• egészség
• koleszterin
• vérnyomás

Mi is hát a koleszterin? Triglycerid, HDL

A koleszterinről kulturált embernek tudnia kell né­hány fontos dolgot, hiszen a vér koleszterinszintjéből bizonyos megközelítéssel meg lehet jósolni kinek-kinek az egyéni infarktus rizikóját.

Mi is hát a kolesz­terin?

A koleszterin minden emberi és állati sejtben megta­lálható vegyület, melynek a sejthártyák felépítésében fontos szerepe van. A koleszterin tehát nem méreg, sőt léte az emberi élet egyik feltétele, hiszen a szervezet egyes sejtjeinek felépítésében nélkülözhetetlen alkotó­rész.

Koleszterinhez a szervezet táplálék útján is hozzájuthat, de a szervezet maga is előállítja azt, és a véráram útján szállítja el a különböző sejtekhez. így a vérben állandóan jelen van, laboratóriumi vizsgála­tokkal mérhető. Az 1 liter vérben előforduló 6,5 mmól koleszterinnél kevesebb értéket tekintik általában nor­málisnak. Baj akkor van, ha a vér koleszterin-tartalma ennél magasabbra emelkedik, s így a felesleg lerakódik az erek falába, beszűkíti azok keresztmetszetét, és ennek nyomán érelmeszesedés alakul ki.

A vérben másfajta zsírok, idegen kifejezéssel: lipoidok, lipidek is előfordulnak. Laboratóriumi vizsgálat­tal ezek a zsírok is kimutathatók, ezek összegét az összlipoid vizsgálattal mérjük. A vérben lévő zsírok (lipoidok) normális értéke 1 liter vérben 9,0 gramm alatt van. Hozzá kell tenni, hogy ez az érték csak hozzávetőleges pontosságú, és nem ad felvilágosítást arról: mennyi abból a koleszterin.

A vérzsírok okozhatnak infarktust?

A vérzsírok egyik fajtája az ún. triglycerid mely, ha felszaporodik a vérben, szemmel is láthatóvá válik. Ilyenkor, főleg kövéreknél a vér belső súrlódása, ún. viszkozitása és oxigénszállítása is kedvezőtlenné válik, ami által életfontosságú szervek vérellátása szenvedhet hirtelen zavart. Az érfalban található zsírle­rakódásban azonban aránylag kevés a triglycerid, így kockázati szerepe az infarktusban a koleszterinhez képest kevésbé bizonyított.

Érdemes megjegyezni, hogy ez a zsírféleség elsősorban a tápláléknak nem a zsírjából, hanem a szénhidrátjából (cukor, tésztafélék stb.) keletkezik, de a táplálék zsírtartalmából is szár­mazhat. Az eddig említett vérzsírok: a koleszterin és a triglycerid a vérben nem oldódnak fel, hanem fehérje molekulákhoz kötődve keringenek a vérben. Ezeket a zsír-fehérje molekulákat nevezik lipoproteineknek.

E zsírszerű anyagot tartalmazó fehérjék közül kórházi zárójelentésekben, laboratóriumi leletekben kettővel is találkozhatunk, amelyeknek az infarktus kialakulá­sában szerepük lehet. Az egyik az ún. LDL, az a vegyület, amely a legtöbb koleszterint szállítja, a belőle szabaddá váló koleszterin rakódik le az érfalak belső felületére.

HDL szerepe

A másik vegyület az ún. HDL, amely ha megfelelő mennyiségben van jelen a vérben, akkor az érfal felületén megakadályozhatja a lerakódást, sőt képes a már lerakódott koleszterint az érfalból felven­ni, elszállítani és a májon, epén keresztül a szervezetből eltávolítani. Ez tehát az érelmeszesedés elleni védőté­nyező, így akkor jó, ha sok van belőle, ha a HDL-koleszterin értéke 1 liter vérben 1 mmól felett van. Az 1 mmól alatti értékek a védőfaktor csökkenésére, relatív hiányára utalnak.

Érdekes megfigyelést végeztek a HDL szerepével kapcsolatban állatokon: pl. kutyáknál, macskáknál, patkányoknál, amelyeknél magasabb a HDL védőfak­tor szintje, ritkább vagy kísérletileg nehezebben hozha­tó létre érelmeszesedés, mint az alacsonyabb HDL-szintű nyulaknál, sertéseknél, majmoknál.

A vetési varjaknak, szemmel láthatóan is zsíros a vérük, mégis 100 évig is elélnek a magas HDL szintjük miatt. Az embereknél igen ritkán, de előfordul veleszületetten olyan magas HDL szint, amelynek következménye­ként idős korban sem alakul ki érelmeszesedés. Ezt az állapotot „életmeghosszabító betegségnek” is nevez­hetnénk.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.