Nyelési zavar, fájdalmas nyelés okai
A nyelés zavarát a nyelés fájdalmassága okozhatja. Mindenfajta torokfájás, a száj és a garat ismertetett betegségei, a nyelv betegségei, sőt a nyálmirigyek betegségei is fájdalmassá tehetik és így nehezíthetik a nyelést. Különösen fájdalmas a nyelés a tonsilla gyulladásaiban, retropharyngealis abscessusban, diphtheriában.
Fájdalmas nyelés okai
A nyelés fájdalmas lehet a gége betegségeiben is, különböző eredetű chondritisben, perichondritisben. Idegentestek (halszálka, csont) okozhatnak nyelési fájdalmat és a nyelőcső lúg és savsérülései is az akut stádiumban, valamint a későbbi hegesedés stádiumában okozhatnak nyelési fájdalmat. Trigeminusneuralgia és glossopharyngeus neuralgia fájdalmait néha a nyelés váltja ki. A valódi nyelési zavar okai a következők lehetnek:
A garatizmok bénulása diphtheria után, botulismusban, encephalitisben, bulbáris bénulásban és arteriosclerosisos eredetű „pseudobulbaris paralysis”-ben jön létre. Ilyenkor nyelés alkalmával a beteg félrenyel, a falat vagy lenyelt folyadék a tracheába téved és súlyos köhögési rohamot vált ki. Teljes bénulásban a nyelés lehetetlenné válik. A garatbénulás a mozdulatlan vagy egyik oldal felé deviáló uvula alapján, a garatreflex hiánya alapján és a hátsó garatfal egyoldali látható bénulása alapján ismerhető fel. Sor kerülhet nyelési zavarokra myasthenia gravisban is.
A nyelés idegrendszeri zavarát az akadály okozta zavartól az különíti el, hogy az idegrendszeri eredetű dysphagia nem függ attól, hogy a beteg mit nyel. Ha a nyelést akadály gátolja, a nyelési nehézség a lenyelt falat nagyságán, szilárdságán múlik, szilárd táplálék lenyelése nem sikerül, ugyanakkor folyadéké igen. Az idegi eredetű dysphagia szilárd táplálék vagy folyadék fogyasztásakor egyaránt megjelenik. A nyelés önmagában nem megy, nem csupán valaminek a lenyelése akadályozott. A garatizomzat görcse miatt válik a nyelés lehetetlenné tetanusban és a ma már igen ritka lyssában, melyben a folyadék megpillantása maga görcsöt vált ki a nyelőizmokban.
Radiológiai vizsgálat
A radiológiai vizsgálat (híg péppel végzett nyelési próba) a diverticulum felismerését könynyen lehetővé teszi, előfordul azonban, hogy a mellkasátvilágítás alkalmával látható diverticulumárnyék mediastinalis tumor képét kelti. A tractiós diverticulumok kisebbek, kevesebb panaszt okoznak, ugyancsak röntgenvizsgálattal ismerhetők fel. Funkcionális, időnként megjelenő és eltűnő diverticulumokat (Bársony-féle pseudodiverticulum) is ismerünk. Pontos felvilágosítást ad az özofagoszkópos vizsgálat. Ezzel vagy radiológiai vizsgálattal lehet felismerni az autoimmunbetegségekben, elsősorban sclerodermiában kialakuló nyelőcsőrendellenességeket is.
Nagy mértékű nyelési zavarok okai
Súlyos nyelési panaszokat és ezek következtében nagymértékű testsúlyveszteséget okoz az oesophagus idiopathiás tágulata, melyet a hasonló panaszokat okozó organikus cardiaszűkülettől, a nyelőcső vagy a cardia tumorától kell elkülöníteni. Mindkét betegségben nyelési zavar, regurgitatio, retrosternalis nyomásérzés, a falat megakadása, öklendezés, lefogyás a panasz.
Mindkét betegség egyformán nagymértékű súlycsökkenést okoz, néha cachexiás jellegű soványodást, mely karcinómában természetesen inkább előtérbe kerül. Röntgenvizsgálatkor mindkét esetben az oesophagus hatalmas tágulatát látjuk, mely azonban idiopathiás tágulat esetében éles széllel, csúcsosan végződik a cardia helyén.
A tumor egyenetlenségét, kirágott kontúrt, határozatlan végződést okoz és az oesophagus fala merevnek látszik. A biztos diagnózist a kétes esetben nélkülözhetetlen özofagoszkópia adja meg. A székletben talált pozitív Weber vagy benzidinreakció természetesen fokozza a tumor gyanúját. Nemcsak az oesophagus alsó részének tumora, hanem a cardia tumora is hasonló képet adhat. E tumoros betegség főleg férfiakon fordul elő, és legtöbbször 70 év körül vagy ennél idősebb korban.
Az oesophagus karcinómája magasabb területen is előfordul, állandóan fokozódó progresszív szűkületet és végül inanitiót okoz. Röntgenvizsgálattal és özofagoszkóppal biztosan felismer hető. Pseudohyperparathyreoidismussal és hypercorticismussal együtt járó nyelőcsőkarcinóma esetét is leírták.
Hernia diaphragmatica
Nyelési zavarokat okoz gyakran a hernia diaphragmatica , különösen, ha a gyomor cardia körüli területe kerül a mellkasba és az oesophagus rövid. Mellkasi nyomásérzés, stenocardia mutatkozhat, mely elsősorban fekve jelenik meg és felülésre, felállásra megszűnik. Nyelési panasz keltijfel elsősorban a gyanút. A herniában fekély is keletkezhet, amikor az ismertetett panaszokhoz fekélypanaszok társulnak. Vérzés, oesophagitis is szövődhet hernia diaphragmaticával. A diagnózis nem nehéz, ha gondolunk a lehetőségére. A nyelőcsövet, gyomrot ilyen gyanú esetében fekvő helyzetben kell vizsgálni.
Dugóhúzó-nyelőcső
Ritkán panaszokat okoz idős emberen a „diffúz nyelőcsőspasmus” (dugóhúzónyelőcső). Nyelési vizsgálat alkalmával a nyelőcső koncentrikus szűkületek egymás alatti sorát tünteti fel, máskor dugóhúzószerű spirális képet ad. A rendellenesség ártatlan és a dysphagias panaszok anticholinergiás anyagokkal jól szüntethetők.
A nyelőcsőn kívüli okok köziül a nyelőcső nyomása révén okozhatnak nyelési panaszokat (a falat megakadása, nehéz továbbhaladása, mellkasi nyomás) aneurysmák vagy legtöbbször substernalis struma, mediastinalis tumor, pericarditis exsudativa. Röntgenvizsgálatra első pillanatra a tág oesophagus mediastinalis tumornak látszódhat, a kontrasztanyaggal végzett vizsgálat azonban könnyen eldöntheti a kérdést.
Nyelési panaszai lehetnek tágult szívű dekompenzált szívbetegeknek is. Ilyenkor a nyelési panaszok digitalizálásra szűnnek. Előfordul, hogy az addig magát egészségesnek tudó beteg nyelési panaszai, mellkasi nyomása miatt fordul orvoshoz akkor, amikor a keringési elégtelenség egyéb klinikai jelei még nem fejlődtek ki. Ismerünk olyan beteget, aki szívének állapotát és a digitalizálás szükségességét nyelési viszonyaiból legjobban maga ítéli meg.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.