• fejsérülés

Fejsérülés kialakulása, kezelése és gyógyítása

Tünetek

• Kitartó, tompa fejfájás, amely gyakran még hónapokig tart az eredeti sérülés gyógyulása után (agyrázkódás utáni szindróma).
• Szédülés, szétszórtság, zavartság, emlékezetkiesés, a viselkedés és a kedélyállapot változása.
• Tudatvesztés, rendellenes idegi reflexek.
• Az arc aszimmetriája, pl. kancsalítás vagy a száj egyik sarkának a leesése.
• Émelygés és hányinger, járási nehézségek.
• Fülcsengés és/vagy látászavar.
• Esetleg görcsroham, részleges bénulás.
• Súlyos fejsérülés esetén deformálódott koponya, kitágult vagy nem egyforma méretű pupillák, a fül mögötti terület zúzódása, vérzés az orrból és a fülből.

Veszélyeztetett csoportok

Fejsérülést bárki szenvedhet, leggyakrabban azonban a közlekedési balesetek áldozatainál fordul elő. Veszélyeztetettek még a kontakt sportokat űző játékosok, illetve azok, akik olyan tevékenységet folytatnak, amelynek során nagy az esés veszélye. A csecsemőknél az erős rázás is fejsérülést okoz.

Kialakulása

A fejsérülés gyakran kétszeresen okoz problémát: először maga a sérülés, majd a következményei. A sérülés okozta károsodás mértéke nagyon különböző lehet. A látszólag kisebb ütődés is okozhat zúzódást és vérzést, ha az agy a koponyán belül összerázódik. A koponya darabos törésekor az agyba hatoló csonttöredékek külön problémát okozhatnak. Gyakori az azonnali eszméletvesztés.

Ha a sérülés viszonylag kicsi, az érintett gyorsan visszanyerheti eszméletét, és panaszmentessé válhat. Órákkal később azonban állapota újra rosszabbodhat. A következmények nagyon súlyosak lehetnek. A sérülés után a koponyán belüli vérömleny, illetve az agy megduzzadása fokozódó koponyán belüli nyomáshoz, kezeletlen esetben agykárosodáshoz vagy akár halálhoz is vezethet.

Az agyrázkódás utáni szindróma kevéssé ismert jelenség, gyakran csak hetekkel az esemény után lép fel. Makacs, tompa fejfájás alakul ki, amely időnként migrénes jellegűvé válik. Sok migrénes beteg köti valamilyen fejsérüléshez betegsége kezdetét. A tünetek közt szerepelhet még krónikus kimerültség, ingerlékenység, kedélyhullámzás, szétszórtság és emlékezetkiesés. A tünetek hónapokig tarthatnak, majd fokozatosan elmúlnak.

Mit tegyünk?

Hívjunk mentőt (104)! Ha a fejsérülés, akár csak átmenetileg is, eszméletvesztéssel jár, sürgősséggel kórházba kell jutni, hogy megállapítsák, történt-e agysérülés és -vérzés.

Az orvosi vizsgálat kisebb sérülés esetén is helyénvaló, ha az agysérülés jellemző tünetei – többek közt álmosság, zavartság, émelygés, fülcsengés, látászavar – lépnek fel. Gyermekeknél a tünetek sokszor jelentéktelenebbek – őket panaszmentes esetben is mutassuk meg orvosnak, ha fejsérülést szenvedtek.

Kezelés

A sürgősségi ellátást végző orvos ellenőrzi, hogy az életfunkciók (vérnyomás, szívritmus, légzés, eszméleténél van-e a sérült) rendben vannak-e, majd CT-vizsgálatot rendelhet el annak megállapítására, történt-e agysérülés. A kezelés a sérülés típusától és súlyosságától függ.

Gyógyszerelés

A sérülést követően a sérültnek fájdalomcsillapító és nyugtató gyógyszert adhatnak. Vízhajtót vagy duzzanatot csökkentő gyógyszert kaphat, akár infúzióban is. Légzészavar esetén a beteg oxigént is kap. Az agyrázkódás után napokkal vagy hetekkel később kifejlődő szindrómát aszpirinnel, ibuprofennel vagy más nem szteroid gyulladásgátló szerrel (NSAID) és izomlazító gyógyszerekkel kezelik. Ha a migrénhez hasonló fejfájás lép fel, felírhatnak rohammegelőző gyógyszereket, pl. béta-blokkolókat és kalciumcsatorna-blokkolókat.

Hypothermia

A hypothermia olyan, viszonylag új eljárás, amelynek során a testhőmérsékletet 31-32 °C-ra csökkentik. Ennek a következménye, hogy az anyagcsere és a fejsérülés nyomán fellépő kémiai reakciók sebessége lelassul. A fejsérülést követő néhány órán belül az agyban a glutamát szintje ezerszeresére növekedhet. Ez olyan kémiai láncreakciót indíthat el, amely az agysejtek pusztulását okozhatja.

A kutatások azt bizonyítják, hogy a testhőmérséklet akár 48 órán át tartó csökkentésével gyakran megelőzhető a glutamátszint emelkedése, és így esetleg az agysejtek kevésbé károsodnak. A testhőmérsékletet fokozatosan csökkentik arra a pontra, ahol az anyagcsere lassul, de még nem lép fel szívritmuszavar, sem pedig más, potenciálisan életveszélyes szövődmény. Egy-két nap után a testhőmérsékletet fokozatosan a normális értékre emelik. Több tanulmány igazolta, hogy a hypothermia hatása az agykárosodás megelőzése szempontjából jobb a gyógyszereknél és az oxigénnél.

Műtét

Sürgős műtétre lehet szükség a súlyos koponyatörés helyrehozására és a koponyán belüli nyomás csökkentésére. A koponyaűri vérzés megszüntetésére és a vérömleny (haematoma) eltávolítására is végezhetnek műtétet.

Megelőzés

A szakértők egyetértenek abban, hogy a fejsérülések több mint fele megelőzhető lenne az alábbi biztonsági óvintézkedések betartásával:

• Mindig viseljünk fejvédő sisakot, amikor motorkerékpározunk, vagy ha olyan sportot folytatunk, amelynél fennáll a fejsérülés veszélye. Gondoskodjunk róla, hogy a gyerekeken mindig legyen megfelelően felerősített sisak biciklizés, görkorcsolyázás, síelés és gördeszkázás közben.
• Autózás közben mindig csatoljuk be a biztonsági övet, gondoskodjunk róla, hogy a csecsemők és a gyerekek a hátsó ülésen, szabályosan bekötött biztonsági ülésben utazzanak.
• Soha ne rázzuk meg a csecsemőt! Ha úgy érezzük, elveszítjük a türelmünket, inkább tegyük be az ágyába, és csukjuk rá az ajtót. Kérjünk segítséget nevelési tanácsadótól, gyerekorvosunktól, szomszédtól, családtagtól vagy valaki mástól, aki tud vigyázni a gyerekre, amíg kipihenjük magunkat.

Alternatív terápiák

Ezek elsősorban a rehabilitáció során vagy az agyrázkódás utáni szindróma tüneteinek az enyhítésében segíthetnek.

• Akupunktúra: A kezelések célja az agyrázkódás utáni szindróma részeként fellépő idült fejfájás csillapítása.
• Aromaterápia: A migrén gyógyítására javasolt illóolajok (a levendula-, a kamilla-, a borsmenta-, a gaulteria- és a borókabogyó-olaj) elmulaszthatják az agyrázkódást követő fejfájást. A hígított olajat a bőrbe masszírozhatjuk, hozzáadhatjuk a fürdővízhez, vagy belélegezhetjük a gőzét.
• Torna és mozgásterápia: A napi rendszerességgel megtett séta, tajcsival vagy más mozgásterápiával kiegészítve, segíthet az agyrázkódás utáni szindrómában szenvedő betegnek, hogy legyőzze idült fáradtságát, növelje energiaszintjét és javítsa közérzetét.
• Gyógytorna: A személyre szabott kezelés és gyógytorna segíthet visszanyerni a fejsérülést szenvedett beteg egyensúlyát, valamint bizonyos mértékben regenerálja az idegi és az izomműködést.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.