Gasztroenterológia

Oropharyngealis dysphagia és diagnózisa (nyelési zavar)

Az oropharyngealis dysphagia esetén a száj, a hypopharynx és a felső oesophagus szakasz területén alakul ki a nyelési nehezítettség.

Tünetek

A betegekre jellemző, hogy ismételt nyelési kísérletek ellenére sem képesek a falatot a felső oesohagus sphincteren keresztüljuttatni. Az ismételt erőlködés közben félrenyelnek, a bolus a tracheába kerülve köhögést, rekedtséget, torokköszörülést, dysarthriát, nazális beszédet, pulmonális infekciókat vált ki. Oropharyngealis dysphagiára kell gondolnunk, ha a fenti tünetegyüttes a nyelést követően 1-2 másodpercen belül jelentkezik.

Oropharyngealis dysphagia okai:

Oropharyngealis-dysphagia okai

Strukturális okok

Az oropharyngealis dysphagia leggyakoribb oka a cerebrovaszkuláris inzultus és a Parkinson-kór. A nyelészavar a cerebrovaszkuláris történések több mint 50%- ában detektálható, és ilyenkor majdnem mindig aspiráció okozta tüdőszövődményekkel társul.

A strukturális léziók közül a pharyngealis vagy tonsillaris gyulladásos folyamatok, peritonsillaris tályogok, az oropharyngealis carcinoma, a proximalis nyelőcsőrák és a magas oesophagealis stricturák az oropharyngealis dysphagia leggyakoribb okai. Meglepő módon a normál populáció 12%-ában előforduló nyaki csigolyakinövések szintén okozhatnak nyelészavart, amelyre sajnos ritkán gondol a gyakorló orvos.

Oropharyngealis dysphagia diagnózisa

A diagnosztikus tevékenység a gondos anamnézisfelvétellel kezdődik, amely során első lépésben igyekszünk a két dysphagiaformát elkülöníteni.

Mint említettük, az oropharyngealis dysphagiára az ún. proximalis nyelési nehezítettség a jellemző, a panaszok a nyelést követően 1-2 másodpercen belül jelentkeznek, a nyelési erőltetések ineffektívek, az erőlködés közben a betegek félrenyelnek, a bolus a tracheába kerülve köhögést, rekedtséget stb. vált ki. Anamnesztikus cerebrovaszkuláris inzultus, neurológiai (Parkinson-kór, demencia stb.), illetve szisztémás betegségek (myopathiák, myositisek, scleroderma stb.) oropharyngealis dysphagia irányába terelik a gyanút, ezért a részletes neurológiai vizsgálat elengedhetetlen.

Fizikális vizsgálat

Fizikális vizsgálattal a nyak területén kutatunk az esetleges lokális okokra, mint a nyirokcsomó megnagyobbodások, nyaki térszűkítő folyamatok, pajzsmirigy-elváltozások stb. A gyakori aspirációs pneumonia miatt különösen fontos a tüdő fizikális vizsgálata. A beteg nuricionális státusának megítélése nemcsak diagnosztikus szempontból fontos, hanem az esetlegesen szükségessé váló mesterséges táplálás bevezetése miatt is.

Eszközös vizsgálatok

Az eszközös vizsgálatok közül fontos az ún. módosított, báriumos nyelésvizsgálat, amellyel videokontroll kíséretében elemezhetjük a nyelési zavar funkcionális károsodásait. A mucosalis léziók, illetve organikus okok vizualizálására a faringoszkópia és a laringoszkópia szolgál. A neuromotoros károsodás kimutatására pharyngo-esophagealis manometriás vizsgálat lehet segítségünkre. A külső kompressziós folyamatok tisztázása céljából szükség lehet CT végzésére, vagy pl. sclerosis multiplex gyanúja esetén MRI-vizsgálatra is.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.