• betegség
• köhögés

Köhögés és köpettel járó köhögés okai

A köhögésnek éppúgy nyúltvelői centruma van, mint a hányásnak. Ez a centrum a légzőközpont közelében helyezkedik el, és izgalma leginkább reflexes eredetű. A reflex afferens része az egész légzőtraktus nyálkahártyájából kiindulhat, ennek gyulladása, kóros szekréciója, izgalma külső behatások következtében, idegentest, kívülről ható nyomás egyformán köhögést vált ki. Kiindulhat köhögési reflex mediastinalis tumor, aortaanaeurysma, peribronchiális mirigyeknek a nervus recurrensre gyakorolt nyomása vagy a pleuralemezek izgalma alapján is.

A köhögés

A köhögés lényegében gyors erőltetett kilégzés, amely rövid belégzést és glottiszáródást követ. A légzőtraktusban megnövekedett nyomás a glottist hirtelen megnyitva, explosiószerűen hozza fel a légzőtraktus mélyebb részeinek tartalmát a magasabb részekbe és végül a szájba, minthogy a nasopharynx a glottis megnyílásával egyidőben elzáródik.

A köhögés a légzőtraktus valamennyi megbetegedésének és a légzőtraktussal szomszédos szervek betegségeinek egyáltalán nem specifikus tünete, melynek éppen ezért nagy elkülönítő diagnosztikus jelentősége nincs. Általában száraz és nedves köhögést vagy improduktív és produktív köhögést különböztethetünk meg aszerint, hogy a köhögés alkalmával távozik-e váladék a légzőtraktusból vagy sem. Mindkét típusú köhögés lehet olyan jellegzetes is, hogy a köhögés hallása alapján is gondolhatunk bizonyos megbetegedésre .

Ilyen a pertussis köhögése, amely jellemzően „húzó” köhögés

A betegség kezdetén a köhögés száraz, minden karakter nélküli, később azonban kifejlődnek a jellegzetes rohamok, amelyek tetőpontján a beteg gyermek – ritkábban felnőtt – belégzése elhúzódóan hangos, nehezített, a zokogó gyermek hangos inspiriumára hasonlít. Gyermeken a roham legtöbbször hányással is jár. A sorozatos köhögés, melyet húzás szakít meg, a köhögés folyamán kialakuló cyanosis, a hányás, a torok és a garat élénkvörös színe, a betegség hosszú lefolyása, a kezdeti lázas catarrhalis szak, a spasztikus köhögéssel járó láztalan következő stádium, majd a residualis köhögés, a fehérvérsejtek számának növekedése lymphocytosissal, és a normális, sőt néha lassúit süllyedés könnyíti meg a diagnózist.

A pertussis köhögéshez hasonlíthat a mediastinalis tumor, a bronchiális mirigytuberculosis köhögése, amely hasonlóképpen húzó jellegű lehet. A radiológiai vizsgálatot ezért sohasem mulaszthatjuk el. Mindkét betegség gyorsult süllyedéssel jár. Jellemző a bő, bizonyos helyzetekben megjelenő vagy fokozódó köpetürítéssel járó bronchiectasiás köhögés. A beteg köhögése könnyen felszakadó, sajátosan metallikus, néha szinte ugató jellegű tartós köhögés, melynek alkalmával a köpet teli szájjal ürül és mennyisége naponta több száz ml lehet.

Bő köpetürítés okai

Bő köpetürítéssel járó köhögés azonban átmenetileg bronchitisben, pneumoniában, influenzában és más akut betegségekben is előfordul. Hirtelen keletkező bő köpetürítés tüdőabscessus, esetleg empyema betörését jelezheti a bronehusokba és egyben kiürülését is. Ilyenkor a köpet határozottan gennyes. Egyszerű bronchiectasiában a köpet véres is lehet.

Ugyancsak jellemző a tüdőoedemás beteg köhögése, amely hörgő jellegű, és híg, néha rózsaszínű, habos köpet igen bő ürítésével jár. A nagyfokú nehézlégzés, sápadt cyanosis, szapora, könnyen elnyomható pulzus, vérnyomásesés, a szív organikus megbetegedésének kimutatása és a tüdő jellegzetes hallgatózási lelete segít a diagnózisban.

Jellegzetes a trachea vagy a bronchusok szűkületével, elzáródásával járó stridoros köhögés, melynek éles, néha metsző hangja, száraz, kínos jellege, akadály, legtöbbször tumor gyanúját kelti. Hasonló jellegű köhögést azonban kevés váladékkal járó laryngitis, tracheitis is okoz, úgyhogy a köhögés ilyen jellege alapján diagnózist felállítani nem szabad.

A csupán légzéskor keletkező apró köhögés, amelyet mély belégzés vált ki, pleurális eredetű lehet. Tartós lélegeztetés (pl. vizsgálat) folyamán keletkező száraz köhögés hilustuberculosisra, elmeszesedett hilusmirigyekre jellemző. Ha a köhögés főleg fekve keletkezik, elsősorban mediastinalis folyamatokra gondolhatunk, substernalis strumára, aneurysmára vagy mediastinalis tumorra. Az állva kínzó, fekve megszűnő köhögés a rekeszizom vagy a pleura megbetegedésére utal.

A légzőtraktus különböző megbetegedései folyamán keletkező köhögés egyáltalában nem jellemző arra a patológiai folyamatra, amelyet kísér, így legfeljebb annak a felsorolására szorítkozhatunk, hogy mely megbetegedések járnak köhögéssel. A köhögés leginkább csak a betegségek gyanúját kelti, a pontos diagnózis egyéb tünetek alapján lehetséges.

Száraz köhögés

A száraz, improduktív köhögés nem mindig organikus betegség következménye. Ideges eredetű köhintés, köhécselés sok ember szokása. Ilyen köhögés időnként, bizonyos szituációkban visszatérhet, gátlásos emberek zavart leplező köhögésétől a hangosan korgó gyomor vagy belek hangjainak leplezését szolgáló erőszakolt köhögésen át a bizonyos körülmények között neurosisként megjelenő kényszerköhögésig számos lehetőséggel találkozunk. Ügyelnünk kell természetesen arra, hogy kizárjuk az organikus okokat.

Köhögést okozhatnak izgató anyagok is

Dohányzás, bizonyos gázok belégzése. Ezek közt laryngitist, pharyngitist, tracheitist okozó anyagok vannak (klórtartalmú anyagok, ammónia, egyéb gázok) és olyanok, amelyek a tüdő alveolusaiba jutva tüdőoedemát idéznek elő (foszgén, klórpikrin stb.).

Száraz köhögés alkalmával az egyes kilégzések igen rövidek, a hang éles, néha rekedtté vagy ugató jellegűvé válik. Az ilyen köhögés fájdalmas. Az ún. „ingerköhögés” gyermeken mindig hilusfolyamatra gyanús, idős egyénen pedig elsősorban bronchuskarcinómára, amely a hilus közelében keletkezik. A bronchuskarcinóma okozta köhögés az idők folyamán hangosabbá, élesebbé, stridorossá válik. Ilyen köhögés hallatán a mellkas röntgenvizsgálatán kívül bronchoszkópiás vizsgálat elvégzése is szükséges. A Sjögren-szindróma száraz garatja is rekedtséget okoz és ingerköhögést kelt.

Bronchitis

Akut és krónikus bronchitis száraz, később nedves köhögéssel jár. Mindig igyekeznünk kell elsődleges okát megkeresni, így gondolnunk kell a köhögés pangásos eredetére is. Cardialis dekompenzációnak esetleg legelső jele a köhögés, amely makacs és köhögéscsillapítókra nem reagál. Éjszakai köhögés asztma cardiale bevezetője lehet.

Pneumonia

Száraz köhögéssel jár kezdetben a pneumonia, különösen, ha pleurális izgalmat is okoz. A fennálló pleuritis légzési és így köhögéskor is keletkező fájdalma a beteget a köhögés visszafojtására készteti. Fizikális vizsgálati lelet hiányában radiológiai vizsgálat deríti ki a köhögés okát.

Tüdő infarctusa

Hirtelen kezdődik a köhögés a tüdő infarctusában, melynek klinikai képe a pneumoniáéval azonos. A köpet véres lehet, és kísérő pleuritis miatt a köhögés fájdalmas. Megfelelő szívmegbetegedésben vagy perifériás thrombophlebitis esetén jöhet szóba a tüdőinfarctus diagnózisának lehetősége.

Gége

Improduktív köhögést okoz a gége tuberculosisa, amelyben a köhögés szintén fájdalmas és ezért a beteg elfojtja köhögését, mely kínos és tompa jellegű. Rekedt, mély köhögést okoz a gége tumoros megbetegedése, karcinómája, papillomája.

Tüdő tuberculosisa

Mindenfajta köhögés lehet a tüdő tuberculosisának következménye is. A száraz improduktív köhögést említettük, mint a hilusmirigy tuberculosis jelét. Gyermeken „biszonális” köhögésről szoktunk beszélni. A tartós, száraz, nehezen csillapítható vagy csillapíthatatlan köhögést helyes minden esetben tuberculosisosnak tartani mindaddig, amíg más okát nem találjuk. A tuberculosisos infiltrációval járó köhögés kezdetben száraz köhécselés. Progresszió, elsajtosodás folyamán a köhögés köpetürítéssel jár és könnyebben felszakadóvá válik.

Köpettel járó köhögés

Bő köpetürítéssel járó köhögés a tuberculosison kívül oldódó pneumoniában is előfordul. A bő köpetürítés elsősorban bronchiectasiára jellemző. A tüdőtályog ugyancsak reflexköhögést vált ki, mely néha igen kínzó, állandó improduktív köhögés. Ha azonban a tályogüreg bronchussal közlekedik, maga a gennyes váladék ürül ki. Ha a tályog a pleuraűr felé perforál, empyema keletkezik pleurális jellegű köhögéssel. A tüdő gangraenája bűzös köpet ürítésével jár, és ugyancsak tartós, kínzó köhögéssel akkor is, ha köpet nincs.

A tüdő gombás megbetegedései nem gyakoriak, diagnózisuk atípusos röntgenlelet, és a klinikai kép alapján, a gomba kimutatása alapján lehetséges. A köhögés természetesen nem karakterisztikus. A pneumoconiosisok, mint minden krónikus tüdőmegbetegedés, köhögéssel és időnként köpet ürítésével járnak. A köpet bizonyos esetekben jellemző színű, anthracosisban pl. fekete.

Tartós, kevés, szívós váladék ürítésével járó köhögés emphysema, illetve az ezzel járó krónikus bronchitis köhögése. Az emphysemas beteg legtöbbször rohamszerűen köhög és a köhögés idején cyanosisossá válik. A cyanosis és a köhögés általában testi megerőltetésre váltódik ki, az emphysema súlyossága szerint esetleg már felfelé haladáskor, sietéskor vagy egyszerű járáskor is.

Asztma bronchiole roham száraz köhögéssel, esetleg igen kínosan felköhögött üvegszerű, kevés, sűrű, tapadós nyák ürítéséveljár, a roham oldódásakor azonban a köpet nagyobb mennyiségűvé és hígabbá válik. A köpet felismerhető a benne mikroszkópos vizsgálatkor kimutatható eosinophil sejtek és Charcot-Leyden-féle kristályok alapján.

Említettük, hogy minden tartós köhögés esetében cardialis eredetű pangásos bronchitisre vagy dekompenzáció lehetőségére is gondolnunk kell. A jellemző fizikális lelet a tüdő alsó lebenyében észlelhető pangásos hurutnak megfelelő szörcsölés. A köhögés cardialis eredetének bizonyítéka a pulzusszám növekedése megterhelésre, a nycturia, a tapintható máj, bizonytalan esetben a köhögés megszűnése digitáliszkészítmények hatására. Különösen jellemző a pangásos hurut okozta köhögésre az, hogy megerőltetéskor, pl. lépcsőn járáskor, beszéd közben mutatkozik. A tüdőbeli pangás röntgenvizsgálattal is megfigyelhető.

A köpet

A köpet morfológiai, kémiai és bakteriológiai tulajdonságainak ismertetése inkább a diagnosztika, mint az elkülönítő diagnosztika feladata. Éppen ezért röviden tekintjük át azokat a sajátságokat, amelyek az elkülönítő diagnózisban felhasználhatók.

Mennyiség

Sok köpetet ürít a bronchiectasiás, tüdőtályogos, cavernás beteg. Sok köpet ürül empyema áttörésekor. Híg, rózsaszínű köpet ürül tüdőoedemában, igen nagy mennyiségben.

Szín

Véres a köpet a keringés és a légzés szerveinek számos betegségében. Rozsdabarna a pneumoniás köpet; fekete anthracosisban, gennyes tüdőtályogban, gangraenában, súlyos bronchitisben.

Szag

Bűzös a köpet anaerob baktériumok hatására tüdőabscessusban és tüdőgangraenában, putrid bronchitisben, szekunder fertőzés következtében bronchiectasiában.

Külső

Nyálkás köpet származik a garatból, felső légutakból, mucopurulens a köpet minden esetben, amikor a tüdő beteg; purulens köpet jellemző tüdőtályogra, bronchiectasiára, tbcs cavernára. A gennyes köpetre a rétegképződés jellemző, pneumoniában pl. gennyes és nyálkás rétegre, bronchiectasiában alsó gennyes, középső nyálkás, felső habos rétegre. Rubiginosus a köpet pneumoniában, pseudomembranaceás diphtheriában, bronchitis pseudomembranaceában, serosus tüdőoedemában.

Mikroszkópos kép

A mucopurulens vagy gennyes köpetben leucocytákat látunk. Asztma bronchialéban, allergiás bronchitisben, Löffler-féle pneumoniában eosinophil sejteket találunk. A Charcot-Leyden-kristályok asztma bronchialéra jellemzők. Rugalmas rostok tuberculosisos cavernára, tüdőgennyedésekre jellemzők. Szívbajsejteket találunk cardialis pangásban, siderocytákat pulmonális haemosiderosisban.

Bakteriológiai vizsgálat

Kevert flórát, Pneumococcusokat, egyéb coccusokat, Haemophilus influenzáét, pertussis baktériumot, Friedlander-féle baktériumot, Mycobacterium tuberculosist, anaerob kórokozókat, gombákat találhatunk a köpetben.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.