Gyors felépülés

Felépülés a hétköznapi betegségekből

A kisebb betegségektől is nagyon rosszul érezheti magát az ember. Az itt ismertetett módszerek segítenek abban, hogy mielőbb túljusson rajtuk.

Mi a teendő?

Az ember szervezete csodálatos öngyógyító képességgel bír, ennek köszönhetően a hétköznapi betegségek legtöbbje maximum pár héten belül elmúlik. Egyes esetekben azonban fel is gyorsíthatja a gyógyulást néhány egyszerű házi gyógymóddal, illetve recept nélkül kapható orvossággal. Rendkívül fontos azonban, hogy tisztában legyen vele, milyen állapotokat kezelhet önállóan, és melyekkel kell orvoshoz menni, vagy – súlyosabb, akut esetben – mentőt hívni.

Noha számos olyan enyhe lefolyású betegség van, amely valóban nem igényel orvosi beavatkozást, mindig forduljon szakemberhez, ha a tünetek különösen hevesek, vagy ha az érintett személy csecsemő, kisgyermek, idős ember vagy olyan, akinek más krónikus betegségben szenved. Vannak olyan tünetkombinációk, amelyek esetében elengedhetetlen az azonnali kórismézés, illetve kezelés.

Ilyen tüneteket produkál például az asztma, az ekcéma, az irritábilisbél-szindróma és a húgyúti fertőzések, például a hólyaghurut. Persze ezek esetében is vannak olyan lépések, amelyek enyhíthetik a panaszokat, gyorsíthatják a gyógyulást, sőt megelőzhetik a betegség kiújulását.

Hagyományos módszerek

Széles körben ismertek a különféle hagyományos gyógymódok, amelyek állítólag enyhítik a hétköznapi panaszokat, például a székrekedést, a gyomorégést vagy a darázscsípést – de vajon tényleg hatnak? Talán meglepő, de e módszerek jó részének hatékonysága tudományosan is alátámasztott. A kérdés már csak az, hogy honnan lehet tudni, melyik fog használni, és melyik nem.

Vajon igaz az a mondás, hogy „etesd a náthát, éheztesd a lázat”? Valóban használ a joghurt a hüvelygomba ellen, tényleg enyhíti a méz a köhögést és a kasvirág valóban serkenti az immunrendszert? Ebben a fejezetben nemcsak a fenti kérdésekre, hanem egy sor másikra is választ talál.

Otthon kezelhető problémák

A következő betegségek és tünetek általában sikeresen kezelhetők házilagosan – legalábbis első próbálkozásként:

  • csípések és harapások,
  • székrekedés, allergiás vagy irritáció okozta bőrkiütés,
  • köhögés, hasmenés, gyomorrontás,
  • láz (hőemelkedés), szénanátha,
  • fejfájás, gyomorégés, kisebb sebek,
  • szájfekélyek, nátha, torokfájás,
  • hüvelygomba, felső légúti fertőzések (meghűlés és influenza), hányás.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Önmaga és családja egészsége érdekében rendkívül fontos tudni, mikor kell szakember segítségét kérni: rögtön a panaszok jelentkezésekor vagy ha a házilagos módszerek nem használtak. Feltétlenül célszerű tanácsot kérni minden olyan esetben, amikor a tünetek valamelyike a kellő ideig alkalmazott házi kezelés ellenére sem javul.

Mikor kell orvost vagy mentőt hívni?

Egészségügyi vészhelyzetnek minősül az olyan betegség vagy sérülés, amely közvetlen módon veszélyezteti egy személy életét vagy hosszú távú egészségét, és amely esetében sürgős orvosi ellátásra van szükség.

Sürgős orvosi ellátást igényelnek például a következők:

  • a beszédet is akadályozó légzési nehézség vagy légszomj
  • hirtelen fellépő zavartság, természetellenes álmosság, vagy ha valakit nagyon nehéz álmából felébreszteni
  • nyelésre való képtelenség
  • mellkasi fájdalom, különösen ha az a nyakba, az állkapocsba, a hátba vagy a karokba is kisugárzik, és verejtékezés, légszomj, szédülés vagy hányás kíséri
  • bénulás vagy gyengeség, különösen ha az csak az arc vagy a test egyik felét érinti
  • asztmás roham, amely a beteg szokásos gyógyszerének használata ellenére 10 percnél tovább tart
  • az alsó végtag fájdalma, esetleg duzzanata, amit mellkasi fájdalom, légszomj vagy véres köpet kísér
  • hirtelen jelentkező nagyon heves fejfájás
  • hirtelen látásvesztés vagy látászavar
Bármelyik esetén hívjon mentőt (104), vagy juttassa el az érintett személyt a lehető leggyorsabban a legközelebbi kórház sürgősségi ambulanciájára.

Forduljon egy napon belül orvoshoz az alábbiakkal:

  • a vészhelyzetek között fel nem sorolt tünetek bármelyikének jelentős rosszabbodása
  • fokozódó fájdalom
  • magas láz
  • 24 óránál tovább tartó hányás vagy súlyos hasmenés
  • ismert ok nélküli vérzés bármely testnyílásból, illetve a székletben, vizeletben, köpetben vagy hányásban látható vér
  • olyan bőrfertőzés vagy seb, amely forróvá válik, kivörösödik, lüktet, fájdalmas vagy gennyedzik
  • vizeletürítésre való képtelenség
  • súlyos vagy hirtelen fellépő székrekedés, különösen, ha a beteg elmúlt 50 éves, illetve ha a széklet véres vagy a székelési hasi fájdalom kíséri
  • jelentős, megmagyarázhatatlan fogyás két hónapon vagy annál hosszabb időn át
  • két hétnél tovább tartó rekedtség
  • torokfájás, amit hőemelkedés vagy láz, nyaki nyirokcsomó-duzzanat és nyeléskor érzett fájdalom kísér

Nem csak az orvos segíthet

Vannak esetek, amikor okvetlenül orvoshoz kell fordulni: felkeresni a háziorvosát vagy a legközelebbi kórház sürgősségi ambulanciáját, esetleg kihívni az ügyeletet vagy a mentőket. Számos lehetősége van, hogy segítséget vagy tanácsot kérjen nem sürgős esetekkel kapcsolatban.

Íme néhány ezek közül:

  • Internetes tanácskérés: a nagyobb egészségügyi szakportálok lehetőséget biztosítanak arra, hogy anonim módon betegségével kapcsolatos tanácsot, útmutatást kérjen. A tanácsot azonban csak akkor fogadja el, ha a válaszadónak orvosi végzettsége van, az internetes címe mellett megadja a képzettségét, munkahelyét, szakmai múltja pedig leinformálható.
  • A körzeti nővér : a háziorvosok számára hazánkban jogszabály írja elő, hogy minden praxisban kötelező legalább egy körzeti ápolót 8 órában foglalkoztatni. Sok esetben ők is el tudnak végezni néhány egyszerű vizsgálatot, és tanácsokkal is szolgálhatnak a kisebb panaszok kezelésére; máskor azt javasolják, hogy forduljon inkább háziorvosához.
  • A gyógyszerész: a patikákban is kérhet tanácsot. Meg tudják mondani, milyen vény nélkül kapható gyógyszer enyhítheti a panaszait, de lehet, hogy orvoshoz küldik. Tájékoztatást kaphat az egyes vény nélküli gyógyszerek leggyakoribb mellékhatásairól, és módszereket javasolhatnak azok minimálisra csökkentésére. A gyógyszerész figyelmeztetheti, ha egy gyógyszer kölcsönhatásba léphet más szerekkel, ételekkel vagy italokkal, gyógynövénykészítményekkel, vitaminokkal vagy ásványi anyagokkal.
Jó tudni! Gyógyszerésze hasznos tanácsokat adhat a kisebb problémák kezelésével kapcsolatban.

Légzőszervi panaszok

A légzőszervi panaszok leggyakoribb okozói a meghűlés és az influenza, de egyre gyakoribb az asztma és a szénanátha is. Mindegyikre igaz, hogy megfelelő otthoni kezeléssel javíthat állapotán, s felgyorsíthatja a gyógyulást.

Hasznos tanács! Tüsszentsen papír zsebkendőbe, hogy a kezéről kevesebb náthavírus jusson a környezetébe.

Meghűlés és influenza

A felső légúti fertőzések többségére – így a meghűlésre (nátha), valamint az influenza legtöbb fajtájára – jellemző az orrüreget és a légutakat bélelő nyálkahártya gyulladása; tünetei: orrfolyás, torokfájás és köhögés. Influenza esetén rendszerint hőemelkedés vagy láz, izomfájdalom és fejfájás is jelentkezik.

A tünetek a fertőzött személlyel – vagy az általa megérintett tárgyakkal – való érintkezés után kettő-öt nappal jelentkeznek, s az első két-három napban tovább rosszabbodnak, majd lassan enyhülni kezdenek. Manapság ezek a betegségek nem súlyos lefolyásúak. Ettől még persze érezheti magát pocsékul. Szerencsére sok mindent tehet a tünetek enyhítése és a gyógyulás felgyorsítása érdekében.

A probléma azonosítása

A legtöbben könnyen felismerik a meghűlés jeleit, de jóval kevésbé tudják eldönteni, hogy súlyos megfázással vagy inkább influenzával van-e dolguk. Ez néha még az orvosoknak is nehézséget okoz. Mindkét fertőzés felső légúti panaszokkal jár, és mindkettőt vírusok okozzák, ezért az antibiotikumok hatástalanok ellenük. A különbségtétel tehát valóban nem egyszerű, de néhány támpont azért segíthet.

  • Tüsszögés: a meghűlésre jellemző, bár néha influenza is okozhatja.
  • Köhögés: A meghűlésnél és az influenzánál is gyakori. Az előbbinél sok esetben váladékürítéssel jár, míg az utóbbinál általában száraz, és igen kínzó lehet. Torokfájás Gyakran előzi meg vagy kíséri a meghűlést, de néha az influenzával is együtt jár.
  • Orrfolyás: a meghűlésnél igen, az influenzánál csak ritkábban erős; az orrdugulás szintén inkább a náthára jellemző. Borzongás Az influenza okozta láz esetén gyakori, meghűlésnél ritkán jelentkezik.
  • Láz: az influenzás beteg hőmérséklete magasra (38 °C fölé) is szökhet, s a lázas állapot két-három napig tarthat.
  • Izomfájdalom: ha nagyon rosszul érzi magát, és felkelni is alig bír, akkor szinte biztos, hogy influenzás. Fejfájás Influenzánál gyakori, meghűlésnél ritka. Rossz közérzet, gyengeség, kimerültség Ezek az influenza jellemző tünetei, de meghűléskor is előfordulhatnak. Ha influenzás, nagyon elesettnek érezheti magát, és ez az állapot hosszú napokig, sőt hetekig is eltarthat.

Ápolási tudnivalók

Párásítsa a levegőt!

A bedugult orr elleni egyik leghatásosabb módszer az, ha párásabbá teszi a környezetét. Erre a célra szolgálnak a különféle párásító berendezések, de az is megteszi, ha vízzel teli edényt állít a radiátorra. Másik ötlet, hogy egy időre beül a párás fürdőszobába. A párás levegő segít az irritáció csökkentésében, és jobban tud majd aludni is. A száraz levegő kiszárítja a nyálkahártyákat, ami fokozza az orrdugulást, a torokfájást és a köhögést, emellett az influenzavírusok életben maradását is segíti. Ha párásítót használ, naponta cserélje benne a vizet, és az előírt módon tisztítsa ki, nehogy a készülék kórokozókat és penészspórákat szórjon a levegőbe.

Általában az egyetlen lényegi különbség a meghűlés és az influenza között az, hogy az influenzától sokkal rosszabbul érzi magát. Nagyon fontos azonban azoknak a tüneteknek a felismerése, amelyek azt jelzik, hogy a fertőzés a tüdőre is átterjedhetett, vagy hogy a meghűlés, illetve influenza hátterében egy jóval súlyosabb alapbetegség áll.

A meghűlés és az influenza tünetei kb. egy héten belül megszűnnek, bár a köhögés két-három hétig eltarthat, íme néhány jó tanács a tünetek enyhítésére.

Vigyázzon magára!

Gyorsabban felgyógyul, ha nem próbálja meg „lábon kihordani” a betegséget, hanem kezeli magát. Ne menjen be a munkahelyére, ha rosszul érzi magát. Pihenjen egy-két napig, különösen, ha lázas vagy csúnyán köhög – így gyorsabban rendbe jön, és nem fertőzi meg a kollégáit. Tartózkodjon egyenletes hőmérsékletű helyiségben, és ha kimerült, maradjon ágyban – az alvás segít az immunrendszerének legyőzni a fertőzést. Táplálkozzon egészségesen, igyekezzen sokat fogyasztani a fertőzések ellen hatékonynak tartott ételekből.

Jegyezzük meg! Bár fontos a megfelelő pihenés és alvás, a kutatások szerint felső légúti fertőzések esetén a kíméletes testmozgás felpörgetheti az immunrendszerét, és segíthet a kórokozók leküzdésében. Ha már lázmentes, a napi 20-30 percen át végzett nyújtás vagy jógagyakorlat sokat segíthet.

Ha meghűléssel vagy influenzával küszködik, igyon a szokásosnál többet, mert a folyadék segít fellazítani a nyálkát és elkerülni a kiszáradást. A több folyadék bevitele enyhíti az orrdugulást is, és pótolja a nyálkatermelés és a láz miatti vízveszteséget. A víz, a gyümölcslevek és a levesek a legjobbak erre a célra, az alkoholt és a koffeintartalmú italokat viszont kerülje, mert azok kiszáradást okoznak.

Igaz vagy hamis?

Etesd a náthát, éheztesd a lázat!

Részben igaz: Holland kutatók szerint ez a régi tanács a láz okától függően káros is lehet. Hat önkéntes kapott reggel, éhgyomorra folyékony táplálékot vagy vizet. A 6 órával később vett vérmintákból kiderült, hogy a bevitt táplálék serkentette a szervezet vírusok elleni reakcióját. Akik csak vizet kaptak, azoknál gyengült az antivirális reakció, viszont erősödött a lázért sok esetben felelős baktériumfertőzésekkel szembeni immunreakció. Mivel a meghűlést és az influenzát vírusok okozzák, célszerű ilyenkor jól táplálkozni, függetlenül attól, hogy van-e lázunk vagy nincs.

Segíthetnek az étrendkiegészítők

A meghűlés vagy influenza első jeleit észlelve vegyen be kasvirágtartalmú étrend-kiegészítőt. A kivonat tabletta és tinktúra formájában is kapható, és a kutatások szerint megrövidíti a meghűléses tünetek fennállásának időtartamát. Sőt, ha rendszeresen szed kasvirágot, több mint 50 százalékkal csökkentheti a meghűlés kockázatát.

Kutatás és eredmények! A kutatók 14, együttesen több mint 2900 fő bevonásával végzett vizsgálat eredményeit elemezték, és azt találták, hogy azok körében, akik kasvirágkészítményt szedtek – akár önmagában, akár más szerekkel együtt -, átlagosan 58 százalékkal csökkent a fertőzés valószínűsége, a meghűléses tünetek pedig 1,4 nappal rövidebb ideig voltak jelen. Mivel az immunrendszert serkenti, nem ajánlott az autoimmun betegségekben – például szklerózis multiplexben (MS) vagy sokízületi gyulladásban – szenvedők számára.

Egyes vizsgálatokból az látszik, hogy a tünetek jelentkezésétől számított egy napon belül bevett cink is lerövidítheti a meghűléses állapot időtartamát. Szedjen cinktartalmú étrend-kiegészítőt, a cinktartalmú orrspray-ket viszont kerülje, mivel ezek egyes esetekben akár tartósan is károsíthatják a szaglását.

Még hatásosabb, ha a cinkkel együtt nagy adag (2 g) C-vitamint is bevesz – ezt több kutatás is alátámasztja. Az athéni Alfa Orvosbiológiai Kutatóintézet elemzése szerint a „hasznos” baktériumokat tartalmazó étrend-kiegészítők csökkenthetik a meghűlés és az influenza tüneteinek súlyosságát és a betegség időtartamát is (a fertőzés bekövetkezésének valószínűségére viszont nincsenek hatással). Lehetőleg olyan termékeket válasszon, amelyek Lactobacillus baktériumtörzseket tartalmaznak, mivel ezekről azt tartják, hogy különösen hatékonyak a meghűlés és az influenza ellen.

Kortyolgasson és gargalizáljon!

Tudományos vizsgálatok is igazolták, hogy az apró kortyokban elfogyasztott forró, citromos ital jótékony hatású. A citromban sok a C-vitamin, ami serkenti a makrofágok tevékenységét (ezek a fehérvérsejtek pusztítják el az antitestek által megjelölt vírusokat). A citrom a nyálkatermelést is csökkenti.

Adjon egy kevés mézet is az italhoz, mert az vékony bevonatot képez a torkán és segít a fájdalom és a köhögés csillapításában. Másik jól bevált házilagos módszer a torokfájás enyhítésére a langyos, sós vizes gargalizálás. Oldjon fel nagyjából fél mokkás-kanál sót egy fél pohár langyos vízben, gargalizáljon vele 1-2 percig, majd köpje ki. Ne nyelje le a sós vizet! A gargalizálás csillapítja a fájdalmat, és a nyálka mennyiségének csökkentésében is segíthet.

Kérdezz-felelek!

Bedugult az orrom! Tényleg ne fogyasszak tejterméket?

Nem igaz! Mára bebizonyosodott, hogy a széles körben elterjedt nézet, miszerint a tej fokozza a nyálkatermelést, teljesen alaptalan. Az ausztráliai Adelaide-i Egyetem kutatói 60 önkéntest fertőztek meg szándékosan náthavírussal, majd tíz napon át megfigyelték őket. Az alanyok különböző mennyiségű tejet fogyasztottak – a semennyitől egészen a napi 11 pohárig terjedően.

Noha több mint a negyedük meg volt győződve a tej és a tejtermékek nyálkatermelő tulajdonságáról (ezért meghűlés idején kerülendők), semmiféle összefüggést nem sikerült kimutatni a tejbevitel és a meghűléses tünetek vagy a termelt nyálka mennyisége között.

Gyors lázcsillapítás

Még ma is heves viták dúlnak arról, hogy jó ötlet-e csillapítani a lázat, vagy jobb, ha engedik, hogy a láz „tegye a dolgát” és segítse a kórokozók elleni harcot. De ha a láztól pocsékul érzi magát, nem árt, ha egy vény nélkül kapható lázcsillapító, például paracetamol, aszpirin vagy ibuprofen segít lejjebb szorítani a hőmérsékletét, emellett a fejfájást és az egyéb általános jellegű fájdalmakat is csillapítja.

Ne feledje, hogy 16 év alatti gyermekeknek nem szabad aszpirint adni. Ügyeljen rá, hogy paracetamolból ne lépje túl a maximális ajánlott napi adagot (4000 mg, vagyis nyolc darab 500 mg-os tabletta). E gyógyszer túladagolása májkárosodást okozhat. Az adag kiszámításánál az összes lehetséges forrást vegye figyelembe – a vény nélkül kapható meghűlés elleni gyógyszerek is gyakran tartalmaznak paracetamolt.

Köhögéscsillapítók pro és kontra

A köhögésnek fontos feladata van: segít eltávolítani a nyálkát a légutakból. Ha tehát váladékkal járó (produktív) a köhögése, azt nem célszerű csillapítani, hiszen a váladékot fel kell köhögni. Ha azonban éjszaka nem tud aludni a makacs köhögéstől, akkor lefekvés előtt érdemes bevenni valamilyen nyugtató hatású köhögéscsillapítót. A szer megvásárlása előtt kérjen tanácsot a gyógyszerésztől.

Hagyma és fokhagyma

A néphiedelem szerint, ha a meghűlés első jelére elfogyaszt egy fej nyers vöröshagymát, az csírájában fojtja el a fertőzést. Noha az állítást nem támasztják alá tudományos bizonyítékok, az elgondolás nem tűnik megalapozatlannak. A hagyma és a fokhagyma is tartalmaz egy allicin nevű vegyületet, amely serkenti az immunrendszer működését és enyhítheti a meghűlés, illetve az influenza tüneteinek súlyosságát.

A hagymában emellett megtalálható egy kéntartalmú, antimikrobiális hatású vegyület, a kvercetin is, amely szintén serkenti az immunrendszert. Ráadásul a hagyma felvágásakor felszabaduló illóolaj könnyezést vált ki, könnyezéskor pedig az orr is folyni kezd, ami segít fellazítani a nyálkát és enyhíteni az orrdugulást. A fokhagymát fogyaszthatja nyersen és főzve is, de ha nem akarja, hogy érződjön a leheletén, szedhet fokhagymakapszulákat.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.