Gasztroenterológia

Sürgősségi állapotok gyulladásos bélbetegségekben

Az IBD fellángolásai különböző súlyosságúak lehet­nek, és az esetek mintegy 15%-ban hospitalizációt igé­nyelnek. A CB és a CU különbözősége legmarkánsabban a súlyos fellángolás esetén látható, hiszen teljesen eltérő klinikai megjelenés jellemzi a két betegséget: CU-ban a székelési ingerek számának jelentős emelkedése, a rec­talis vérzés intenzitásának fokozódása kötelező jelleggel a fő panaszok között szerepel, a gyulladásos állapot sú­lyosbodását az általános állapot romlása, hőemelkedés, anaemizálódás jelezheti.

Toxikus megacolon

A legrettegettebb komplikáció a toxikus megacolon, amely a vastagbél egészének vagy egy szegmensének (leggyakrabban a colon ascendensnek) dilatációja, amely a bélfal feszülésével, elvékonyodásával, paralitikus állapottal jár. A súlyos fellángolást a terápia sikertelensége, hasfogó gyógyszerek alkalma­zása, illetve nagyobb mennyiségű levegőbefúvással járó vizsgálatok (nem kellő gyakorlattal végzett kolonoszkópia, irrigoszkópia, virtuális kolonoszkópia) ronthatják annyira, hogy ez az életveszélyes entitás kialakul.

Az elesett betegben a feszülő, meteorisztikus has tapintása­kor jelentős fájdalmat és akár peritonális izgalomig fo­kozódó nyomásérzékenységet észlelhetünk. A klinikai gyanút a natív has röntgenvizsgálat és hasi ultrahang­vizsgálat erősítheti meg. CB-ben a különböző altípusok eltérő szövődmények révén okoznak súlyos állapotot.

Primeren gyulladásos formában a hasmenések számának jelentős fokozódása és a kiszáradás veszélye lehet a kórházi felvétel előzménye, azonban meg kell jegyezni, hogy súlyos szövődményre legritkábban ezekben a be­tegekben számíthatunk. Sokkal gyakrabban fogunk a sürgősségi ellátás keretei között találkozni subileussal, bélelzáródással ileum (ritkábban vastagbél, illetve du­odenum) stenosis esetén és szeptikus állapotot okozó hasi vagy perianalis, perinealis tályogképződés okán, amelyet általában bélből kiinduló sipoly táplál.

Mind­két kórformában vannak olyan krónikus aktivitási tü­netek, amelyek az addigi kezelés elégtelenségére hívják fel a figyelmet: a jelentős testsúlyveszteség (az össztesttömeg 10%-át meghaladó fogyás), az anaemizálódás (amelynek oka a vérvesztésen túl a krónikus aktivitás csontvelődeprimáló hatása; folsav és B12-vitamin-hiány, illetve gyógyszermellékhatás lehet), a fehérjehiánnyal jellemzett malnutríciós állapot, valamint nőbetegekben az amenorrhea.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.