Pap-kenet-vizsgálat célja
Valóban igaz, hogy idősebb nők esetében már nincs szükség Pap-kenet-vizsgálatra?
Igen, bár egyes nőknél idősebb korukban is folytatni kell a méhnyakrák kimutatására szolgáló Pap-kenet-vizsgálatokat. A fiatal nőknek hosszú ideje javasolják, hogy a szexuális aktivitás kezdetétől számított három éven belül kezdjenek el évenkénti Pap-kenet-vizsgálatra járni. A méhnyakrák szűrés is a Népegészségügyi Program keretében szervezett vizsgálat, amely a 2565 év közötti korosztályt célozza meg. Fiatalabb korban nem érdemes elkezdeni a vizsgálatokat, mivel tinédzserkorban rendkívül ritka a méhnyakrák. 25 éves kortól kezdődően negatív teszteredmények esetén, vagyis ha a vizsgálat nem mutatta ki kóros elváltozások jeleit elég háromévente megismételni a szűrést.
A Pap-kenet-vizsgálatok 65 éves kor fölött hagyhatók abba, amennyiben az előző három vagy több vizsgálat mindegyike negatív eredményű volt, illetve az előző évtizedben egyetlen szűrés sem adott kétes eredményt. A vizsgálatokra azért nincs tovább szükség, mert 65 éves kor felett már igen ritka a méhnyakrák kialakulása. Vannak azonban kivételek.
Számítson a rendszeres Pap-kenet-vizsgálatok folytatására,
- ha már volt méhnyakrákja,
- ha az édesanyja az ösztrogén DES (dietilsztilbesztrol) nevű mesterséges változatát szedte, mialatt önnel volt terhes,
- ha ön HIV-pozitív,
- és ha az immunrendszere bármilyen okból meggyengült.
A teljes méheltávolításon átesett nők legtöbbjénél nincs szükség a vizsgálatra, bár egyes orvosok, azok folytatását javasolják, ha önnek invazív méhnyakrákja volt, vagy ha magzati korában DES-sel érintkezett.
Jobb a HPV-teszt, mint a Pap-kenet-vizsgálat?
A humán papillomavirus (HPV) teszt a jelek szerint hatékonyabb a Papkenet vizsgálatnál, sok orvos mégis inkább az utóbbit használja, vagy mindkettő elvégzését kéri. Erre több okuk is lehet. A HPV gyakori vírus, melynek számos formája ismert, és nemi úton adódik át. Rendszerint ártalmatlan, és idővel magától is eltűnik a szervezetből, de egyes típusai olyan sejtelváltozásokat idézhetnek elő, amelyek azután méhnyakrákhoz vezethetnek.
Az összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy a HPV teszt hatékonyabban mutatja ki a méhnyakrákot a Papkenet vizsgálatnál. Egy több mint 10 000 nő bevonásával készült felmérés során a HPV teszt 96 százalékos pontossággal mutatta ki azokat a rendellenes sejteket, amelyek méhnyakrákká fejlődhettek, míg a Papkenet vizsgálat pontossága csak 55 százalékosnak bizonyult.
A HPV-teszt előnyei ellenére sok orvos vonakodik a Pap-kenet-vizsgálat elhagyásától, hiszen azóta, hogy az 1950-es években széles körben kezdték alkalmazni, a méhnyakrák miatti halálozások száma 70 százalékkal csökkent. A HPV-tesztek ezzel szemben viszonylag újak, így még nem állnak rendelkezésre hosszú távú tapasztalatok és azok alapján végzett alapos felmérések, amelyek igazolnák, hogy a módszerrel valóban csökkenthető a méhnyakrák miatti halálozások kockázata.
Ha ön elmúlt 30 éves, orvosa valószínűleg a Papkenet vizsgálatot és a HPV-tesztet is javasolni fogja. (A HPV-teszt a 30 év alatti nőknél túl gyakran ad hamis pozitív eredményt ahhoz, hogy náluk is rutinszerűen alkalmazzák.) A két vizsgálat egyszerre is elvégezhető, és együttesen 100 százalékos biztonsággal képesek kimutatni a méhnyakrák jelenlétét.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.