Egészségügyi kérdezz-felelek

Keringési betegségek kimutatása, aorta aneurizma

Egy idős barátomnak megrepedt a hasi aorta aneurizmája. Érdemes lenne szűrővizsgálatra mennem?

A hasi aorta aneurizmára nincs szűrővizsgálat, azonban azoknál a 65 és 75 év közötti korú férfiaknál, akik dohányoznak vagy korábban dohányosok voltak, hasi és mellkasi fájdalom esetén gondolni kell erre az eshetőségre is a kivizsgálás során. Az aorta a test legnagyobb artériája: nagyjából olyan vastag, mint egy locsolócső. A szívből indul, és a hasüregen át halad lefelé a belőle eredő kisebb-nagyobb artériák látják el vérrel az egész szervezetet. Az aortán olykor duzzanatra, kitüremkedésre emlékeztető tágulatok, úgynevezett aneurizmák képződnek, főleg a hasi szakaszon. Ha egy hasi aortaaneurizma (AAA) megreped, akkor a kilátások igen rosszak: az áldozatok 7080 százaléka még a kórházba érkezés előtt meghal.

Az orvosok gyakran csak véletlenül veszik észre pácienseik hasi aortaaneurizmáját, valamilyen más hasi probléma vizsgálata során. Ha a tágulat elég nagy ahhoz, hogy veszélyes legyen, műtétileg orvosolható. A leggyakoribb módszer során kivágják a tágult aortaszakaszt, és egy mesterséges érdarabot ültetnek be a helyére. Egy újabb eljárásban viszont megfelelő méretű hengeres fémhálót, úgynevezett sztentet helyeznek a károsodott szakaszba, és az aneurizma idővel összezsugorodva rásimul a sztentre.

Ultrahangos vizsgálattal nagyon jól észlelhető az elváltozás. Ha önnél hasi ultrahangos vizsgálat során nem találtak rendellenességet, nincs szükség a vizsgálat későbbi megismétlésére. Ha találtak aneurizmát, akkor annak méretétől függően felajánlják a műtétet, ha nagy az aneurizma, kisebb esetén pedig évenkénti ultrahangos ellenőrzéseket javasolnak.

Miért javasolja az orvosom a perifériás érbetegséget kimutató vizsgálatot, amikor a karom és a lábam is teljesen rendben van?

A perifériás érbetegség (PAD) vizsgálata azt mutatja ki, hogy megfelelő-e az alsó végtagjai vérellátása, és segítségével a rendellenesség még a tünetek megjelenése előtt észlelhető. A PAD valójában gyűjtőneve mindazon betegségeknek, amelyek a szíven kívüli erek rugalmatlanná válásával és beszűkülésével járnak. A szervezetben bárhol kialakulhat, de gyakran a lábszár és a lábfej artériáit és vénáit érinti. Fő tünetei a fájdalom és a feszülő érzés, különösen járás közben. Lehet azonban, hogy semmit sem érez, amíg a PAD előrehaladott stádiumba nem jut.

Egy egyszerű vizsgálat, az úgynevezett bokafelkar index (ABI) a bokánál és a karnál mérhető vérnyomást hasonlítja össze, s az eredményt egy arányszám formájában adja meg. A 0,95-ös vagy kisebb ABI azt jelenti, hogy önnek perifériás érbetegsége van. Egy 2008-as, a Journal of the American Médical Association hasábjain megjelent tanulmány megállapította, hogy 0,90-es vagy kisebb ABI esetén a következő 10 évben a kétszeresére nő a szívrohamban vagy egyéb okból történő elhalálozás kockázata.

Egyes orvosok úgy vélik, hogy az ABI vizsgálat segíthet azokat a szívroham által veszélyeztetett pácienseket is ki lehet szűrni, akiknél a keringési rendszer hagyományos vizsgálatai nem mutatnak ki problémát. Az azonban még korántsem egyértelmű, hogy érdemes lenne a PAD vizsgálatokat rutinszerűen alkalmazni a szívbetegség szűrésére.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.