Gasztroenterológia

Amoebiasis (Parazitás colitis)

A kórokozó az Entamoeba histolytica. A fejlődő orszá­gokban az egyik leggyakoribb parazitás megbetegedés. Az utazók hasmenésének is gyakori kórokozója.

Epidemiológia

A rossz szociális körülmények, a zsúfoltság, a vezetékes víz hiánya kedvez a fertőzés létrejöttének. Magyarorszá­gon az utóbbi években bejelentett betegek száma 20-30.

Patogenezis

Az amőbaciszta szennyezett víz, étel útján kerül be a gyomor és bélrendszerbe. A parazita szorosan hozzátapad a bél nyálkahártyájához, citolitikus és proteolitikus enzimeivel mélyre hatoló nyálkahártya-károsodást hoz létre. A széklettel kikerülő ciszták nedves közegben he­tekig, hónapokig életképesek maradhatnak.

Patológia

A makroszkópos kép változatos: kis fekélyek, nagy, mély­re terjedő fekélyek, gyulladásos pseudopolypok, fulmi­náns colitis is jellemezhetik. Szövettanilag a korai lézióban granulocitás beszűrődést, eróziót láthatunk. Később a nekrotikus gyulladásos folyamat eléri a submucosát is. A kórokozót a szövettörmelékben, ill. invazív amoebiasisban a bélfalban lehet azonosítani.

A környezetben gyul­ladásos reakció látható. A kórokozó emlékeztet a makrofágokra: habos citoplazmával bír, a mag excentrikusan helyezkedik el, kerek, vörösvértest lehet a citoplazmában. Az amőbák PAS- és trikrompozitívak, a-l-antitripszin-negatívak (elkülönítés a hisztiocitáktól).

Klinikai kép

A fertőzés nem jár mindig tünetekkel. A bélnyálkahár­tya-károsodást okozó, tünetekkel járó amoebiasis okoz­hat dizenteriform hasmenést az akut rectocolitis miatt, kialakulhat fulmináns colitis bélperforációval, előidéz­het toxikus megacolont, krónikus, nem véres hasme­nést, perianalis fekélyeket és amoebomát. Az extraintesztinális formában tályogok jöhetnek létre a májban, tüdőben, agyban.

Diagnózis

A széklet mikroszkópos vizsgálata során nem lehet megkülönböztetni a patogén E. histolyticát a nem pa­togén E. disparttól. A szérum-ellenanyagszint nehezen interpretálható. Székletből vagy szérumból a specifikus antigén-kimutatás megbízható diagnosztikus módszer.

Endoszkópos vizsgálat során, a colon nyálkahártyáján bevérzéses pontok vagy kis, néhány mm-es, 1-2 cm nagyságú fekélyek exsudatív középrésszel és vérbő ud­varral, néha nagy, összefolyó fekélyek láthatók. A nyál­kahártya vérbő és ödémás. Az endoszkópos vizsgálat során vett szövetmintából is végezhető mikroszkópos vizsgálat.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.