Fogyás és egészség

Az “alma” és “körte” típusú elhízás

Aszerint, hogy a zsírok lerakódása melyik testrészt érinti elsősorban, két elhízási típust különböztetünk meg. A legtöbb elhízottnál a zsírlerakódás elsősorban a hasra lokalizálódik; ezen „sörhas”, „pókhas” típusú elhízottakat képi hasonlattal élve „alma” típusú elhí­zottaknak is nevezhetnénk, szemben a „körte” típusú elhízottakkal, ahol a zsírlerakódás elsősorban a csípő­re, combra lokalizálódik.

Alma és körte alak

„Alma” típusú elhízottakat elsősorban férfiak, „körte” típusúakat elsősorban nők között kereshetünk, emiatt többen a kétfajta elhízást férfias (android), illetve nőies (gynoid) típusúnak is nevezik.

Jegyezzük meg! 400, az ideális súlyt 40-50%-kal meghaladó kövér beteg adatait feldolgoz­va azt tapasztalták, hogy 128 elhízott férfi között 65,6%-ban, 272 elhízott nő között 75,7%-ban fordult elő a túlnyomórészt a hasra lokalizálódó elhízás, az „alma” típus – összesítve 72,5%-ban.

A két típus látszatra, ránézésre is elkülöníthető, ez azonban sok­szor csalóka; az elkülönítés a derék és csípő- körfogat mérésével lehetséges. A derékkörfogatot az alsó bordaív és a csípőlapát íve közti távolság közepén keresztül fektetett mérőszalaggal mérjük, mely nem mindig azonos a köldök magasságával, hiszen a nagyobb hasú elhízottaknál a köldök lejjebb kerül. A csípőkörfoga­tot többszöri méréssel állapíthatjuk meg, a csípő és a comb magasságában végzett körfogatok mérései közül a legnagyobbat választjuk csípőkörfogatnak.

Az alma típusú elhízottak között gyakoribbak a betegségek?

Ha a derék- és csípőkörfogat hányadosát kiszámít­juk, akkor „alma” típusúnak nevezzük azokat a férfiakat, akiknek a hányadosa 1,0 felett van, nőknél pedig – a szélesebb medencecsont miatt – 0,85 felett. A méréseket álló helyzetben kell végezni. Az elkülöní­tésnek az ad jelentőséget, hogy az 1980-as években vizsgálatok bizonyították: az „alma” típusú elhízottak között gyakoribb a szívkoszorúér-betegség, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az agyvérzés, míg a „körte” típusú elhízottak közt csak a visszérbetegség gyakori.

Az elhízás következményei

Az elhízást alig lehet büntetlenül megúszni, az egész­ségügyi állapotra kiható súlyos következményei is vannak. Egy amerikai biztosító társaság 200 ezer biztosított adatait feldolgozó tanulmánya alapján megállapította, hogy már 5-14%-os mértékű testsúly­többlet is 22%-kai emeli a halálozást a normális súlyúakkal szemben, s 25%-os elhízásnál ez már 75%-os halálozás-növekedést jelent.

Ezek a szövődmények a következő betegségeket jelenthetik: szív- és érrendszeri betegségek, szívkoszo­rúér-betegség, visszértágulat, visszérgyulladás, magas vérnyomás, légzőrendszeri betegségek, mint amilyen az elégtelen légcserével járó Pickwick szindróma, zsír­máj, epekőbetegség, cukorbetegség, a legkülönbözőbb mozgásszervi betegségek, hormonális zavarok és bal­esetek. A közvéleményben az él, hogy az elhízás a szívin­farktus egyik fő rizikófaktora. Ez az általános megál­lapítás azonban csak részben igaz.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.