• agy
• agydaganat
• daganat

Primer és szekunder agydaganatok és tüneteik

Az agydaganatok primerek és szekunderek lehetnek. A primer agydaganatok legnagyobb része glioma. Előfordulnak meningeomák, vascularis eredetű tumorok, hypophysistumorok, craniopharyngeomák, chordomák, dermoidok, teratomák, a corpus pinealéból kiinduló daganatok, chorioideából kiinduló papillomák.

Az agydaganatok 10-25%-a metastasis. A primer tumor leggyakrabban a mammában vagy a tüdőben van, de az emésztőtraktus, a csontok, a thyreoidea, az urogenitális traktus tumorai is adhatnak agyi metastasist. A fejfájás e tumoroknak nem obligát tünete; leginkább akkor jelenik meg, ha a tumor gyorsan nő és kísérő oedemát okoz.

A tumorok diagnózisa

A tumorok pontos diagnózisa ma már elsősorban a neurológus feladata. A szükséges segédeszközök: a koponya röntgenvizsgálata, az izotópos szcintigráfia, a pneumoencefalográfia, ventrikulográfia, az agyi angiográfia és a computertomográfia. Fontos tudnunk, hogy egyes agydaganatok semmiféle tünetet nem okoznak és csak sectio alkalmával ismerhetők fel.

Az agy egyes területein kialakuló térszűkítő folyamatok fontosabb tünetei a következők:

• Homloklebeny: Pszichés zavarok, közömbösség vagy a gátlások csökkenése, néha növekedett szexualitás, a szégyenérzet megszűnése, céltalan mozgások, szószaporítás, hajlam viccelődésre, incontinentia, agresszió, a tenyér érintésekor fokozott megragadási reflex, a szaglás elvesztése, néha a tumor oldalán opticusatrophia a másik oldalon pangásos papilla.
• Agykérgi tumor: Jackson típusú epilepsiás rohamok eszméletvesztéssel vagy anélkül. A görcsök sorrendje vagy kiindulása a tumor helyére utal. Spasztikus bénulás, fokozott reflexek, pyramis tünetek a keresztezett oldalon. A Broca-mezőre terjedő tumor motoros aphasiát okoz.
• Halántéklebeny: Jackson-epilepszia, anaesthesia vagy paraesthesiák, a mozgás és helyzetérzés hiánya, két érintési pont elkülönítésének lehetetlensége, az olvasás, az írás, a számolás zavara. A temporalis mediobasalis terület tumorai ingerlékenységet, hangulatzavart, szorongást, depressiót, gátlástalan szexuális magatartást idéznek elő. A Wernicke-mező bántalma sensoros aphasiát okoz.
• Parietális lebeny: Gócos sensoros epilepsiás rohamok, hemihypaesthesia, homonym hemianopsia (a pupillareakció megtartott), apraxia, szinagnosia, testsémazavar. Rohamszerű kellemetlen szagérzés is megjelenhet.
• Occipitalis lebeny: Látási hallucinatiók a kontralaterális látórérben. Homonym hemianopsia.
• Kisagy-híd szögleti (acusticus) tumor: Hallásromlás, fülzúgás, hemiparesis, ataxia, facialisparesis. A n. vestibularis a tumor oldalán nem ingerelhető. Horizontális nystagmus, ha a beteg a tumor oldala felé néz. A cornealis reflex megszűnik, trigeminus fájdalom jelenik meg, a tumor oldalán a végtagok ataxiája, hypotoniája. A liquorban feltűnő nagy fehérjetartalom mutatható ki. A belső hallójárat kiszélesedik, ami röntgenfelvételen ismerhető fel.
• Kisagy: Horizontális nystagmus, féloldali végtaggyengeség és ataxia az azonos oldalon, adiadochokinesis, ujjorr kísérlet, saroktérd kísérlet végzésekor ataxia, Romberg-tünet. Járáskor a beteg a góc irányába tér.
• Agytörzs, mesencephalon, pons, bulbus: Pupillatünetek, szemizombénulás, tekintési zavar, tekintési nystagmus, a hemiplegia alternans különböző típusai, ataxia, vegetatív zavarok.
  Parinaudszindróma: A pupilla fényre nem reagál, convergentiára reagál, kettőslátás. Nem csupán mesencephalontumorban, hanem pinealomában is előfordul.
  Wallenberg-szindróma az arteria cerebelli posterior inferior thrombosisában keletkezik: szédülés jellemzi, azonos oldalra dőlés, azonos oldali analgesia és thermoanaesthesia az arcon, az ellenkező oldalon hypalgesia és thermohypaesthesia a C2-től lefelé, hangszalagbénulás, nystagmus, hányás, facial isbénulás.
• Diencephalon: Hormonális és vegetatív funkciózavarok: polydipsia, csökkent cukortolerancia, ritmuszavarok, légzési zavar, somnolentia, hőemelkedés, elhízás, ingerlékenység.

Az agytumorok tünetei

Az agytumorok tüneteit minden olyan megbetegedés utánozhatja, mely góctüneteket és agynyomás-fokozódást idéz elő. Az elkülönítés általában neurológus feladata. Nagy jelentőségű a liquor lelete. A tünetek hirtelen kezdete inkább vascularis bántalom mellett szól, de akutan kialakuló tüneteket okozhat glioblastoma vagy metastatikus tumor is, ha vérzik.

Az anamnézis és az általános kép utalhat vascularis bántalomra, a tumor lehetőségét azonban minden esetben ki kell zárni. Arteriográfia teszi lehetővé a traumás anamnézis nélkül keletkezett krónikus subduralis haematoma felismerését. Sclerosis multiplex nem szokott agynyomás-fokozódást okozni, ritka akut formája azonban progresszív hemisphaera-bántalom jeleit adhatja.

Multifokális leucoencephalopathia multiplex góctüneteket okoz. Ilyenkor sem növekedett az intracranialis nyomás. Frontális neoplasma képét adhatja a praesenilis dementia. Legnehezebb lehet az elkülönítés az epilepsiától, különösen típusos rohamot okozó kérgi tumorok esetében. Erről az epilepszia cikkben volt szó.

Cysta gyanúja

Cysta gyanúját elsősorban az eosinophilia kelti fel. Ha az agytumor tünetei megvannak, az Echinococcuscysta diagnózisát komplementreakció vagy más szerológiai, esetleg immunológiai reakció teheti bizonyossá. A Cysticercus ma már az állatorvosi vizsgálatok eredményeképpen rendkívül ritka; ugyancsak eosinophiliát okoz.

Lueses anamnézis, aortitis, cerebrospinalis lues idegrendszeri képe, pozitív komplementkötési vagy immobilizációs reakció a gumma diagnózisának alátámasztására alkalmas. Ilyen gyanúban penicillinkezelés hatásossága biztosíthatja a diagnózist. Ügyelnünk kell arra, hogy az esetleges pupilladiíferencia vagy inreflexeltérés magának a tumornak a góctünete is lehet. Szervi tuberculosis, hőemelkedés, a süllyedés fokozódása tuberculoma irányába tereli a gyanút.

Megfelelő anamnézis és láz, leucocytosis esetében agytályogra gondolhatunk, bár ez néha láz és leucocytosis nélkül is fennállhat, különösen akkor, ha a homloklebenyben helyezkedik el.

A pseudotumorok

Hydrocephalus, ependymitis (a kamrák savós folyadékgyüleme), serosus arachnoiditis, az aquaeductus Sylvii helyi ependymitise, mely a kamrák hirtelen tágulását okozza, a lágyulás folytán keletkezett cysták diagnózisa és elkülönítése annyira neurológiai feladat, hogy itt nem tárgyaihatjuk. E megbetegedéseket nem szerencsés néven pseudotumoroknak is szokták nevezni.

A pseudotumor cerebri szindrómáját kortikoszteroid vagy egyéb hormonkezelés, SLE is előidézheti. Nem ismeretes a keletkezési mechanizmusa azoknak a jóindulatú, agynyomás-fokozódással járó eseteknek, melyeket irodalmi közlésekben ismertettek.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.