• táplálkozás

Az egészséges táplálkozás helye a wellnessben

A wellness a test, szellem és lélek jóllétét hivatott segíteni, amelynek szerves részét alkotják a különféle balneoterápiás eljárások, masszázsok, pakolá­sok stb., de természetesen a mozgásprogram és a lélekre ható módszerek (pl. relaxáció, meditáció) sem nélkülözhetők. Az egy- vagy többnapos prog­ramok nem csupán kezeléseket ajánlanak, hanem az étkezésre, folyadék­fogyasztásra is gondot fordítanak.

Sok wellness szállodában, day spa-ban a kezelések szüneteiben frissen facsart juice-t vagy teát szervíroznak, más helyen mindezt egy könnyű salátával egészítik ki. Az alábbiakban átte­kintjük a wellness táplálkozás irányelveit és választ adunk arra a kérdésre, hogy a gasztronómia és a wellness között létezik-e kapcsolat.

A  wellness táplálkozás lényegében nem más, mint az egészséges il táplálkozás, de mit is jelent mindez? Az elmúlt években, évtize­dekben a táplálkozás egészségre kifejtett hatásait rendkívül sokféle aspektusból vizsgálták.

A kapott eredmények az alábbiakban foglalhatók össze:

• A gyorsétteremben történő étkezés nagyobb zsír- és kalóriabevitellel, valamint kevesebb zöldség- és gyümölcsfogyasztással társul. Vagyis a gyorsétterem menüválasztéka és annak tartós fogyasztása nem találkozik az egészséges táplál­kozás irányelveivel, mivel a zsírbevitelt megemeli. Természetesen alkalomszerűen semmilyen káros következménnyel nem jár.
• A gyorséttermi étkezés fokozza a testtömegindex növeke­désének esélyét. Mindez az energiadús ételeknek és magas zsírbevitelnek köszönhető.
• A cukrozott üdítőitalok fokozzák a túlsúly, ill. elhízás kialakulásá­nak rizikóját . Ugyanis nem csak a zsíros ételek, hanem a magas cukortartalmú ételek elfogyasztása is megnöveli a zsírszövet felszaporodását abban az esetben, ha az energiabevitel nagyobb, mint az energiaszükséglet, vagyis mennyiségileg több ételt fogyasztunk, mint amennyire szükségünk van. A felesleges szén­hidrát a szervezetben zsír formájában raktározódik. Mindez kiváltja a testzsírarány emelkedését, a testtömegindex növekedése mellett.
• Az éttermi adagok mérete évről-évre nő, amely maga után von­ja a testtömegindex emelkedését. Nem csak az Amerikai Egyesült Államokban, hanem hazánkban is elindult az a tendencia, hogy az éttermek egyre nagyobb adagokat kínálnak az eladhatóság emelése céljából. Ennek eredményeként az egy étke­zéssel bejuttatott energiamennyiség jóval nagyobb lesz annál, mint amennyire a szervezetnek szüksége van, amelynek következtében a felesleg zsír formájában lerakódik, a testtömegindex emelkedik.
• A rostdús étkezés csökkenti az elhízás kockázatát. Mivel a rostok nagy része vízben oldódik, ezért nem csak a széklet nagyságát növeli és a bélmozgásokat (perisztal­tikát) gyorsítja, hanem az étkezéssel bejuttatott zsiradék egy részét is képes megkötni. Mindhárom tulajdonság kedvezően hat a testtö­meg optimalizálásában és a felesleges kilók leadásához is segítséget nyújt. Melyek a rostban gazdag ételek? Elsősorban zöldségfélék, gyümölcsök széles repertoárja, valamint a gabonafélék és a csírák is sok rostot hordoznak. A búzakorpa és a bab, borsó, lencse külső burka vízben oldhatatlan rostot tartalmaz, ezért a zsiradékokat képtelen megkötni, viszont a széklet mennyiségét jelentősen meg­növeli és a bélperisztaltikát is fokozza. Ezzel szemben a zabkorpa és a zöldségek, gyümölcsök vízben oldható rostokban bővelkednek.
• A rostban gazdag étkezés alacsonyabb testtömegindex-szel társul.
• A magasabb testtömegindex a reggeli kihagyását és rendszertelen étkezést von maga után. Az összetett szénhidrátokat tartalmazó reggeli sokkal kedvezőbb, mint az egyszerű szénhidráttartalmú. Vagyis péksütemény vagy mézes-vajas kalács helyett inkább a cukrozatlan gabonapehely vagy a zabkása bizonyul jobb választásnak. Ennek oka, hogy az egyszerű szénhidrátok (cukrozott ételek, fehér lisztet tartalmazó élelmiszerek) hatására a vércukorszint hirtelen magasra emelkedik. Ekkor a szervezet nagy mennyiségű inzulint bocsát ki a vérpályába, hogy a fellépő magas vércukorszintet le­csökkentse, melynek hatására szédülés és gyengeség lép fel. Ekkor a szervezet újabb cukorbevitelre áhítozik.
• A nők tudatosabban étkeznek, mint hasonló korú férfitársaik. A női nem korunk társadalmában több fi­gyelmet szentel saját magának, amely nem csak az étkezésekre való odafigyelésben, hanem az egészségtudatosság terén, általá­nosságban is megnyilvánul.
• A vaj és más magas zsírtartalmú tejtermék fogyasztásával kedve­zőtlenül nő a haskörfogat. Természetesen nem kell teljesen száműzni a vaj és a zsírdús tejtermékek bevitelét, csupán a mértékletesség és a változatosság szabályait célszerű követni.
• Ha az éttermekben vaj helyett olívaolajat szervíroznak a friss zsemle mellé, akkor nő a zsírbevitel, viszont az összkalória-bevitel csökken.
• Rendszeres fizikai aktivitás mellett a testtömeg 300 g-ot nő évente, függetlenül a táplálkozástól
• A vegánok (akik kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyaszta­nak a hal, tejtermékek, tojás fogyasztásának mellőzésével) éves testtömeg-gyarapodása átlagosan 284-303 g, amely kevesebb, mint a vegetáriánusok, halat, majd a húst is fogyasztók testtömeg-gya­rapodásánál (m Ha a magas fehérje- és zsírbevitel alacsony rostfogyasztással párosul, akkor a túlsúly kialakulásának esélye megnövekszik. Ezért is nagyon lényeges a sajtot, túrót, vajat tartalmazó ételeket bőséges zöldségétellel párosítani. Például sajtos szendvics helyett a görög salátát előnyben részesíteni.
• Ha a salátákhoz bőségesen fogyasztunk öntetet, sajtot, akkor a túlsúly kialakulásának esélye nem csökken. Tehát a magas zsírtartalmú dresszingek, feltétek adagjának csök­kentése is lényeges.
• A fizikai aktivitás fokozásával kedvezően változik az étkezés: több zöldség és tejtermék kerül terítékre az idős korosztály körében.
• Idős korban is kitüntetett szerepet játszik a változatos étkezés, a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás a betegségek prevenciója szempontjából.

Az egészséges táplálkozás lényegében a betegségek prevencióját hivatott megvalósítani. Tehát legfőképp a túlsúly, ill. elhízás talaján kialakult betegségek (pl. cukorbetegség, hiperkoleszterinémia, magas vérnyomás stb.), valamint a krónikus betegségek (pl. csontritkulás, allergiák stb.) és a daganatos betegségek közül is jó néhányat (pl. vastagbélrák).

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.