Betegséget okozó mikroorganizmusok
Vannak mikroorganizmusok, amelyek csak előzetes kolonizálás után okoznak megbetegedést. Jellegzetes példája ennek a (invazív vagy szisztémás) candidainfekció. A candidák, bár rendszeresen jutnak szervezetünkbe, egészséges immunitású emberekben nem okoznak infekciót vagy egyéb megbetegedést, de képesek kolonizálni a béltraktust.
Amikor a candidák a véráramba kerülnek
Súlyos alapbetegség, csökkent immunitású állapot, tartós antibiotikum-kezelés következtében károsodott bélflóra mellett a béltraktust kolonizáló candidák a véráramba kerülnek, fungaemiát okoznak, és a különböző szervekben megakadva szervi manifesztációval is járó, szisztémás candidiasis alakulhat ki. Ennek megfelelően például a candida pneumonia szinte sohasem a gombák direkt bronchusinváziójából származik, hanem fungaemia eredménye, épp úgy, mint a diagnosztikus szempontból is fontos szemfenéki candidiasis kialakulása.
Ez a patomechanizmus annyira jellegzetes, hogy bélkolonizáció nélkül a feltételezett szisztémás candidiasis diagnózisa megkérdőjelezhető. Hasonlóan a szisztémás candidiasishoz, előzetes kolonizáció szükséges a Clostridium dimcile okozta pseudomembranosus colitis kialakulásához. A tünetmentes hordozóban többnyire valamilyen antibiotikum vagy egyéb gyógyszer okozta bélflóraváltozás teszi lehetővé a clostridiumok elszaporodását és toxintermelését, ami akár életveszélyes állapothoz is vezethet.
Mikrobák hordozása
Nem lebecsülhető a gasztrointesztinális traktusnak a mikrobák hordozására és az infekciók terjesztésére alkalmas szerepe. A széklettel ürülő kórokozók egy aktuális megbetegedés után akár hónapokig vagy évekig ürülnek a már tünetmentes személyből (salmonellahordozók). Hordozóvá válhat valaki tünetmentesen is.
A hordozók azok, akik a higiénés rendszabályok hiánya esetén jelentősen hozzájárulnak a járványosán terjedő infekciók fenntartásához. Ebből a szempontból is új veszélyt jelentenek az ESBL (extended spectrum beta-lactamase) termelő Gram-negatív baktériumok, elsősorban az E. coli és a K. pneumoniae megjelenése. Ezek a polirezisztens baktériumok az egészséges személyek gasztrointesztinális traktusát is kolonizálhatják, és fertőzést okozhatnak nozokomiális anamnézis nélkül is. A fekális terjedés lehet az oka e kórokozók itthon tapasztalt rohamos terjedésének.
Előnyös, mert a kolonizációs rezisztencia miatt véd a fertőzésektől és metabolikus funkciót lát el, ugyanakkor infekciót okozó baktériumok rezervoárja, amelyek kijutva a béltraktusból infekciót okozhatnak, és hozzájárulnak a betegségek terjedéséhez.
A gastroenteritis acuta kórokozói
A gastroenteritisek kórokozói igen széles körből kerülnek ki. Gyakoriságuk mindenhol a világon magas, bár a fejlett országokban kialakult higiénés és szociális viszonyok között ritkábbak, a járványok száma jelentősen kisebb, és az elérhető kezelési lehetőségek miatt kedvezőbb gyógyulási eséllyel járnak. Megbetegedéseket okozhatnak baktériumok, vírusok, gombák, protozoonok egyaránt.
A leggyakoribb infekciókat patomechanizmusok szerint több csoportra lehet osztani:
- Preformált toxin kerül a szervezetbe (ételmérgezés). így okozhat megbetegedést a Staphylococcus aureus, a Bacillus cereus vagy a Clostridium perfringens. Ezekben az esetekben a szervezeten kívül a kontaminálódott ételbe került baktériumok enterotoxint, neurotoxint termelnek, amit később az étellel elfogyasztunk. Az inkubációs idő igen rövid, a tünetek többnyire egy órán belül jelentkeznek
- Nem gyulladásos jellegű infekciók. Idetartoznak a virális megbetegedések (noro-, rotavírusok), néhány bakteriális infekció (cholera, enterotoxint termelő E. coli infekció) és parazitafertőzés (Giardia lamblia, Entamoeba hystolytica). A vékonybél betegszik meg, a vírusok, illetve a baktériumok toxinja fokozott szekréciót vált ki, vagy gátolja az abszorpciót. A székletben nincsenek granulociták, a hasmenés vizes jellegű, nagy mennyiségű. A széklet laktoferrinszintje nem vagy csak minimálisan emelkedett.
- Gyulladással járó infekciók. Elsősorban baktériumok (salmonellák, shigellák, enteroinvazív és enterohaemorrhagiás E. coli törzsek, campylobacter törzsek, Clostridium difficile) okozta kórképek, a bakteriális invázió, illetve citotoxinok termelése következtében a bélfal károsodik, nyálkás, gennyes, esetleg véres székürítés, tenezmus jellemzi. A székletben granulociták találhatók, a széklet laktoferrinszintje emelkedett. A jellegzetes klinikai kép mutatja a dizentéria-szindrómát.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.