Az izzadás okai
A verejtékelválasztás a szervezet egyénileg változó sajátsága. Fokozott verejtékelválasztás nem mindig betegség jele, alkati sajátság is lehet, és különösen labilis vegetatív idegrendszerű egyének keze vagy lába gyakran verejtékes. Izgalom, szorongás, ilyen és egyébként egészséges egyéneken is verejtékezést tud kiváltani, a rémület hideg verítéke a collapsus verejtékezésével azonos jelenség. Ha a külső hőmérséklet meleg, a verejtékezés a hőszabályozás normális tényezője; ugyancsak verejtékezik az egészséges ember fokozott testi munka végzésekor, forró ital, alkohol ivásakor, valamint fizosztigmin hatására. A kórosan fokozott verejtékelválasztás bizonyos megbetegedések és kóros állapotok jellemzője. Ezek a következők:
Bármilyen eredetű lázas állapotban a hőmérséklet csökkenése verejtékezést okoz. Minél gyorsabban csökken a hőmérséklet, annál nagyobb fokú az izzadás. Maláriás roham végén a beteg vízben úszik, az intermittalo vagy remittalo láz csökkenő fázisában nagyfokú izzadás következik be. Ezt észleljük lázcsillapító gyógyszerek használata után is. Részben a hőmérséklet ingadozása okozza a tuberculosisban szenvedő betegek izzadását is, mely különösen kora reggel vagy éjjel nagyfokú. Az éjszakai izzadás a tüdő tuberculosisának első jele lehet, noha más lázas vagy subfebrilitassal járó betegségekben is előfordul. Hasonló éjszakai izzadás fordul elő pleuritis exsudativaban.
Lázzal járó izzadás
Bizonyos betegségekben a láz ingadozásával nem mindig magyarázható verejtékezés is előfordul. Különösen jellemző az akut polyarthritisben észlelhető állandó izzadás, amely a hőmérséklet csökkenésekor vagy szalicil hatására csupán még határozottabb lesz. Ugyancsak erős izzadás kíséri a poliomyelitist, a miliáris tuberculosist, a már említett maláriát, a brucellosist és még számos fertőző betegséget.
A hőszabályozás labilitása folytán minden gyengeséggel járó állapot hajlamosít fokozott verejtékezésre, így betegségek reconvalescentiájában gyakori az izzadás. Minden súlyvesztéssel, gyengeséggel járó betegségben, így anaemiákban, bélbetegségben, malignus tumorokban erős izzadás mutatkozik. Különösen erős izzadás jellemzi a lymphogranulomatosist és a malignus lymphomákat
Jellemző a hyperhidrosis hyperthyreosisra is. A Basedow-kóros beteg forró bőrének nedves, néha vizes tapintata alapján is felismerhető. Jellemzőnek tartják a nem jól beállított diabeteses betegek étkezés utáni izzadását akkor is, ha azt nem hypoglykaemia okozza.
- Rohamokban jelentkező fejfájások
- Hirtelen látászavar tünetei
- A libidó csökkenése és okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Akut izzadás okai
A tartós vagy gyakori fokozott verejtékelválasztással szemben bizonyos esetekben akutan keletkezik nagyfokú izzadás, így stenocardias rohamban, akut szívgyengeség állapotában, különösen asztma cardiale rohamban, mindenfajta collapsusban. Rohamszerű verejtékezéssel járnak a klimaxos nő hevüléses rohamai, melyekben a kimelegedés néha el is marad és a roham csak izzadásban áll. Sápadtság, izzadás, szívdobogás, gyengeség jellemző a hypoglykaemia állapotára is. A hypertoniások általában hajlanak izzadásra és kezdődő dekompenzáció egyik jele lehet a megerőltetésre, étkezésre bekövetkező verejtékezés.
A tartós verejtékezés
A tartós verejtékezés hajlamosít bőrjelenségekre, így pityriasis versicolor keletkezésére. Ennek nyomán leucoderma fejlődhet. Különösen csecsemők fokozott verejtékezése folyamán miliaria keletkezhet.
Mindezekben az esetekben a verejtékezés az egész testre terjed ki, elsősorban persze azokra a helyekre, melyek bőven el vannak látva verejtékmirigyekkel, így a tenyérre, talpra, hónaljra, arcra. Bizonyos esetekben körülírt, legtöbbször egyoldali verejtékezést látunk. Ilyen féloldali verejtékezést okoznak a Sympathikus rostokra ható folyamatok, így encephalitis, agydaganat, agyi trauma. Féloldali izzadással járhat a migrainees roham is. A mediastinum kóros folyamatai is féloldali izzadást okozhatnak. Ilyenkor Hornertriász is kimutatható. Az utóbbi folyamatok (tuberculosisos vagy malignus mirigyek is) féloldali arcizzadást is okozhatnak. Övszerű izzadást lehet megfigyelni tabeses krízisben.
A féloldali izzadás kiderítése
A féloldali izzadás kiderítésére alkalmas a bőr bekenése 1,5% jódot, 10% ol. ricinit és 10% alkoholt tartalmazó oldattal, melynek beszáradása, ill. elpárolgása után a bőrt keményítőtartalmú porral szórjuk be. Az izzadás helyén a bőr kékre festődik.
Paroxysmusos helyi hyperidrosis világrahozott rendellenesség vagy pedig bizonyos ételek megízlelésének vagy megrágásának hatására keletkezik az izzadás ponsbeli refiexcentrumának hyperirritabilitasa következtében. (BROWNSÉQUARD csokoládé rágásakor tapasztalt saját magán féloldali arcizzadást.) A cervicothoracalis Sympathikus ganglionok rendellenessége a kar vagy a kéz lokális hyperhidrosisát idézi elő. Az arc evés után bekövetkező féloldali verejtékezését cukorbetegen autonom neuropathia jelének tartják.
Izzadás csecsemőknél
A verejték elektrolittartalmának a csecsemők mucoviscidosisäban van jelentősége, egy olyan öröklődő megbetegedésben, melyben a verejték és a nyál, Na és Cl tartalma lényegesen megnövekedett . E betegség, melynek felnőttkori esetei is ismeretesek, a következő tünetekben nyilvánul meg: a pancreas fibrocystikus degeneráció] melyben a mirigyacinusokat kötőszövet, sűrű nyák, cysták sora helyettesíti és melyben a pancreas elégtelensége alakul ki. E betegség felnőttkorban is megjelenik és felnőttkori pancreas elégtelenséget okoz, esetleg egyéb szövődményeket, hepatitist vagy a csecsemők meconiumileusára emlékeztető tüneteket és egyéb emésztőszervi tüneteket, steatorrhoeát, creatorrhoeát és táplálkozási zavart.
Csecsemőn a meconiumileus képe alakul ki, melyet besűrűsödött meconium okoz. Ha a csecsemő az ileust túléli, később intussusceptio, rectalis prolapsus keletkezhet. A gyomorbél traktus valamennyi mirigye sűrű váladékot termel. Az eltömött szájadékok pl. rectalis biopsziával állapíthatók meg. A különböző obstrukciókat a besűrűsödött nyák magyarázhatja, a verejtékmirigyek azonban nem termelnek nyákot, így egységes magyarázat nehéz.
Krónikus bronchitis, emphysema is keletkezhet a bronchusok elzáródása folytán, melyet a tüdő ugyancsak fibrocystikus betegsége okoz. A mucoviscidosis felismerésére egyszerű tesztmódszert írtak le. Általában akkor lehet mucoviscidosisra gondolni, ha a verejték Na tartalma 50 mmol/L-nél nagyobb. Felnőttkorban azonban a verejték Na tartalma nő, ilyenkor a mucoviscidosis biztos diagnózisa már nehéz.
Anidrosis vagyis a verejtékelválasztás hiánya világrahozott állapot lehet familiáris bőrdystrophiában, melyben a hőszabályozás súlyos zavarára is sor kerül, valamint dysautonomiában, vagy szerzett, pl. hypothyreosisban, ichtyosisban, Addisonkórban, Simmondskórban, cachexias állapotban, atropin, Belladonna hatására, valamint Sjögren-szindrómában . Anidrosis hypertrichotica néven csecsemőkori öröklött állapot klinikai képét közölték (Christ-Siemens-Tourain-szindróma), melyre különböző fejlődési rendellenességek jellemzők .
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.