• szorongás

Szorongás tünetei és lelki okai

Tünetek

• Félelemérzet – az enyhétől a nyomasztóig -, amelyet rendszerint ártalmatlan események váltanak ki.
• Verítékezés, felgyorsult pulzus, szapora szívverés, gyors, felületes légzés (hiperventilláció).
• Szédelgés, illetve fokozott érzékenység.

Veszélyeztetett csoportok

A szorongásos zavarok a leggyakoribb mentális problémák közé tartoznak. Egy részük, például a fóbiák vagy a pánikrohamok a családon belül halmozottan fordulnak elő. Mások, így a trauma utáni stressz-szindróma valamilyen nagyon lehangoló tapasztalatból, esetleg bűncselekmény, súlyos sérülés vagy természeti katasztrófa átéléséből erednek. Az állapotot súlyosbító tényező a stressz, a túlzott koffein-, alkohol- és nikotinbevitel, a kábítószer-fogyasztás, továbbá számos gyógyszer. Allergiás reakciók is előidézhetik. Nőknél a premenstruációs szindróma (PMS) részeként is felléphet.

Kialakulása

A szorongásos állapotok, illetve félelmek egy része a mindennapi eseményekre (például iskolai dolgozatra, kis híján elkerült bal-esetre) adott normális válaszreakció. A tünetek – gyors szívverés, vérnyomás-emelkedés, izzadás, szapora légzés – annak a stressz-reakciónak a részei, amely felkészít bennünket a veszély elkerülésére vagy elhárítására. Ezzel szemben a szorongásos zavart, mint lelki betegséget egyfajta állandósult félelemérzet jellemzi, melynek rendszerint semmi alapja nincs, és súlyos esetben olyan intenzívvé válhat, hogy már a normális életvitelben is zavarokat okozhat. A szorongás kezelés nélkül veszélyeztetheti a kapcsolat-tartást, alvászavarokat idézhet elő, s a testi-lelki egészséget egyaránt megrendítheti.

Mit tegyünk?

Szorongásos roham esetén a túl szapora légzés szédüléshez, gyors szívveréshez és más ijesztő tünetekhez vezethet. Ezek oka a vér szén-dioxid szintjének a leesése, amelytől a vér savassága megváltozik. A tünetek ellensúlyozhatok, ha egy papírzacskót teszünk az arcunk elé, és abba lélegzünk. így a kilélegzett szén-dioxid egy része visszakerül a szervezetbe. Vigyázzunk, ne szorítsuk a zacskót teljesen az arcunkra, kapjunk oxigént is. Ha nincs kéznél zacskó, a lassú légzés is segíthet, úgy, hogy az orrunkon vesszük és a szánkon át engedjük ki a levegőt.

Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a háziállatok tartása sokaknál hatékonyan oldja a szorongást. Egy cica vagy egy kutya cirógatása, sőt még az úszkáló akváriumi hal látványa is nyugtatóan hat a felajzott idegekre. Az is hasznos, ha áttérünk a koffein¬mentes italokra és tartózkodunk az alkoholtól. Ha dohányzunk, minden erőnkkel próbáljunk leszokni, mivel a nikotin – stimuláló hatású vegyület lévén – csak súlyosbítja a szorongást.

A pánikroham felismerése

A pánikrohamok hirtelen törnek az emberre, 10 percen belül kulminálnak, majd rendszerint elmúlnak. Bár a rohamok kellemetlenek lehetnek, sőt olyan érzést is kelthetnek, mintha az életünket fenyegetnék, valójában nem veszélyesek.

Pánikrohamról akkor van szó, ha az alábbi 13 tünet közül legalább 4 egyszerre jelen van:

• mellkasi fájdalom, illetve kellemetlen érzés
• hidegrázás vagy hőhullámok
• fulladásérzés
• szédülés, szédelgés, gyengeség
• halálfélelem
• félelem a megőrüléstől vagy az önuralom elvesztésétől
• elrugaszkodás a valóságtól és önmagunktól (meg-hasonlás)
• hányinger, émelygés, hasi fájdalmak
• zsibbadás vagy bizsergő érzés
• szívdobogásérzés, szapora vagy erős szívverés
• légszomj
• verítékezés
• remegés, reszketés

A felnőtt emberek több mint harmada évente legalább egyszer átesik pánikrohamon. Súlyos esetben az orvos szorongásoldó szert ír föl. Sokan vannak, akik képesek arra, hogy meditációval, légzőgyakorlatokkal, önhipnózissal vagy rendszeres testmozgással megelőzzék ezeket a rohamokat. A koffein és az alkohol fogyasztásának mérséklése vagy elhagyása szintén segíthet.

Kezelés

• Gyógyszerelés: A szorongás kezelésére benzodiazepineket, béta-gátlókat és antidepresszánsokat adnak. A pánikrohamokra felírt feszültség-oldó szerekkel kezelt páciensek 90%-ánál jelentős javulás érhető el, 50%-uk pedig teljesen tünetmentessé válik a 12 hetes kúra során. Sajnos ezek a gyógyszerek függőséget alakíthatnak ki, így három hónapnál tovább általában nem szabad szedni őket. Aluszékonyságot és levertséget is okozhatnak, szeszes itallal együtt szedve pedig a légzést gátolhatják. [brbr]A béta-blokkolók, melyek főleg lámpaláz ellen hatékonyak, hosszabb távon is kockázatmentesen szedhetők, de egyeseknél ezek is depressziót, levertséget, sőt impotenciát okozhatnak. A szorongást hatékonyan csillapítja az antidepresszánsok sok fajtája is; a benzodiazepinekkel szemben előnyük, hogy függőséget nem alakítanak ki, s így hosszú távon is szedhetők.
• Pszichoterápia: A pszichológiai kezelések egyéni (testre szabott) gyógymódokat, csoportos foglalkozásokat és kognitív terápiákat foglalnak magukba. Ezeken a páciensek elsajátíthatják a közelgő pánikroham tüneteinek felismerését és azokat a lépéseket, amelyekkel a pánikba esést elháríthatják.

Megelőzés

Mindennap szakítsunk legalább félórát csendes relaxálásra, akár olvasásra, zenehallgatásra, valamilyen hobbitevékenységre, vagy csak egyszerűen pihentető üldögélésre. Enyhe szorongás ellen jó a fokozott oxigénfogyasztással járó testmozgás végzése, mert fokozza az endorfinok – hangulatjavító hatású idegrendszeri vegyületek – termelését. A testmozgás olyan, nem versenyszerű formái ajánlottak, mint a gyaloglás, kerékpározás, úszás. Foglalkozzunk azzal, ami a legfontosabb, s próbáljunk meg átmenetileg nem gondolni azokra a megoldandó feladatokra, amelyek még várhatnak.

Alternatív terápiák

• Biológiai visszacsatolás: A páciensek megtanulják, hogyan tudják kontrollálni szervezetük reakcióit, például a fokozott levegővételt, s ezzel megelőzhetik a pánikrohamok kialakulását.
• Gyógynövénygyógyászat: A koffeinmentes herbateák nyugtató hatásúak. A kamilla-és mentatea álmatlanság ellen is jó. Vizsgálatok kimutatták, hogy a mámorbors (káva) – 250 mg naponta két-három alkalommal – éppolyan hatékonyan csillapítja a szorongás bizonyos tüneteit, így az idegességet és a szív-dobogásérzést, mint némelyik receptre kapható gyógyszer. Az orbáncfű ugyancsak szorongásoldó – keressük olyan kivonatát, amely 0,3% hypericint tartalmaz. Szokásos adagja naponta három alkalommal 300 mg. A macskagyökér-gyári kivonata 0,8% valeriánsavat tartalmaz – lefekvés előtt bevéve segít a szorongással összefüggő alvászavarok leküzdésében.
• Hipnózis: A terapeuta néhány kezelés során megtanítja páciensének, hogyan relaxálhat mély lélegzés, meditáció és vizualizáció segítségével. Ugyancsak hatékony relaxációs technika az önhipnózis és az irányított imagináció.
• Masszázs: A szorongást oldó relaxálás jól bevált, hagyományos mód-szer. Hatását fokozhatjuk aromás illóolajok, muskotály-zsálya-, rózsa-, kamilla- vagy jázminolaj alkalmazásával.
• Jóga, tajcsi: Kétféle mozgásterápia, amelyek elősegítik a szorongást oldó mély légzési és testtartási technikák elsajátítását. Meditációval kombinálva különösen hatékonyak.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.