Mit árul el az étel illata?
Az ember szagészlelési képességei rendkívüliek. Képesek vagyunk mikroszkopikus változásokat is észlelni a környezetünk illatában, és közel olyan érzékenyek vagyunk a füstös szagok észlelésében, mint a füstjelzők.
Szagérzékelésünk határozottan befolyásolja az étvágyunkat és az ételek utáni sóvárgásunkat. Valószínűleg tapasztalta már, hogy étvágya csökken, ha eldugul az orra a náthától. Az evés örömének része a finom, csábító illatok élvezete. Nem véletlen, hogy az ingatlanügynökök azt állítják, gyorsabban el tudnak adni egy házat, ha a megtekintéskor kenyér vagy sütemény sül.
Modern életünkben a szagok kétféleképpen befolyásolják az étvágyunkat:
- A felidézett emlékek által. Szagérzékelésünk közvetlenül kapcsolódik emlékbankunkhoz. Megérezzük egy kölni illatát, és ez visszajuttat bennünket egy elillant szerelmi élményhez. Narancsvirágok illatát érezzük, és ismét átélünk egy esküvőt. Ecetszagot érzünk, és újraéljük gyerekkorunk húsvéti tojásfestő időszakait. Sok bizonyíték van arra, hogy a szaglóérzékünk közvetlenebbül kötődik az emlékbankunkhoz, mint bármely más érzékszervünk
- A szagláson keresztül felvett pszichoakiv vegyületeken keresztül. Az olajos magvak csoportjába tartozó ételek – beleértve a kávét, a csokoládét és minden olajos magvat – egy pirazin nevű illatot bocsátanak ki.
A pirazin az agy örömközpontját indítja be, stimulálva sok, jó érzést kísérő vegyület termelését. Ez a hangulatmódosító vegyület a szaglószervünkön keresztül éri el az agyat, vagyis az orrunkon át. Ez az egyik oka annak, hogy az őrölt kávé vagy a kevert olajos magvak illatától miért érezzük magunkat olyan jól, amikor először kinyitjuk a dobozt.
Hogyan hatnak ránk bizonyos illatok?
A chicagói neurológus és pszichiáter, dr. Alan Hirsch egész pályáját annak szentelte, hogy az illatoknak az emberi viselkedésre és érzelmekre gyakorolt hatását tanulmányozza.
Ő így magyarázza ezt a kapcsolatot:
„Minden emberi érzékszerv közül a szaglóérzék gyakorolja a legnagyobb hatást az érzelmekre, mert a szaglásérzékelő szervek összefonódnak a limbikus rendszerrel – az agynak azzal a részével, amely az érzelmekhez köthető.” dr. Alan Hirsch
Hirsch többek között a következő megállapításokat tette:
- A vanília illatától az emberek boldogabbnak érzik magukat, és jobban ellazulnak.
- A citrusaromák élénkítő hatású
- A zöldalma, a borsmenta és a banán illata Hirsch betegeinél étvágycsökkenéshez és fogyáshoz vezetett. Minél többször érezték ezeket az illatokat, annál többet fogytak, és az átlagos fogyás a testzsír 2,1 százaléka volt.
- Az epres illatok testmozgásra ösztönöznek.
- A férfiakat nagyon izgatja a sült fahéjas csiga illata.
Számomra érdekes, hogy dr. Hirsch minden egyes megállapítása illeszkedik a saját kutatásomhoz, valamint más tudósok kutatásaihoz. Például tökéletesen érthető, hogy a borsmenta illata korrelál a fogyással. A borsmenta élénkítő szer.
Szerző: Langh Izabella
Gyakorló természetgyógyász vagyok. Táplálkozási és életmód specialista is vagyok, immár 12 éve próbálom az embereket egy egészségesebb életforma felé terelni, egyre több sikerrel.