritkulás ismert rizikótényezőinek valamelyike (ilyenek például a családban előfordult csonttörések, dohányzás, kis testsúly, magas, vékony testalkat, cukorbetegség, vesebetegség, májbetegség vagy bizonyos gyógyszerek szedése). Egyes orvosok azt javasolják, hogy a rizikótényezőkkel élő nők korábban, a menopauza után azonnal kezdjenek el szűrővizsgálatokra járni.
Az orvosa ennél fiatalabb korban is javasolhat csontsűrűség mérést az alábbi esetekben:
- Ha olyan gyógyszereket használt hosszabb időn át, amelyek elősegítik a csontok leépülését; ilyenek például a szteroidok (mint a prednizon vagy a kortizon), bizonyos görcsoldók, bizonyos fogamzásgátlók, valamint egyes, az emlőrák kezelésében használt készítmények, konkrétan az anasztrozol és az egyéb aromatázgátlók.
- Ha túlműködik a pajzsmirigye vagy a mellékpajzsmirigye.
- Ha olyan betegségben szenved, amely csonttömeg vesztést okozhat (például a reumás ízületi gyulladás vagy az anorexia nervosa).
- Ha más orvosi vizsgálatok (például röntgenfelvételek) csonttömeg vesztést vagy törést mutatnak ki a gerincében.
- Ha korán esett át a menopauzán.
- Ha a magassága jelentősen csökkent.
Az már jóval kevésbé egyértelmű, hogy a rutinszerű szűrővizsgálatok hasznosak-e a férfiak számára. Egyes orvosok a 70 évesnél idősebb férfiaknak szintén ajánlják a csontsűrűség mérést, illetve így tesznek azon 50 év felettiek esetében is, akiknél jelen van a csontritkulás egy vagy több rizikótényezője.
A szakemberek is vitatkoznak azon, milyen gyakran kell megismételni a vizsgálatot. Ha önnél nagy a csontritkulás kockázata, az orvosa akár évenkénti vizsgálatot is javasolhat. Más szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a csontsűrűség mérhető változásainak kialakulása legalább két évig tart, és nincs bizonyíték arra, hogy aki gyakrabban járt vizsgálatra, annál ritkábban fordulnának elő csonttörések. Ha a kiindulási eredményei jók, és egyetlen fontosabb rizikótényező sem áll fenn önnél, akkor az orvosa 35 év után javasolhatja a vizsgálat megismétlését.
A DEXA vizsgálat helyett a sarokcsont ultrahang vagy a pDEXA is megfelelne a csontsűrűség mérésre?
A csontsűrűség mérésének és ezzel a csontritkulás kimutatásának legbiztosabb módja a centrális DEXA (denzitometriás) vizsgálat. A csont sűrűségét és ásványi anyag tartalmát mérik azokon a helyeken, ahol a törések leggyakrabban fordulnak elő: az ágyéki gerincen és a csípőn. E módszernél a páciens a vizsgálóasztalon fekszik, és röntgensugarakkal elemzik gerince és csípője csontsűrűségét.
Vannak kisebb teljesítményű DEXA készülékek is, melyek az alkar, a csukló, az ujjak vagy a sarok csontsűrűségét vizsgálják (ez a perifériás DEXA vagy pDEXA). A csontsűrűség megítélhető kvantitatív ultrahang vizsgálattal is. A műszer azt érzékeli, hogy a sarok és ujjcsontszövetek milyen mértékben gyengítik az ultrahanghullámokat. A vizsgálat sugárterheléssel nem jár.
Asztmás férfi vagyok, és évtizedek óta használok inhalációs szteroidokat. Érdemes lenne elmennem csontsűrűség mérésre?
A belélegezhető kortikoszteroidok a leghatásosabb asztma elleni szerek közé tartoznak. Sajnos azonban ezek a készítmények hatással lehetnek az ásványi anyagok csontokba való beépüléséhez szükséges, oszteoblasztoknak nevezett csontsejtekre. Ha ön néhány évnél hosszabb ideje használ rendszeresen közepes vagy nagy dózisban inhalációs kortikoszteroidokat, akkor a csontjai törékenyebbek lehetnek, mint egy önnel azonos korú, egészséges személynek, tehát fennállhat önnél a csontritkulás kockázata.
Ennél is nagyobb lehet a rendellenesség kialakulásának veszélye, ha az asztmája nehezen kezelhető volt, s ezért a súlyosabb rohamok idején tablettában kellett szteroidokat szednie. Nincsenek hivatalos útmutatások arra vonatkozóan, mikor kell az inhalációs szteroidokat használóknak csontsűrűség mérést végeztetniük, ezért kérje orvosa tanácsát!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.