Fájdalmak diagnózisa

Fájdalom a nyak területén

A nyaki gerincoszlop merevsége (INNEN)

Említettük, hogy a retropharyngealis abscessus a fájdalmon kívül legtöbbször a nyaki gerincoszlop merevségét is okozza. Ha a pharynx hátsó falának elődomborodása tapintható, felnőttön tumor vagy aneurysma lehetősége is szóba jön. Aneurysma a tapintható pharynxfal lüktetését okozza. A csigolyákból kiinduló tumorra viszont a tapintható rezisztencia keménysége hívja fel a figyelmet. Ez lényegesen különbözik a retropharyngealis tályog okozta puha tapintási érzéstől. A diagnózis egyébként támaszkodhatik az oldalirányú röntgenfelvételre is, amelyen a garat hátsó falának elődomborodása látható.

A nyak fájdalmasságát gyakran okozza a nyirokcsomók megnagyobbodása és gyulladása. A cervicalis lymphadenitis egyoldali vagy kétoldali lehet, és ennek megfelelően a beteg is az egyik oldalon vagy kétoldalt érez fájdalmat. A nyirokcsomómegnagyobbodások okait más cikkben tárgyaljuk bővebben, itt csak azt említjük meg, hogy ezek a nyakon gyakoriak infekciós mononucleosisban; ilyenkor kétoldaliak. A tarkótájon megjelenő nyirokcsomók általában rubeolára jellemzők, de komoly fájdalmat alig okoznak. Gyakran nyaki fájdalmat hoznak létre azok a regionális nyirokcsomómegnagyobbodások, melyek a nasopharynx, a száj, a gingiva, a fogak, a nyelv, a fül, a nyálmirigyek, az arcbőr vagy a hajas fejbőr gyulladásos folyamatainak kísérői.

Minthogy az os hyoideum – különösen torokgyulladás idején – érzékeny lehet, ügyelnünk kell arra, hogy e csont két szarvát ne nézzük fájdalmas nyirokcsomónak. Ugyancsak nyirokcsomóhoz válhatik hasonlóvá a pajzsmirigy körülírt megnagyobbodása, göbje. A pajzsmirigy oldalsó részén elhelyezkedő göb nyirokcsomónak nézhető, ha azonban a pajzsmirigyet ujjaink közé fogjuk, és nyelési mozgásait vizsgáljuk, az elmozdulás alapján a pajzsmirigyhez tartozó göböt el tudjuk különíteni a nyelési mozgást nem követő nyirokcsomótól.

A parotitis epidemica a fül előtti és alatti tájék fájdalmas duzzanatáról ismerhető fel. E fájdalom gyakran a nyakra terjed, különösen akkor, ha a gyulladt fültőmirigy elgennyed. A submandibularis mirigy kivezetőcsövének elzáródásakor (pl. nyálkő miatt) a mirigy megduzzadása fokozott nyálelválasztás idején – tehát pl. étkezés, szagok, ízek hatására – fájdalmat okoz. Ez a fájdalom a nyak felső felére sugárzik. A fájdalom eredete felismerhető a submandibularis mirigy tapintható megnagyobbodásából és főleg érzékenységéből. Esetleg a kő is tapintható vagy röntgenvizsgálattal – a vezeték feltöltése útján is – felismerhető.

A nyak fájdalmasságát a bőr bántalmai is okozhatják. Dermatitis, melyet a nyakat dörzsölő ruhanemű idéz elő, szőrtüszőgyulladás, furunculus vagy carbunculus. Ez utóbbiak különösen a tarkótájon fordulnak elő, rövid és vastagnyakú kövér embereken. Cukorbetegeken gyakoriak, igen fájdalmasak és excizióra szorulnak. Elgennyedhetnek és fájdalmat okozhatnak a világrahozott nyaki cysták. Ezek sebész kezébe valók. A nyak bőrének betegségei között az erysipelas is szóba jöhet. Ez az arcról terjedhet a nyakra, de csupán a nyak területén is előfordul.

Minden külső változás nélküli igen erős és pontosabb vizsgálatkor szegméntális fájdalomnak tűnő fájdalmasságot okoz a nyakra terjedő herpes zoster, mely nem jár mindig együtt típusos herpeses eruptiókkal. E fájdalom jellege azonos az egyéb gyöki eredetű, tehát csigolya vagy gerincvelőbetegségekkel járó fájdalom jellegével.

A gége betegségei által okozott fájdalmak

A nyakban haladó szervek közül a gége betegségei okozhatnak fájdalmakat, melyek azonban a hang változásával, rekedtséggel, köhögéssel, esetleg nyelési zavarral járnak. A larynx tuberculosisa, tumora, syphilise, idegentest jön szóba. E megbetegedéseket a gégész vizsgálata deríti ki. Az oesophagus gyulladása inkább mellkasi fájdalmat okoz. Az oesophagus felső részén elhelyezkedő diverticulum azonban fájdalmat okozhat a nyakon, ha megtelik, vagy területében gyulladás keletkezik.

Az ilyen diverticulum csupán időnként tapintható tumort okoz a nyak laterális felén, nyelési panaszokat, nausea nélküli hányást, amellyel rothadó, erjedő ételmaradékok ürülnek. Nagy diverticulummal kompressziós tünetek is járnak. Igen jellemző, hogy az étellel megtelt diverticulum tapinthatósága a hányás után megszűnik. Biztos diagnózis röntgenvizsgálattal állítható fel, melynek alkalmával a diverticulum kontrasztanyaggal telődik és jól látható. Az oesophagus tumora is okozhat nyaki fájdalmat.

A nyak oldalsó részén fájdalmat okozhat a középfülgyulladáshoz csatlakozó mastoiditis. Ennek folyományaképpen tályog is keletkezhetik (Bezold-féle tályog), amely a sternocleidomastoideusizom és a submaxillaris táj között tör elő.

Alulról a nyakba sugárzó fájdalom

A plexus brachialist nyomó Pancoasttumor, esetleg számfeletti borda a karba sugárzó vállfájdalmon kívül a nyak fájdalmasságát is okozhatja. E fájdalom idegek, erek, izmok nyomásából származik, mely fájdalmat, hypaesthesiát, hyperaesthesiát, paraesthesiát egyaránt okoz. A nyak fájdalmassága rendszerint háttérbe szorul.

Ugyancsak nincsen előtérben a nyak fájdalma azokban a szindrómákban, amelyeket kompressziós szindróma néven szoktak összefoglalni. Ezek egy része, különösen a scalenus és costoclavicularis szindróma a váll, a kar, a hát és a nyak fájdalmával jár. A vállból a nyakba sugárzó fájdalom a vállízület valamennyi gyulladásában és a bursitis subdeltoideában is előfordul. A bursa subdeltoidea területe ez utóbbi esetben érzékeny, néha duzzadt.

Ugyancsak a nyakba sugárzó, de légzéssel összefüggő fájdalmat okoz a pleuritis diaphragmatica, a subphrenikus tályog, a májtályog és a nyakig terjedhet a gyomor vagy a duodenum ulcusának perforációjakor létrejövő fájdalom, a cholelithiasis, az akut pancreatitis, a méhen kívüli terhességben keletkező tubaruptura fájdalma. E megbetegedéseket természetesen csupán a teljesség kedvéért említjük, mert a nyak fájdalma ezekben az esetekben annyira háttérbe szorul, hogy semmi kétségünk sem lehet afelől, hogy a betegség nem a nyak primer megbetegedése.

A környező területekről a nyakba sugárzó fájdalmak sorát az angina pectoris és a myocardiuminfarktus stenocardias fájdalmával zárjuk. Ez a fájdalom általaban a sternum táján, néha a szívtájon a legerősebb, szorító, abroncsszerű fájdalom, amely azonban gyakran felsugárzik a nyakra, az áll alá, a nyak kétoldali szorító, fojtó fájdalmát okozza, néha nem is fájdalmat, csak kínos, nehéz, fojtogató, szorító, lélegzetelállító érzést idéz elő.

Az „effort”-angina

Az ún. „effort”-angina például csak abban nyilvánulhat, hogy járáskor vagy más megerőltetés közben nyaki szorítást érez a beteg és ez olyan erős lehet, hogy a betegnek szinte eláll a lélegzete, kezével nyakához kap és abbahagyja minden tevékenységét és mozgását. Coronariathrombosis lezajlása után, amikor a súlyos, vad fájdalom már alábbhagyott, néha csupán nyaki szorításérzés marad vissza. Ez a szorításérzés néha csupán bal oldali. Biztosan felismerhető a fájdalom szíveredete akkor, ha nitroglicerin hatására a szorítás azonnal megszűnik.

Fontos tudnivalók!

Fontos elkülöníteni a pajzsmiriggyel összefüggő vagy tisztán funkcionális nyaki szorítástól e stenocardiás fájdalmat. Az előbbi tartós, az általános állapotot nem befolyásolja.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.