Gyermekbetegségek

Dadogás okai kisgyermekeknél

A dadogás a beszéd összerendezettségének zavara, amely a rit­mus és az ütem felbomlásában, valamint a beszéd görcsös meg­akadásában jelentkezik. A pszichológusok a lelki problémák egyik lehetséges kifejeződésének gondolják a dadogást. Az orvosok az idegrendszer hibás működéseiben keresik az okot. A logopédu­sok beszédhibának, kommunikációs zavarnak fogják fel, mely visszavezethető a beszédfejlődés nehézségeire.

Milyen korosztályt érint?

Szakirodalmi adatok alapján elmondható, hogy a dadogás kia­lakulásának döntő többsége 3-4 éves korban, valamint az iskolába lépéskor történik. Hogy miért éppen ekkor? Mert ez az az időszak, mikor számos változás egyszerre megy végbe gyermekeink éle­tében. Nézzük sorjában, hogy a 3-4 évesek fejlődésében mely változások is ezek.

Egyrészt szobatisztává válnak a gyerekek, mely folyamatot erőltetni nem szabad, mert az pszichés zavarokat okoz­hat, s oka lehet a dadogás kialakulásának. Kitágul a gyermekek számára a tér: biztossá válik a járás, futás. Akaratukat, szándéku­kat egyre inkább szavakkal próbálják meg kifejezni. Megkezdődik a szülőktől való leválás: elkezdődnek az óvodás évek, ahol új kap­csolatokat alakítanak ki, megtörténik a közösségbe való beillesz­kedés.

Általánosságban elmondható, hogy ezt a korszakot a dinamikus testi és lelki gyarapodás jellemzi. Ez egyben az én-tudat kialaku­lásának korszaka is. Gyakran hallani ebben az időszakban ezeket a mondatokat: Én akarom! Én tudom! Ha ilyenkor a kisgyerek folyamatosan azt hallja környezetétől, hogy: Te ezt nem tudod…, Nem szabad…, Nem csinálhatod…, vagyis állandó korlátokba üt­közik, akkor önbizalma, önértékelése csökkenhet, amely a dadogás kialakulásához is vezethet.

“Nem folyamatos beszéd” korszak a gyermek életében

Ezt a korszakot szokták a „nem folyamatos beszéd” korszakának is nevezni, ugyanis a gyerek fokozott közlésvágya ilyenkor még nyel­vi ügyetlenséggel párosul. Nehezen találja meg a legmegfelelőbb nyelvi kereteket, a megfelelő nyelvtani szerkezeteket, ezért szótag­ismétlések, szóismétlések, a kezdő hangok megnyújtása, szüne­tek közbeiktatása fordulhat elő.

Ezek az elakadások több héten át tarthatnak. Jellemzőjük, hogy megszűnhetnek, majd a folyama­tos beszéd időszaka után ismét megjelenhetnek anélkül, hogy dadogássá válnának. A zavartalan beszédfejlődés és a környezet megfelelő reakciói hatására azonban a megakadások idővel aztán eltűnnek.

Beszélgetés és kommunikáció a gyerekkel

Ahhoz, hogy a gyermekek életében bekövetkező változá­sok zökkenőmentesen mehessenek végbe, a szülőknek, a kicsik környezetében lévő felnőtteknek is sok mindent lehet és kell ten­niük. Ennek egyik módja, hogy minél több időt töltsünk gyerme­keinkkel, s közben lehetőséget teremtsünk számukra a beszélge­tésre. Jó, ha megtapasztalhatják a közös tevékenységek örömét, például főzhetünk, kirándulhatunk együtt, de akár mehetünk együtt a piacra vásárolni is.

Ezen tevékenységek közben is beszélgessünk velük, de a hétköznapok során ragadjunk meg minden alkalmat a családi beszélgetésekre, ahol a gyermekeknek lehetőségük van el­mondani élményeiket, örömüket, bánatukat.

A felnőttekkel történő beszélgetéseken túl azonban az is fontos, hogy azonos korú gyerekekkel is diskurálhassanak, hogy megoszt­hassák egymással gondolataikat. Hogy ez létrejöhessen, figyeljünk rá, hogy legyen módjuk játszótársakat választani. Biztosítsunk a gyermekek számára megfelelő játékidőt, hogy minél gyakrabban megtapasztalhassák a közös játék örömeit.

Szülőként nem egyszer érzünk késztetést arra, hogy gyerekeink hibás mondatait kijavítsuk. Ebben a korban fontosabb, hogy kife­jezzék önmagukat, hogy megoszthassák másokkal érzéseiket, gondolataikat, ezért a gyermekek beszédének a tartalma élvezzen elsőbbséget.

Még nem baj, ha a formára annyira nem adunk. Tehát nem kell azonnal korrigálni a hibákat, ha például kérdeznek; fontosabb, hogy kérdéseikre választ kapjanak, mint hogy miként fo­galmazták meg azt. A gyerekekkel folytatott beszélgetések közben tehát a szülőnek kell alkalmazkodnia a gyermekhez a megfelelő beszédritmussal, gyorsasággal, hangerővel.

A normál beszédfejlődés természetes velejárója a megszakítottság és a folyamatosság állapota, melyet az elfogadó, támogató környezet nagymértékben befolyásolhat.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.