• betegség
• fájdalom
• légzés

Légcső és a nyelőcső betegségei és fájdalmai

A mediastinalis fájdalmakhoz hasonló panaszok származhatnak a trachea és az oesophagus megbetegedéseiből, is a tracheitis, bronchitis légzéssel összefüggő fájdalma könnyen felismerhető azokból az általános hurutos tünetekből, melyekkel együtt jár, így a torok és a garat belövelltségéből, náthából és általános panaszokból. Előfordul azonban, hogy hűléses megbetegedés, felső légúti infekció első tünete az a szúró, karcoló, éles sternumtáji érzés, mely légzéskor, erős köhögésre fokozódik, és amelyhez csak másodlagosan csatlakoznak a váladékképződéssel járó hurutos tünetek.

Légcső és a nyelőcső betegségeire jellemző fájdalmak

Az oesophagus megbetegedéseire jellemző a fájdalmak összefüggése a nyeléssel. E fájdalmak egyébként ugyanolyan jellegű és kiterjedésű fájdalmak, mint azok, amelyek más mellkasi szervekből indulnak ki. Kisugárzásuk területe, kivetítődésük a megfelelő szegmentumra is azonos mechanizmus alapján megy végbe.

Felfújható ballonnal végzett feszítési kísérletekből az derül ki, hogy a substernalis és epigastrialis fájdalom egyaránt előidézhető, és mindkettő kiterjed a hátba is. A fájdalom magassági lokalizációja a ballon helyétől, tehát a nyelőcső feszülésének a helyétől függ.

A nyelőcső eredetű fájdalom általában égés jellegű

A gyomorégésnek nevezett fájdalom valójában szintén mellkasi érzés. Égő, tartós, sajgó fájdalom, mely a processus xiphoideus táján kezdődik, és felfelé terjed, egészen a torokig.

Nehéz jellemezni ezt a fájdalmat, a forróság és az égetés érzése dominál benne, és minthogy erősen savanyú gyomornedvnek a torokba vagy a szájba buggyanásával járhat, ami a garatban is maró, égető savérzést okoz, érthető, hogy a megjelölésére szolgáló kifejezés minden nyelvben tartalmaz valamit, ami az égéssel függ össze. A gyomorégés általában superacid egyének panasza, de néha achlorhydriával is együtt jár. Nátriumhidrokarbonát bevétele minden esetben azonnal szünteti a gyomorégést – legtöbbször csak átmenetileg.

A nyelőcső betegségeire utaló jelek

Ha a sternum mögött a mellkas mélyén érzett és a hátba sugárzó fájdalom nyeléskor fokozódik, elsősorban a nyelőcső betegségeire kell gondolnunk. Sérülés (csontszilánk, égés, savhatás stb.) okozta akut oesophagitis nyelési fájdalmat és állandó, tompa, enyhe, elölről a mellkasba, hátba sugárzó fájdalmat okoz. Ez a fájdalomjellemző az oesophagus bármely okból létrejövő tágulatára is, achalasiám, idiopathiás nyelőcsőtágulatra, diverticulum megtelődésére, heg vagy tumor okozta szűkület felett keletkező tágulatra, oesophagealis refluxva, esetleg hiatusherniára.

Ezeknek az állapotoknak a pontos diagnózisát a megfelelő panaszok alapján (nyelési panaszok, oesophagealis hányás, mellkasi nyomásérzés), röntgenvizsgálattal és özofagoszkópiával lehet felállítani. A nyelési vizsgálattal összekötött radiológiai vizsgálatot, sőt ma már a cineradiográfiát minden olyan esetben el kell végeztetnünk, melyben mellkasi fájdalomnyeléshez kapcsolódik, nyeléssel függ össze, illetve nyeléskor fokozódik. A pontos diagnózis eszköze az özofagoszkóp.

Az oesophagus karcinóma vagy más tumora sajnos nem szokott fájdalmat okozni, nyomásérzést is csak akkor, ha a daganat kifekélyesedik; ilyen enyhe mellkasi nyomás, mely nem kelt figyelmet, már korán mutatkozhat. Néha korai tünet a szívtáji fájdalom, szorongásérzés, köhögési inger. Vezető tünet mindenképpen a nyelés zavara.

A krónikus oesophagitis

Az alkoholistákon, erős dohányosokon előforduló oesophagitis krónikus ártalom. A krónikus oesophagitis enyhe panaszokat okoz. Súlyos, lázzal, hányással, mellkasi, de főleg nyelési fájdalommal, foetorral jár a phlegmonosus oesophagitis. Az oesophagitis gyakori formája az ún. refluxoesophagitis, mely hiatusherniában, rövid oesophagusban, a gyomor és az epehólyag motilitási zavaraiban fordul elő s melynek leggyakoribb következménye az ulcus pepticum oesophagi.

Ez a betegség gyakrabban fordul elő, mint ahányszor lehetősége eszünkbe jut. A nyelőcső fekélye által okozott fájdalom inkább epigastrialis, mint mellkasi, vagy legfeljebb a sternum alsó részére, illetve a kardnyúlvány területére terjed.

A nyeléskor heves, görcsös mellkasi fájdalmat okozhatnak a nyelőcső kontrakciói, melyek pszichés eredetűek a nyelés inkoordináltságából származók és toxikus eredetűek egyaránt lehetnek. Az utóbbiakat nikotin, sztrichnin idézheti elő. Az oesophagus görcsös összehúzódása jöhet létre tetaniában, tetanusban, botulismusban, lyssában is. Az állapot vagusizgalom miatt erős nyálazással jár.

A nyelőcső diverticuluma által okozott fájdalom

Inkább tompa nyomást, néha azonban igen súlyos és az anginára jellemző szorongással járó fájdalmat okozhat a nyelőcső diverticuluma. A pulsiós diverticulumok megtelődése és kiürülése nausea nélküli hányást okoz, és hamarább készteti a beteget vizsgálat végeztetésére, melynek alkalmával a diverticulum röntgenképe jól felismerhető. A tractiós diverticulumok kevéssé járnak regurgitatióval, kicsik, röntgenvizsgálatkor elkerülhetik a figyelmet, így, noha nemegyszer kínzó, égő, retrosternalis fájdalmat okoznak, felismerésük nehéz.

Röntgenvizsgálatkor tűnnek fel viszont a panaszokat legtöbbször nem is okozó Bársonyféle pseudodiverticulumok, funkcionálisnak nevezett diverticulumok, melyek az idiopathiás diffúz oesophagusspasmus képét adják. Ha panaszok egyáltalán vannak, ezek dysphagiában és retrosternalis fájdalomban állnak.

A nyelőcső okozta fájdalom elkülönítése a cardialis panaszoktól általában nem nehéz, ha retrosternalis fájdalom esetében a nyelőcső megbetegedésére is gondolunk. A nyelőcső megbetegedéséből származó fájdalom a mellkas középvonalában jelenik meg, amelyből a hátba sugárzik, nyomó, esetleg égő jellegű fájás, mely nyeléskor fokozódik és nyelési panaszokkal öklendezés nélküli „oesophagealis” hányással, a táplálkozás és a tápláltság zavaraival jár.

A Boerhaave-szindrómák

Ritka lehetőségként említjük az oesophagus rupturát, a Boerhaave-szindrómák. Ez legtöbbször megerőltetéshez, asztmarohamhoz, epilepsias rohamhoz, nehéz székeléshez, más megerőltetéshez csatlakozik. A spontán ruptura igen nagy, tépő, szakító fájdalommal jár a sternumtájon, az epigastriumban és a vállba sugárzik. Inspiriumban a fájdalom fokozódik, a légzés emiatt felületes. A fájdalmat a nyelés fokozza.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.