Egészségügyi kérdezz-felelek

Pajzsmirigy vizsgálatok, TSH teszt

A TSH szintem normálisnak bizonyult, mégis úgy érzem, hogy pajzsmirigybetegségem lehet. Hallottam a szabad T4-tesztről érdemes lenne elvégeztetnem?

A pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) szintjenek vizsgálata igen pontos módszer, ezért nem valószínű, hogy a szabad T4-teszt megváltoztatná a diagnózisát. A TSH készteti a pajzsmirigyet arra, hogy előállítsa a két pajzsmirigyhormont, a T3-at és a T4-et. Az alacsony TSH szint szinte minden esetben azt jelenti, hogy túl aktív a pajzsmirigye, azaz hipertireózisa, pajzsmirigy túlműködése van.

Ennek tünetei lehetnek például a következők: idegesség, remegés, túlzott verejtékezés, fogyás és nőknél a menstruációs ciklus szabálytalanná válása. A magas TSH szint általában azt jelenti, hogy a pajzsmirigye nem elég aktív, azaz hipotireózisa, pajzsmirigy alulműködése van, amelynek lehetséges tünetei egyebek közt a „lelassultság”, a hízás, az arc felpüffedése, a haj törékennyé válása, a székrekedés és a hidegérzékenység.

A TSH teszt annyira megbízható, hogy az orvos gyakran nem is kér más vizsgálatot. A normális eredményből rendszerint arra következtetnek, hogy a páciens tüneteit nem pajzsmirigyprobléma okozza. Néha azonban bár igen ritkán előfordul, hogy a TSH szint normális olyan személyeknél, akiknek a hipotireózisát az agyalapi mirigy vagy a hipotalamusz (az agyalapi mirigyet szabályozó agyi terület) daganata, illetve egyéb rendellenessége okozza. Az orvosok ezért a T4-szint vizsgálatát is kérhetik azon pácienseik esetében, akiknek normális a TSH szintjük, de hipotireózisos tüneteik vannak.

A pajzsmirigy rendellenességgel élő pácienseknél az endokrinológus a TSH teszt mellett a T4szintet is megvizsgáltathatja, hogy pontosabban ellenőrizni tudja a pajzsmirigy működését.

Miért akar az orvosom izotópos pajzsmirigy vizsgálatra küldeni?

Az endokrinológusok azért kérhetik e képalkotó vizsgálat elvégzését, hogy kiderítsék, a pajzsmirigy állományában keletkezett csomók, azaz göbök milyen típusúak. A pajzsmirigy göbök legtöbbje ciszta vagy más jóindulatú (nem rákos) elváltozás; az esetek csupán nagyjából 1 százalékában rákos jellegűek. Az orvos egy rutinvizsgálat során tapinthatja ki a göbök létezését, máskor egy más okból végzett képalkotó vizsgálat (például a nyaki verőér ultrahangos vizsgálata) során veszik észre őket.

A páciensnek a vizsgálat előtt egy kapszulát kell lenyelnie, amely radioaktív jódot tartalmaz (az is lehet, hogy injekcióban adják be neki az anyagot). A pajzsmirigy természetes módon megköti a jód java részét, és mivel ez esetben a jód radioaktív, képalkotó módszerekkel kimutatható, hol dúsult fel. A környező pajzsmirigyszövetnél több jódot felvevő göböket „forró göbnek” nevezik, és a jelenlétük arra utal, hogy túlzottan aktívak (azaz túl sok pajzsmirigyhormont termelnek, túlműködnek).

A forró göbök csak nagyon ritkán rákosak

A hideg göbök ezzel szemben csak kevés jódot vesznek fel, és e csomóknak egy kis hányada rákos lehet. Ezért hideg göbök esetén kötelező a citológiai vizsgálat, amit tűbiopsziás vizsgálatnak is neveznek. Speciális tűvel hengerszerű mintát vesznek a göbből és a szövettani feldolgozás kimutatja, hogy tartalmaz-e elfajult, rákos sejteket, vagy nem.

A rákos göböket minden esetben műtétileg távolítják el. A nem rákos göbökkel is így tehetnek, ha hipertireózist (pajzsmirigy túlműködést), nehézlégzést vagy nyelési zavart okoznak. Ez utóbbi két tünet azért fordulhat elő, mert a göbök a légcső és a nyelőcső előtt növekednek, és idővel nyomást gyakorolhatnak rájuk. A nőknél gyakrabban alakulnak ki pajzsmirigy göbök, viszont férfiakban keletkezők nagyobb arányban rákosak.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.